Dolgozatom egy helyzetértékelés, amely a kollektív fogyasztói igényérvényesítés hatályos szabályozását és „mechanizmusait” mutatja be hazánkban és az Európai Unióban. A Bizottság azon igényt felismerve, hogy szükség van egy „kollektív fogyasztóvédelmi rendszer” kiépítésére, alkotta meg az uniós jog által biztosított jogok megsértése tekintetében a jogsértés megszüntetésére és kártérítésre irányuló tagállami kollektív jogorvoslati mechanizmusok közös elveiről szóló 2013/396/EU Ajánlást4 (a továbbiakban: Ajánlás). A Bizottság javasolja, hogy az EU valamennyi országában vezessenek be5 kollektív jogorvoslati mechanizmusokat – mindezt a kölcsönösen elfogadott közös európai elvek mentén –, amelyek mind a jogsértés megszüntetésére, mind a kártérítésre irányuló jogorvoslatot lehetővé teszik, és tiszteletben tartják az Ajánlásban meghatározott alapelveket. Ezek a közös elvek az egész EU-ban alkalmazandók, a tagállamok eltérő jogi hagyományainak tiszteletben tartása mellett. A tagállamoknak olyan kollektív jogorvoslati eljárásokat kell biztosítaniuk, amelyek tisztességesek, méltányosak, gyorsak, és nem járnak olyan költségvonzattal, amely kizárná az eljárás igénybevételét. Az elmúlt években az uniós szabályozással egy időben hazai szinten is a jogalkotás középpontjába került a kollektív fogyasztói igényérvényesítés. Az e fajta igényérvényesítési lehetőségek szerteágazók Magyarországon. Lehetőség van kollektív igényérvényesítésre többek között a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.), a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, a továbbiakban: Ptk.), a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Jegybank tv.) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tptv.) alapján is. Mindemellett az új Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) is kiemelt hangsúlyt fektet a kollektív igényérvényesítésre, mi sem mutatja ezt jobban, mint két újonnan bevezetett jogintézménye, a közérdekből indított per és a társult per. A kutatás alapvető célja a kollektív jogorvoslati eljárások hatályos uniós szabályozásának és a kollektív fogyasztói igényérvényesítési formáknak a vizsgálata, illetve a magyarországi igényérvényesítési lehetőségek feltérképezése volt. Az elemzés fókuszába a GVH közérdekű igényperét helyeztem, lévén hogy az egyik „legkihasználatlanabb” igényérvényesítési forma jelenleg hazánkban. Ezzel összefüggésben arra a kérdésre kerestem a választ, mi lehet az oka annak, hogy a GVH nem alkalmazza ezt a perlési lehetőséget.