Dolgozatom témájaként a számvitel azon részét választottam, amelyre a magyar gyakorlatban nem vonatkozik külön szabályozás, az IFRS-ek szerint azonban jól elkülöníthető kategóriák és értékelési eljárások kapcsolódnak hozzá. Emellett ez a terület véleményem szerint jó példa arra, hogyan jelenhetnek meg a jelenérték-számítással kapcsolatos ismeretek a számviteli elszámolásokban a beszámolók adatainak alátámasztásához, azaz hogyan alkalmazható a pénzügy a számvitelben. Célom, hogy az IAS 19 Munkavállalói juttatások standardban ismertetett elvek és eljárások gyakorlati megjelenését mutassam be konkrét vállalatok beszámolóadatainak elemzésén keresztül. Általános célkitűzésem megvalósításához először a témával kapcsolatos szakirodalmat, kiadványokat, standardokat dolgoztam fel. Ebben a részben bemutatom azokat a kategóriákat és a hozzájuk kapcsolódó értékelési eljárásokat, amelyeket a Számviteli törvény nem, de az IAS 19 határozottan elkülönít. Ezt követően három vállalat (HungaroControl Csoport, Richter Csoport és MOL Csoport) példáján keresztül mutatom be azt, hogyan kell értékelni az egyes, munkavállalók részére fizetendő juttatásokat, valamint azt, hogy hogyan jelennek meg a juttatásokhoz kapcsolódó tételek a vállalatok pénzügyi kimutatásaiban. Ezt követően a vizsgált adatok összesítése során általánosságban levonható következtetéseket és megállapításokat fogalmazok meg.