Absztrakt: Kutatásaimat a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Történelmi és Néprajzi doktori iskolájában végeztem.Kutatásom során a tiszántúli, sárréti kistérség általam választott 5 településének, a LEADER program keretein belül megvalósult fejlesztéseinek vizsgálatát tűztem ki célul.Az általam vizsgált települések Bihardancsháza, Bihartorda, Nagyrábé, Sáp és Sárrétudvari. Ahhoz, hogy megértsük a sárréti kistérségben, napjainkban fennálló gazdasági és társadalmi helyzetet, részletesen meg kell vizsgálnunk az Európai Unió jelenlegi kohéziós és agrárpolitikáját, és azt a folyamatot, ami elvezetett azok mai formájához. Kutatásom interdiszciplináris jellegéből adódóan mind a szociális, mind pedig a gazdasági, mezőgazdasági támogatási rendszer alakulása nagy jelentőséggel bír a vizsgálataimhoz. Szükséges megvizsgálni, hogy milyen változások mentek végbe az Magyarországon, a régióiban és a kistérségeiben - ezen belül a Sárréten -, mivel már több mint tizennégy éve vált Magyarország az Európai Unió „teljes jogú” tagjává. Ezt folyamatában vizsgálom, az Európai Közösség megalakulásától kezdve, Magyarország csatlakozásán át, egészen napjainkig. Vizsgálataim 3 fő területre tevődtek ki. Az első témakör az európai uniós források felhasználásának megoszlása 2007-2013 közötti időszakban, kiemelten az Észak-Alföldi régióban, azon belül pedig a Sárréten. Az Észak-Alföldi régió, Hajdú-Bihar megye és a Sárrét összehasonlító vizsgálatát végeztem el. A Sárréten kiválasztott 5 település esetében strukturált interjút készítettem a településeken élőkkel, amellyel a megvalósult fejlesztések létjogosultságát, helyi adottságokhoz illeszkedését is vizsgáltam. A második területe kutatásaimnak a térség mezőgazdasági eltartó képességének vizsgálata.Egy nagy múltú, hagyományosnak mondható állattenyésztési ágazatot, a juhászatot választottam, amely jellemző a Sárrét térségére és a történelme során nagyban befolyásolta annak kultúráját, örökségét és hagyományainak alakulását. A harmadik vizsgálati eleme kutatásaimnak a sárréten megvalósult pályázatok lakossági megítélése. Ebben a témakörben - ami a fejlesztések lakossági értékelését foglalta magába strukturális interjú alapján - kívántam megvizsgálni, hogy a különböző falvak lakossága hogyan élte meg lakóhelyének fejlődését.

Az egyes számú gazdaság- és falufejlesztési témakörben az alábbi következtetéseket fogalmaztam meg: Hibásnak bizonyult azon feltételezésem, hogy az európai uniós forrásokkal nagyobb arányban fogják élénkíteni a gazdaságot, kiemelt szempontként a munkahely teremtést és a gazdasági vállalkozásokat és kevesebb lesz az infrastrukturális, jóléti beruházás.

A második témakörbe tartozó mezőgazdaság, vidékfejlesztési terület értékelésének eredményei is számos következtetés és javaslat meghatározását tették lehetővé. A mezőgazdaság fejlődésével jelentősen csökkent a kizárólag a mezőgazdaságból élők aránya a foglalkoztatottak között, de az őstermelők, illetve a mezőgazdaságból származó jövedelemre számítók aránya csak alig változott, miután az emberek rá vannak szorulva az ebből a tevékenységből származó minimális bevételre is. A harmadik, LEADER program hatásait vizsgáló témakörben a megfogalmazott következtetések és javaslatok az alábbiak: Az értékelt LEADER programok saját érdekkörben valósultak meg és a lakosság egészét, vagy egy-egy célcsoportját szolgálták. Vizsgálataim eredményei az alábbiak: A térségben megvalósult projektek nem tükrözik azt az álláspontot, hogy a gazdasági típusú fejlesztések hosszabbak, hosszabb hatással bírnak és munkahelyteremtés folytán lakosságmegtartás érdekében jobban szolgálják a térség fejlesztését, mint a szociális, és infrastrukturális beruházások. Hosszabb idő kell ahhoz, hogy a rendszerváltás utáni beidegződések egy-egy falu pozíciójával, feladatával, szerepvállalásával az adott kistérség életében meg tudjon változni. A mezőgazdaság termelése ezekben a térségekben valószínűleg jelentősebb marad. Egyidejűleg az is megállapítható, hogy mindemellett nagyobb a mezőgazdaságból származó GDP és jövedelem, a robotizáció, a digitalizáció, amely jobb életminőséget biztosít, mint jelenleg, de a pénz sokkal kevesebb ember számára lesz elegendő az életminőség igény javulása miatt. A jelenlegi rendszer forrásai, gazdasági feltételei, annak mértékét is figyelembe véve nem alkalmas a kiegyensúlyozatlanság, a különbségek megszüntetésére. Abstract: I did my research at the Doctoral School of History and Ethnography at the Faculty of Humanities of the University of Debrecen. During my research I set the goal to examine the projects completed within the LEADER programme in 5 settlements that are located in the micro region called Sárrét. The examined settlements are Bihardancsháza, Bihartorda, Nagyrábé, Sáp and Sárrétudvari. In order to understand the current economic and social situation in the Sárret micro-region, we need to look into all the details at the European Union's current cohesion and agricultural policy and the process that led to its present form. Due to the interdisciplinary nature of my research, the development of the social and economic and agricultural support system is of great importance for my research. It is necessary to inspect the changes have been made in Hungary, in it’s regions and in it’ssubregions, because Hungary became a member of the EU 14 years ago. I am examining the complete process, from the founding of the European Community, through Hungary joining the EU and after that, up until today. My research focused on 3 main areas: The first topic is the distribution of the use of EU funds in the period 2007-2013, especially in the Northern Great Plain region and within it in the Sárrét region. I made a comparative study of the North Great Plain Region, Hajdú-Bihar County and Sárrét. In the case of the 5 settlements selected in Sárrét, I conducted a structured interview with the inhabitants of the settlements, with which I also examined the feasibility of the implemented developments and their adaptation to local conditions. The second area of my research was to study the agricultural supporting capacity of the area. For this I chose a real, traditionally operating sector, the shepherding, which partly provided the livelihood of the people living in the Sárret region for centuries and has a long tradition among the local population. The third element of my research was the public opinion of the projects made in the Sárrét. In this topic, which included the inhabitants’ evaluation of the developments based on a structured interview, I wanted to examine how the inhabitants of the different villages experienced the development of their place of residence.

Concerning the first topic on economic and rural development, I have drawn the following conclusions: It proved to be false in my assumption that more EU funds will be used to stimulate the economy, with priority being given to job creation and economic entrepreneurship and there would be less investment in infrastructure and welfare. The results of the evaluation of agriculture and rural development in the second topic have also made it possible to draw many conclusions and suggestions.With the development of agriculture, the proportion of people earning a living exclusively from agriculture has decreased significantly, but the proportion of primary producers and those who rely on agricultural income has hardly even changed, as people are dependent on the minimum income from this activity. Conclusions and recommendations for the third topic on the impact of the LEADER program are as follows:The evaluated LEADER programs were implemented locally and served the whole population or a specific target group.

The results of my research are the following: Projects in the area do not reflect the view that economic-type developments are longer-lasting, have a longer effect and serve the development of the area better than social and infrastructural investments in maintaining population. It takes longer for the deeply embedded habits in these settlements after the political restructuring in 1989 to change in accordance with the position, task and role of each village in the life of the given micro-region. Agricultural production in these areas is likely to remain more significant. At the same time, it can be stated that GDP and income from agriculture is higher, similarly to robotisation and digitalisation, which provides a better quality of life than at present, but this money will be sufficient for much less people due to the improvement in needs concerning the quality of life. The sources and economic conditions of the current system, considering its size, are not suitable for eliminating imbalances and differences.