Dolgozatunkban a tehetséggondozás Horthy-korszakbeli történetét kívánjuk felvázolni, az 1935-től 1945-ig terjedő időszakot fókuszba állítva. Munkánk célja az elemi népiskolai tanulóknak szóló ösztöndíjprogram, az Országos Magyar Falusi Tehetségmentés (OMFT) történetének bemutatása. Szeretnénk rávilágítani arra, hogy a politikai és a társadalmi folyamatok milyen meghatározó tényezők voltak az ösztöndíj életre hívásában. Kutatásunk relevanciáját mutatja, hogy eddig még nem mutatta be egy kutató sem az OMFT szervezeti működését. Így célunk, hogy a fellelhető források segítségével feltárjuk az elemi iskolai tanulóknak szóló ösztöndíjprogram történetét. Munkánk során a történettudomány, illetve a neveléstörténet leginkább bevett módszerével, a dokumentumelemzéssel éltünk. A kutatásunk során kiválasztottuk a témánk szempontjából releváns források körét, majd ezt kritikai vizsgálat alá vetettük, végül értelmeztük. Az értelmezés fázisában felhasználtuk mind a kutatott, mind pedig a jelen korban kiadott másodlagos forrásokat. Célunk egy oktatáspolitikai történés bemutatása volt a vizsgált korszakba helyezve (Kontra 2011), s ennek érdekében a jelenségek ok-okozati viszonyainak feltárására törekedtünk. (Babbie 2008) Vizsgálatunk tárgyáról így rajzolódhatott ki előttünk egy átfogó alakulás-fejlődési kép.(Mészáros 1971) Mivel hazánkban eddig még nem zajlott az OMFT-ről jelentősebb vizsgálat, így az elsődleges források feltárására és azok elemzésére vállalkoztunk. Az így elkészült neveléstörténeti munka történelmi tényekkel, összefüggések megvilágításával tárja elénk a múlt egy darabját.(Kéri 2001) A dolgozat megírásánál primer és szekunder forrásokra támaszkodtunk. Bővelkedünk tehetséggondozással kapcsolatos szakirodalomban. Már az a tény is érzékelteti a kutatók téma iránti elkötelezettségét. Munkánk szempontjából a Harsányi István ’Tehetségvédelem’ című műve a legfontosabb. (Harsányi 1994) Támaszkodtunk továbbá Bánfai József által 2007-ben kiadott ’A tehetség-probléma hazai történetének irodalma a kezdetektől 1950-ig’ c. munkájára. A téma legkiemelkedőbb korabeli kutatói Cser János, Éltes Mátyás, Révész Géza és Nagy László voltak. Kutatásunk kezdeti szakaszában a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának az iratait tekintettük át. A forrásbázis érezhetően hiányos volta miatt kezdtünk lokális szinten is kutatni. Célunk a tehetségmentésben részt vevő gimnáziumok iratanyagainak felkutatása volt. Releváns források keresése céljából számos folyóiratot, napi, felekezeti vagy éppen szaksajtót vizsgáltunk meg. Három ízben az interjúkészítés lehetőségével is éltünk. Összességében elmondható, hogy a klebelsbergi éra a tudatos elitképzés és az ehhez kapcsolódó intézményrendszerek kialakításában játszott óriási szerepet. Azonban nem volt célja a szegény rétegek művelődési viszonyainak kiemelkedő javítása. Bár azt sem szabad elfelejtenünk, hogy Klebelsberg az általa megvalósított tanyai népiskola építési programnak köszönhetően e réteg művelődési esélyeit jelentősen növelte. E művelődéspolitikai koncepcióban változást csak a 30-as évek hoztak, amikor is az állam a nép felé fordult, hiszen a társadalom által érzékelt problémákat, bármily kellemetlen is volt a kormányzat számára, valamilyen módon kezelni kellett. Ehhez az időszakhoz kötődik az 1937-ben létrehozott állami Horthy Miklós-ösztöndíj, valamint az 1939-ben Györffy István néprajztudós köréhez tartozó parasztfőiskolások által alapított Bolyai Kollégium, mely 1942-től Györffy Kollégium néven folytatta munkáját. E változás eredményeként értelmezhetjük az Országos Magyar Falusi Tehetségmentő Mozgalom működésének megindítását (1941). (Papp 2008) E kollégiumok és ösztöndíjak elsősorban a társadalmi mobilitás elősegítését szolgálták. (Romsics 2017) Hóman Bálint a következőkben fejtette ki, miért is támogatja az alsóbb néprétegek művelődését: „… a magyar nemesség és a városi polgárság egybeolvadásából született értelmiségi középosztály és a falusi nép közé egy idegen szellemiségű zsidó intellektuális réteg ékelődött”, mely elzárta az utat a társadalom falusi rétegétől, hogy tisztviselők, illetve szellemi, gazdasági értelmiség tagjai legyenek.” (Hóman 1942) A hómani korszak kultúrpolitikájának egyik meghatározó pontja volt az autentikus falusi rétegek támogatása, hiszen ebben látták a középosztály magyar elemekkel való megerősítését. Deli Lászlóval történt interjú készítése során vált egyértelművé számunkra, hogy bár az 1941-es kezdeményezés nem volt az oktatási kormányzat legjobban megtervezett és kivitelezett programja, ennek ellenére azoknak a tehetségmentésben részt vett tanulóknak, akik később egyetemre vagy egyéb felsőfokú iskolákba nyertek felvételt, és értelmiségi pályára kerültek, ez jelentette az egyetlen esélyt a kitörésre.

In our thesis we want to give an overview of the history of the talent care in the Horthy period, focusing on the period from 1935 to 1945. The goal of our work is to present the history of the elementary students’ scholarship program, the National Hungarian Village Talent Save (NHVTS). We would like to give a clear view of how political and social processes were significant in establishing the scholarship program. The relevance of our research is justified by the fact that there has been no other researcher who had presented the structural work of the NHVTS. Therefore, our goal is to explore the history of the scholarship for the elementary students with the help of the available resources. During our work we applied the most commonly used method of education history, the method of document analyis. During our research we chose the circle of those resources which were relevant for our topic, investigated them and formed our interpretations. In the interpretation period we used both the researched and the secondary sources published in the present age. Our goal was to give an overview of an event of educational politics embedded in the investigated period, for the sake of which we aimed to explore the causality of the phenomena (Kontra 2011, Babbie 2008). That is how we resulted in a comprehensive picture of performance and development (Mészáros 1971). As we had not had a significant investigation of the NHVTS in our country we embarked on the exploration and analysis of the primary resources. The finished educational history work shows us a part of history with historical facts and correlations (Kéri 2001). Thus, during the writing of the dissertation we relied on both primary and secondary resources. We have an abundance of literature on talent care. From the viewpoint of our work, István Harsányi’s book, the ’Talent Care’ is the most important (Harsányi 1994). We also relied on József Bánfai’s work published in 2007, ’The Literature of the National History of the Matter of Talent from the Beginning to 1950’. The most outstanding researchers of the topic at the time were János Cser, Mátyás Éltes, Géza Révész and László Nagy (See Cser 1936.,1937.,1940., See Éltes 1914., 1916., See Révész 1918., See Nagy 1922., 1930.). In the initial period of our research we reviewed the papers of the Hungarian National Archives. Due to the incomplete resource base we started to research locally as well. Our goal was to explore the papers of the grammar schools participating in the talent save program. After visiting thirteen national archives we collected especially the papers about talent research and so we have found ten institutions with relevant documents to our topic. For the sake of relevant resources we reviewed numerous magazines, newspapers, denominational or specialist press. On three occasions we had the opportunity to make interviews. In conclusion, the Klebersberg-era played a great part in establishing the conscious education of the elite and the institution systems attached to it. However it did not aim to outstandingly improve the cultural conditions of the poor social groups. Again, we should not forget that due to the building program of folk schools improved the cultural chances of this social group significantly. This cultural political concept was changed only in the 30’s when the state turned towards the people since, however unpleasant the social problems were for the government they needed to be dealt with somehow. In this period we can mention the Miklós Horthy state scholarship founded in 1937 and the Bolyai Collegium which was founded in 1939 by folk college students, who were part of the ethnographer, István Györffy’s group. It continued its work as Györffy Collegium from 1942. Due to this change we can date the launching of the work of the National Hungarian Village Talent Save Movement (1941) (Papp 2008). These collegiums and scholarships primarily served the advancement of the social mobility (Romsics 2017). Bálint Hóman claimed why he supported the education of lower social groups: ’... between the union of the Hungarian nobility and the urban citizens resulting in an intellectual middle class and the village people there had been a foreign Jewish intellectual group inserted, blocking the way from the village groups of the society to become members of the spiritual and economic intellectuals’ (Hóman 1942:221). One of the most definite point of the cultural politics of the Hóman period was the support of the authentic village groups as they saw it as a means of strengthening the middle class with Hungarian elements. During the interview with László Deli it became obvious that however the initiative in 1941 was not the most well-organized and well done program of the cultural government it meant the only chance to break out for those who took part in the program and got accepted later at universities or other schools of higher education and were able to have the career of intellectuals.