A test alakításának módjai közül a fej szándékos formálása, vagyis a mesterséges koponyatorzítás az antropológiának egy sok szempontból vizsgált területe, ebből adódóan jelentős nemzetközi folyóiratokban (orvosi, fogorvosi, régészeti, antropológiai lapok stb.) jelennek meg a témát feldolgozó cikkek. Magyarországon, egy szűk szakmai réteget leszámítva, kevesen hallottak erről a rendkívül érdekes szokásról, pedig a Kárpát-medence a mesterséges koponyatorzításos esetek szempontjából kulcsfontosságú terület. A koponyatorzítás alkalmazása Európában és a Kárpát-medencében főként szarmata, alán, gót, gepida és hun népmozgásokhoz köthető. Doktori értekezésemmel szeretném felhívni a figyelmet erre a különleges szokásra, mely több alkalommal detektálható volt az északkelet-magyarországi régióban feltárt temetők emberanyagában is. Értekezésem alapvetően módszertani témájú, melyben javaslom a mesterségesen torzított koponyák egységes antropológiai dokumentálását. A javasolt dokumentáció valójában két általam kidolgozott újdonságot foglal magába: az egyik az egységes leíró módszer (unified descriptive method), mely patológiai vonatkozású vizsgálati szempontrendszer, a másik a torzítási differenciaszám (Relative Difference - RD). Alkalmazásukkal kis esetszámú temetők is nagyobb, akár nemzetközi szintű figyelmet kaphatnak, publikálhatóvá és elemezhetővé válnak más temetők leleteinek viszonylatában. A dokumentáció a két újdonság használatán alapul, de a már meglévő korábbi általános metódusokat is igénybe veszi. Napjainkban is egyre bővül a Magyarország területéről előkerült mesterségesen torzított koponyaleletek száma, de az amerikai kontinensről előkerülő esetszámokhoz képest az eurázsiai leletekből még mindig jóval kevesebb van, tehát megnő a fontossága minden egyes lelet egységes dokumentálásának. A régészeti feltárások során előkerülő mesterségesen torzított koponyák részletes kvantitatív és kvalitatív jellemzőinek egységes dokumentálásával kaphatunk adatokat ennek a szokásnak - többek között - a patológiai vonatkozásaira. Minél több a jól dokumentált lelet, annál több a lehetőség az összegző elemzésre és ezen belül a patológiás elváltozások megfigyelésére és leírására is. Értekezésemben feladatként tűztem ki két északkelet-magyarországi temető mesterségesen torzított koponyájú leleteinek az antropológiai dokumentálását, vizsgálatát és részletes, főként patológiai szempontú elemzését, mely egyben példája az általam egységesnek javasolt antropológiai dokumentáció használatának.

Among the ways of body modifications, intentional distortion of the head that is the artificial cranial deformation (abbreviated as ACD) as an area of anthropology, has been studied by many researchers in different ways. As a result, articles dealing with this topic are published in various major international journals (medical, dental, archeological, anthropological, etc.). Just some professionals have heard of this extremely interesting custom in Hungary, although the Carpathian Basin is an important area of cases of ACD. The appearance of ACD in Europe and the Carpathian Basin can be attributed mainly to the migrations of Sarmatians, Alans, Goths, Gepids, and Huns. I would like to draw attention to this special custom in my dissertation, which could be observed several times in the cemeteries excavated in the region of Northeast Hungary. I would like to emphasize the methodological significance of this dissertation, in which I propose a uniform anthropological documentation of ACD skulls. This proposed documentation actually includes two novelties that I have created: one is the unified descriptive method, which is a pathology-related system of criteria, and the other is the relative difference (RD) number. Using all of these, even small cemeteries can receive more attention, even at the international level, and can be published and analyzed compared to the findings of other cemeteries. The documentation is based on the use of these innovations, but previous general methods that already exist are also used. Although the number of ACD skulls from the territory of Hungary is increasing nowadays, the number of Eurasian finds is still quite small compared to the number of cases from the American continent. Therefore, there is great importance of accurate unified documentation of each Hungarian find. By uniformly documenting the detailed quantitative and qualitative characteristics of the ACD skulls from archaeological excavations, clearer view of the pathological aspects of this habit can be obtained among others. The more well-documented findings, the more opportunities there are for summarizing analysis, moreover for the observation and description of pathological lesions. As my duty, my task was to make the anthropological documentation, examination and analysation of ACD skull finds of two cemeteries from northeast of Hungary mainly from a pathological point of view. At the same time, I present an example of the use of the proposed antropological documentation.