A krónikus vesebetegség világszerte jelentős népegészségügyi probléma, amely alkalmasság esetén transzplantációs kezeléssel végződik. A betegségkarrier alakulásának lélektani hátteréről viszonylag szerény kutatási eredmény áll rendelkezésünkre. Vizsgálatunk 285 vesebeteg bevonásával készült. A vesebetegeknek három alcsoportját különítettük el: predializáltak, dializáltak és transzplantáltak. Vizsgálatunk célja az volt, hogy feltárjuk a vesebetegek betegségkarrierjének alakulását. Ehhez egy elővizsgálat keretében egy 85 itemből álló attitűdkérdőívet alakítottunk ki, amelynek segítségével leírhattuk a betegek betegségükhöz való kognitív – érzelmi viszonyulását. Ehhez társítottuk a depresszió és a betegségteher mértékének vizsgálatát. Ezek segítségével sikerült leírnunk a három betegcsoport betegségükhöz való viszonyulását a jellemző pszichikus állapotok mérésére alkalmas mutatók mentén. Választ kaptunk arra, hogy a transzplantáció választása és elutasítása mögött milyen pszichés tényezők húzódnak meg. A korábbi betegségstádiumok ismeretében a reális vagy irreális elképzelések feltárásával sikeresebben lehet befolyásolni a betegek gyógyításukhoz, gyógyulásukhoz való viszonyát és a jobb életminőséget nyújtó kezelés választását. A kimunkált kérdőívünk és az eredményeink hozzájárulnak a jobb adherenciához az egyes beavatkozásokra való felkészítésben – kiemelt fontossággal a transzplantáció elfogadására.

Chronic renal failure is a major public health problem worldwide, which usually ends with transplantation. We have relatively modest research results on the psychological background of the development of the disease. Our study was done with 285 kidney patients. Three subgroups of renal disease have been isolated: predialized, dialysed and transplanted. The aim of our study was to reveal the development of the disease state of kidney patients. For this purpose, we have created an attitudes questionnaire consisting of 85 articles in a preliminary examination, which can be used to describe the cognitive-emotional attitude of patients to their illness. This was associated with the examination of the degree of depression and disease burden.They were used to describe the relationship between the three groups of patients to their illness along the indicators suitable for measuring the characteristic psychic conditions. We have been told what psychological factors are behind the choice and rejection of transplantation. Knowing the earlier stages of illness by revealing realistic or unrealistic ideas can better influence the patient's choice of treatment for healing, healing, and better quality of life. Our questionnaire and our results contribute to better adherence to preparation for each intervention

• a priority for the acceptance of transplantation.