A szabolcsi hajdúvárosok szerepe a Rákóczi-szabadságharcban

Absztrakt

A Szabolcs és Bihar vármegyébe telepített hajdúság történetével, történeti szerepvállalásával több kutatónemzedék foglalkozott és kezük között könyvtárnyi szakirodalom született. A hajdúság XVI–XVII. századi jelenlétével kapcsolatban csupán rövid összefoglalás keretében kívántuk bemutatni azokat a fontos gócpontokat, amelyek ezekben az évszázadokban kiemelkedő jelentőséggel bírtak az említett társadalmi csoport körvonalazódásában, megszilárdulásában. A Bocskai István nevéhez köthető felkelés tényleges katonai erejét azok a fegyveres csoportok szolgáltatták, akiket gyűjtőnéven hajdúnak nevezünk. A fejedelemmé választott bihari földesúr által elindított telepítési folyamat – ami a zsold pénzbeli kifizetését akarta megváltani – végighúzódott az egész XVII. századon, egészen a II. Rákóczi György szerencsétlenül végződött lengyelországi hadjáratáig, amelyet a törökök büntetőexpedíciója követett. Ez az oszmán csapás alapjaiban rengette meg mind a bihari, mind a szabolcsi hajdúság által lakott térséget. A nemes múltra támaszkodva a városoknak még sikerült elérni, hogy 1660 után is számon tartsák őket, de a bizonyítható, kézzelfogható katonai tekintélyvesztés következtében a sziklaszilárdnak tekintett privilégiumok veszélybe kerültek, amelyeket a visszafoglaló háború során a felálló új közigazgatási rendszer megkérdőjelezett.

A hét szabolcsi hajdúvárost – kiegészülve Kállóval és egy rövid időre Téglással és Balmazújvárossal – az 1703 nyarán kirobbanó felkelés olyan időszakban találta, amikor a katonai erejüket vesztett települések kiváltságaik megmentéséért, megtartásáért küzdöttek. A visszafoglaló háborúkat követő új berendezkedés a privilegizált területek jogállásának tisztázására törekedett, amely folyamat a teljes betagozódás veszélyével fenyegette a szabolcsi hajdútelepüléseket is, ahogy ez a bihari városokkal megtörtént. Az 1702-re tetőfokára hágó feszültség némileg oldódott, levegőhöz juttatva az önszerveződés magasabb fokára lépő helységeket. Ebben a bizonytalan állapotban érkezett a hír, hogy Rákóczi követői zászlót bontottak és mindenkit csatlakozásra szólítanak. A városok némiképp hezitáltak, de a villámgyorsan teret nyerő felkelés nem hagyott sok gondolkodási időt és a minden irányból megjelenő kuruc csapatok nagyon gyorsan tudatosították a megfelelő válasz formáját a hajdú-leszármazottakban. A szabolcsi városok egy mezei lovasezred kiállítását és annak felszerelését, ellátását tudták vállalni, amely mellé az idő múlásával egyre nagyobb mennyiségben érkeztek azok a kérések, követelések, amelyek túlmutattak a kezdetben gondolt terheken. A helységek lehetőségeikhez képest igyekeztek teljesíteni a kiutalt feladatokat és quantumokat, ezen a téren nem maradtak el a környező vármegyék szerepvállalásától. A városok élére kívül kinevezett főkapitányok közül Buday Istvánnal jó viszonyt sikerült kialakítaniuk, míg Szemere László a szabadságharc végéig „gyüttment” maradt, aki nem tudta és nem is akarta megérteni a hajdúkat. A nyolc évet végigszolgáló városok 1710-re teljesen kimerültek, az egyre közelebb kerülő császári csapatok nem hagytak más lehetőséget, mint a főhajtást, elfogadni, hogy a szabadságharc elbukott. Generations of historians studied the role and history of the Heyduck settled down in Szabolcs and Bihar Counties resulted a library of works related to that topic. Regarding the 16th – 18th century history only the milestones of the history and activity of the Heyducks, the factors had impact on the consolidation of that group are reviewed in the dissertation. The actual military force of the Bocskai István’s rebellion was given by armed groups called Heyducks. The resettlement initiated by Bocskai, a landlord who was elected prince stretched through the whole 17th century up till the unfortunate military campaign of Rákóczi György II in Poland which was followed by the punitive expedition of the Ottomans. That shocked the region of the Heyducks of Szabolcs and Bihar Counties in its foundations. Although the towns relying on their noble past managed to remain notable, but it can be proved that due to the considerable loss of their military reputation the privileges once believed to be rock solid turned to be jeopardized and questioned by the new administrational system which was after the reconquest.

The Rákóczi’s War of Independence broke out in 1703, in a period when the seven Heyduck townships of Szabolcs County together with Kálló and for a short time with Téglás and Balmazújváros lost their military potential and struggled for the protection and maintenance of their privileges. The new administration that followed the reconquest aimed to clarify the legal status of the privileged territories which threatened the Heyduck towns of Szabolcs County with total incorporation as it happened to the settlements of Bihar. The conflict reached its zenith in 1702 consolidated a bit and that meant an opportunity for the towns which increased the pace of self-organisation. The news of outbreak of Rákóczi’s rebellion and his calling reached the towns in that insecure circumstances. The towns were reluctant for a while, but the expanding rebellion did not leave them much time to think and the kuruc troops appeared all around pushed the descendants of the Heyducks into the direction of joining the rebels. The townships of Szabolcs County could undertake the formation and supplement of one loosely disciplined cavalry regiment. Apart from that, in later periods of the war the increase of requests and demands went far beyond the original burdens. The settlements sought to meet with the issued tasks and the so called quantums according to their means. In that case they were not left behind by the undertakings of the neighbouring counties. They managed to have a good relationship with Buday István among the general captains appointed to lead the townships, while Szemere László was regarded as a “newcomer” till the end of Rákóci’s War of Independence who was not capable to understand the Heyducks. The towns had been serving through eight years of the war became totally exhausted by 1710 and the approaching imperial troops did not give them chance, thus the settlements had to surrender and accept the downfall of the war of independence.

Leírás
Kulcsszavak
szabolcsi hajdúvárosok, hadiszolgáltatás, élelmezés, katonaállítás, personalis insurrectio, önkéntesek zsoldosok, lovasezred, Rákóczi-szabadságharc, Buday István, Szemere László, Nánási Jakab, Böszörmény, Nánás, Szoboszló, Dorog, Hadház, Vámospércs, Polgár, hajdúvárosi főkapitány, letelepítés, generációváltás, Heyduck towns of Szabolcs, military service, feeding, conscription, personalis insurrectio, volunteers, mercenaries, cavalry regiment, Rákóczi’s War of Independence, general captain of the Heyduck towns, settling, generational renewal
Forrás