A disszertáció egy meglehetősen speciális irányból közelíti meg a nemzetközi árupiacok töredezettségének és ezen belül a Visegrádi Négyek – Európai Unión belüli – kereskedelmi integrációjának témakörét. A szerző az integráció belső piacát ugyanis nem önmagában elemzi, hanem a – valóságban egyedül szinte tökéletesen integráltnak titulálható – belföldi piachoz viszonyítja. Az úgynevezett határhatás (border effect) becslés módszerével – az országhatárok büntető hatásának számszerűsítésén keresztül – rá lehet mutatni arra, hogy mennyire áll messze a közös piacon zajló árukereskedelmi tranzakciók jellege az „optimálistól”, vagyis a hazaiakétól. Ez a dolgozat egyrészt egészen gyakorlatias kérdésekre fókuszál úgy, mint a visegrádi országok kereskedelmének beilleszkedése az Egységes Belső Piac folyamataiba. Másrészt viszont a nemzetközi kereskedelem gravitációs modelljének kritikus elemzésén át, egy konkrét empirikus példával kereskedelemelméleti és ökonometriai kérdéseket is tisztáz. Az értekezés empirikus eredményei alapján kijelenthető, hogy a visegrádi térség árukereskedelmi integrációja dinamikus és folyamatos volt a vizsgált időszak (1995-2014) alatt. A térség kereskedelmében jelentkező átlagos határhatás nagy része már az országok EU-hoz történő csatlakozása előtt eltűnt. 2014-ben pedig a belföldi piacok felé jelentkező torzulás mértéke az 1995-ös érték 10%-ára rúgott csupán. A kapott együtthatók továbbá azt is sugallják, hogy Magyarország – a másik három gazdaságnál – valamelyest nagyobb intenzitással tudott bekapcsolódni az Egységes Belső Piac folyamataiba. Az átfogó és összehasonlító ökonometriai vizsgálat pedig arra enged következtetni, hogy egy – a legújabb kereskedelemelméletekkel konzisztens – gravitációs modell becslésekor több meglehetősen népszerű becslési módszer (OLS, FGLS, Heckman-típusú, Tobit, Véletlen hatású panelbecslés) is kudarcot vall. A leginkább megbízható, azaz torzítatlan, konzisztens és hatásos eredményeket adó becslőfüggvényként a dolgozat a Poisson pseudo-maximum likelihood (PPML) módszere mellett teszi le a voksát. This study uses a specific approach to investigate the fragmentation of international goods markets and the conformity of trade patterns of the Visegrad countries within the internal market of the European Union. The author analyses the transactions on the internal market based on a benchmark provided by domestic trade patterns. By studying border effects in the countries we can show how far a given integration is from an ‘optimal’ one. On the one hand, this study is focusing on quantifying practical problems like the trade integration process of the V4 countries within the Single Market. On the other hand, with its thorough and critical literature review and complex empirical example it aims to clarify some recent theoretic and econometric issues. The empirical results of the paper suggests that the Visegrad countries have experienced a continuous and dynamic integration process within the examined period (1995-2014) which was materialized in decreasing average border effect (90% reduction in its magnitude). Based on the parameter estimates it also seems to be obvious that the trade integration process of Hungary has been somewhat more intensive than that of the other three countries. Further useful conclusions can be drawn from the comprehensive and comparative econometric analysis. When one estimates the theoretically consistent gravity model some traditional and popular techniques such OLS, FGLS, Heckman-type, Tobit or random effects fail. The dissertation claims that the most reliable, i.e. unbiased, consistent and efficient estimator is the Poisson pseudo-maximum likelihood (PPML).