Magyarországon a vizeink fémszennyezettségére irányuló vizsgálatok a XX. század során többnyire mindössze a víz- és az üledék elemtartalmának meghatározására korlátozódtak. Nagy áttörést jelentett a Tisza 2000-ben történt cianidmérgezése és nehézfémszennyezése, mely az ökológiai katasztrófa következtében egy szemléletváltást vont maga után a hazai környezettoxikológiai vizsgálatok tekintetében. Ezt követően indultak el hazánkban a biológiai indikátorszervezet-alapú fémtoxikológiai vizsgálatok. Jelen vizsgálatunkban 2017 során a Tisza vízgyűjtőjének 30 mintavételi helyszínéről gyűjtöttünk be 10–10 domolykóegyedet. Mintákat vettünk a jelentősebb mellékfolyók határ menti, valamint torkolatközeli szakaszairól, továbbá a Tisza hazai legfelső pontjáról, illetve a mellékfolyók torkolata alatti és feletti Tisza-szakaszokról. A halak izom-, kopoltyú- és májmintáinak elemtartalmát ICP-OES készülék segítségével határoztuk meg. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a mellékvízfolyások mindegyike valamely módon hatással bír a befogadó Tisza fémszennyezettségi állapotára. Ezek tekintetében kiemelkedő a Szamos, a Bodrog, a Sajó és a Maros. Ezeket a folyókat az eredményeink alapján mai napig érik olyan mértékű antropogén szennyezések, melyek a befogadó Tisza fémszennyezettségi állapotát súlyosbítják. Ezzel szemben a Körösök vízgyűjtője összességében kevésbé terhelt fémekkel, mint a Körös torkolata feletti Tisza-szakasz, ezért hígító hatásával csökkenti a befogadó fémszennyezettségi állapotát, ugyanis a torkolat alatti szakaszokon általában alacsonyabb fémmennyiségeket határoztunk meg a halakból, mint felette. A Zagyva egy-két fémtől eltekintve nincs jelentős hatással a Tisza vízminőségére, egyrészt alapvetően is kevésbé jellemzik szennyezések, másrészt a mérete és a vízhozama elmarad az említett mellékfolyókétól. A disszertáció második részében a domolykó három, eltérő korú és táplálkozású csoportjának a bioakkumulációját vizsgáltuk meg a Szamosban. Vizsgálatunk bebizonyította, hogy jelentős különbségek vannak a domolykó táplálkozási csoportjainak fémakkumulációs mintázata között. A különbségek hátterében számos fiziológiai sajátosság, továbbá a korcsoportok különböző táplálkozása állhat. Eredményeink alapján úgy véljük, hogy a domolykóivadékok egy széles körben elterjedt és effektív bioindikátorként használhatók a vízi ökoszisztémák aktuális fémszennyezésének vizsgálatában.

During the 20th century in Hungary, the investigations of trace element pollution levels of aquatic ecosystems were mainly carried out based on the water and sediment analysis. After the cyanide and heavy metal accidental pollution in the Tisza River Basin in 2000, there was a change in the perspective of the methodology on the monitoring of pollution levels of aquatic ecosystems. After this ecological disaster, the investigations of trace element pollutions based on biological indicators became a priority. During this work, we have collected 10 chub specimens per site in 2017. The sampling sites were located at the tributaries of the Tisza River near the Hungarian border and their estuary, and at the Tisza River. In the case of the Tisza River, chubs were collected from the Upper Tisza near the hungarian-ukrainian border, furthermore at the sections above and below the estuaries of main tributaries. The trace element content of muscle, gills, and liver of fish was analyzed with ICP-OES. Based on our results, all of the tributaries had significant effects on the contaminant level in the Tisza River, Especially the Szamos River, Bodrog, Sajó (mainly its tributary, the Hernád) and Maros were the most polluted. Fish living in the Tisza River from the section below those rivers’ estuaries were accumulated significantly higher concentrations of trace elements than those from the section above the estuaries. At the same time, fish living in the Water System of Körös River accumulated significantly lower concentrations of trace elements than those from the adjacent sections of the Tisza River. However, Fehér-Körös and Berettyó were contaminated with some trace elements. Generally, the Körös River System was less polluted than the adjacent rivers. Zagyva River did not have significant effect on the water quality of Tisza River, except in the case of some metals. The reason may be that there were less anthropogenic effects along the Zagyva River. Furthermore, the Zagyva River is a smaller river than the other investigated tributaries of the Tisza River. In the second part of the dissertation we aimed to describe the trace element accumulation of different age groups with a different type of diet from Szamos River. In conclusion, we have found a significant differentiation among the feeding groups of chub based on their heavy metal accumulation patterns. The reasons could be explained by the specific physiological features and diets of different groups. According to our results, trace element patterns in the tissues of juveniles may be good indicators of 17 recent pollution of watercourses.