A vizsgálatot a dohány legnagyobb ellenségével kapcsolatosan a dohánytripszel állítottam be.Környezettudatos személyiségem miatt olyan irányban kezdtem el vizsgálódni, hogy mely gyakorlatok lehetnek a legalkalmasabbak a dohányültetvényeken a dohánytripsz elleni hatékony és „környezet barátabb” védekezéshez. Az utóbbi időben egyre több figyelmet kapott az A. intermedius ragadozó faj, mely nagy számban jelen van az ültetvényeken és minden bizonnyal nagymértékben hozzá tud járulni predátor tevékenységével a dohánytripsz elleni védekezés sikerességéhez. Összeállítottam egy megfigyelési programot két helyszínen. Az egyik helyszínen az általánosan bevált gyakorlatot alkalmazták, míg a másik helyszínen a saját gazdaságunkban egy enyhébb növényvédelmet folytattunk, eltérő kijuttatási módszerrel. Mindemellett az ULT Magyarország Kft, NÉBIH közös tripsz megfigyelési program eredményeit is felhasználtam annak érdekében, hogy az egyes helyszíneken alkalmazott hatóanyagok, növényvédelmi eljárások milyen hatást gyakoroltak a két fajra. Összességében a megfigyelési program alapján sikerült megállapítani, hogy a vizsgált fajok mely időpontokban telepedett be az ültetvényekben és mekkora egyedszámban. Ennek alapján a védekezés időpontjait jól meg lehetett határozni. A népességváltozás görbéinek segítségével és a kezelések időpontjának tudatában hasznos képet kaptam a védekezési gyakorlatok hatékonyságát illetőleg. A diplomamunkában meghatározásra kerültek a leghatékonyabb növényvédelmi gyakorlatok a dohánytripsszel szemben, melyek a ragadozó szervezet felszaporodását kevésbé negatív irányban.