Az alkotmányellenes alkotmánymódosítás és az alkotmánymódosítások bírói felülvizsgálata1 az elmúlt években került a nemzetközi és a hazai jogtudományi diskurzus fókuszába. Az alkotmánymódosítások bírói felülvizsgálata a közelmúltig partikulárisnak tűnt, de az elmúlt évtizedben egyre több országban merült fel annak lehetősége. A bíróságok Indiában 1951-ben, Franciaországban 1962-ben, Törökországban és Németországban 1970-ben már foglalkoztak az alkotmánymódosítások alkotmányosságával, azonban a 2000-es évektől kezdve egyre több országban és egyre több esetben kellett a bíróságoknak alkotmánymódosítások alkotmányellenességéről dönteniük. Hazánkban a nagyszámú és tartalmában is jelentős alkotmánymódosítások elfogadása miatt került középpontba a kérdés. Első ütemben 2010-2011-ben az Alkotmányt tizenkétszer módosította az Országgyűlés, majd a 2011 áprilisában elfogadott Alaptörvény módosításai is hamar napirendre kerültek, és mára az eredeti szöveg körülbelül húsz százaléka megváltozott a hét alaptörvény-módosítás következtében. Könnyen belátható, hogy az alkotmány módosítása esszenciális kérdés. Az alkotmány olyan politikai és jogi dokumentum, amely meghatározza a legfőbb állami döntéshozó szerveket, valamint az egyének és az állam jogi viszonyának alapjait. Körülírja a közös ügyek intézésének módját, kifejezi a közösség tagjai számára elfogadható értékeket. Azaz az alkotmány meghatározza az alapokat, a kereteket. Ha az alkotmány rendelkezései változnak, az kihatással lehet például az alapvető jogokra vagy a közhatalom-gyakorlás módjára. Az alkotmány módosítása akkor okozhat problémát, ha túl gyakori, az alkotmányszöveg folytonosan változik, így nincs stabil alkotmányos szerkezet. A módosítással szemben minőségi kifogás is megfogalmazódhat, amiért az nem illeszkedik az alkotmány egységes rendszerébe, illetve értelmezéssel feloldhatatlan ellentétben áll a többi rendelkezéssel. Az alkotmánymódosításokkal kapcsolatos hasonló nehézségek miatt felmerül az igény a módosítások ellenőrzésére. A dolgozat célja ennek megfelelően az, hogy bemutassa az alkotmánymódosítások bírói felülvizsgálatának gyakorlatát és emellett egy olyan fogalmi keretet javasoljon, amely alkalmas lehet arra, hogy a komplex elméleti kérdéseket felvető felülvizsgálat igazolásához és a magyar alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatának elemzéséhez is hozzájáruljon. Unconstitutional constitutional amendments and the judicial review of constitutional amendments9 have come to the center of attention in international and Hungarian legal scholarship in recent years. Until recently the judicial review of constitutional amendments has appeared to be particular but in the past decade this opportunity has presented itself in an increasing number of countries. Courts already discussed the constitutionality of constitutional amendments in India in 1951, in France in 1962, as well as in Turkey and Germany in 1970. Since 2000, however, courts have had to make decisions concerning the unconstitutional nature of constitutional amendments in more and more countries and cases. This issue came to the fore in Hungary due to the ratification of a large number and substantively significant constitutional amendments. In the first stage, during 2010 and 2011 the Parliament amended the Constitution twelve times,10 which was quickly followed by the modifications of the Fundamental Law accepted in April 2011. As of today, around twenty percent of the original text has been modified due to the seven amendments to the Fundamental Law. Thus it is easy to see that the amendment of the constitution is an essential issue. The constitution is a political and legal document that specifies the major decision-making bodies of the state and defines the basis of the legal relationship between the people and the state. It describes the means of administering common affairs and expresses the values accepted by members of the community. Therefore, the constitution establishes both a foundation and a framework. If stipulations of the constitution change, it may affect, for example, fundamental rights or how public authority is exercised. The amendment of the constitution may cause problems if it occurs too often, the text of the constitution changes continuously, and thus there is no stable constitutional structure. Quality objections may also be formulated against an amendment if it does not fit the overall, consolidated system of the constitution or there is an irresolvable conflict with the other stipulations that cannot be remedied by means of interpretation.
Due to similar difficulties related to constitutional amendments, there is a need articulated for their review. There are numerous examples when competent courts review constitutional amendments; at the same time, it appears to be logical theoretically as well that the institution deciding on the constitutionality of legislation shall also examine the constitutional amendments. The hypothesis of this dissertation is that in constitutional democracies courts may make decisions about the constitutionality of constitutional amendments. In line with this, the objective of the dissertation is to introduce the practice of the judicial review of constitutional amendments and at the same time suggest a conceptual framework that may also be suitable for justifying such a form of review that raises complex theoretical questions and analyzing the relevant practice of the Hungarian Constitutional Court.