Absztrakt

Sztárjelenségek a (késő)modern populáris kultúrában (Magyar női hetilapok vizsgálata)

Jelen disszertáció célja, hogy az írott sajtóban megjelenő médiaszövegeken keresztül bemutassa és elemezze a (késő)modern populáris kultúra sztárjelenségeit, kiemelten fókuszálva a sztárok szerepeire, a privát szférájuk felé történő folyamatos eltolódásra, és arra, hogy a róluk szóló írásos tartalmat miként egészítik ki – vagy mondanak azoknak ellent – a sajtófotók. Az értekezésben a következő kérdésekre keresem a választ. Hogyan vannak jelen a magyar női hetilapokban a külföldi és a magyar hírességek? A megjelenésüket és népszerűségüket befolyásoló társadalomtörténeti kontextus figyelembe vételével reprezentációjukban milyen hasonlóságok és eltérések figyelhetőek meg? Miként változnak a médiaszövegek a hírnévvel rendelkező személyek halála vagy visszavonulása után? Milyen különbségek és azonosságok figyelhetők meg az egyes sztárterületek között? Az írásokban milyen formai és tartalmat befolyásoló tényezők megléte szükséges ahhoz, hogy a női hetilapokban valaki eladható és tartós jelenség maradjon? Milyen identitásmintákat kínálhat fel egy adott cikk, sztár, sztárterület? A magyar közeget tekintve mikor beszélhetünk sztárokról és celebekről? Létezik-e egyáltalán egyetemesen használható meghatározás? Sztárokkal foglalkozni sokféle tudományos megközelítés szerint lehet, én azonban – terjedelmi korlátok, illetve a kitűzött cél miatt – kizárólag médiakutatóként közelítettem a témához. Öt sztárterület – énekesek, színészek, televíziós műsorvezetők, királyi családok tagjai, sportolók – működését vizsgáltam meg. A kutatásomba 15 női sztárt vontam be, akiknek a megjelenítését a Nők Lapja, a Kiskegyed és a Meglepetés című női hetilapokban fellelhető cikkek alapján elemeztem, politikai és gazdasági szempontok figyelmen kívül hagyása mellett. A vizsgálat során strukturált interjúkat készítettem 2012-ben Vékási Andreával, a Nők Lapja főszerkesztőjével, Hídváry Péterrel, a Kiskegyed felelős szerkesztőjével, valamint Hegedűs Noémivel, a Meglepetés főszerkesztőjével, de a dolgozatom jelentős részében adat- és tartalomelemzést végeztem a három női hetilap cikkeiből álló korpuszon. Összesen több, mint 3000 lapszámot vizsgáltam meg: a Nők Lapja esetében 1198 lapszámot és bennük 219 cikket, a Kiskegyed esetében 1094 számot és 235 cikket, míg a Meglepetés esetében 880 számot és 143 cikket. A kutatás közel 20 év sajtóanyagát öleli fel. A Nők Lapja esetében 1990-től, a másik két lap esetében pedig az első lapszámtól kezdve 2012-ig kódoltam az összes olyan cikket, amelyek az általam kiválasztott hírességekről jelentek meg. A nagy elemszámú korpuszba bekerült anyagok mindegyikét meghatározott szempontok alapján elemeztem. Megvizsgáltam a szövegek formai és tartalmi jellemzőit, valamint kiemelten foglalkoztam a sajtófotókkal is. A kvantitatív elemzést követően összegeztem az eredményeket, és így kerestem választ a dolgozatom elején feltett kérdésekre. Az elemzésből nyilvánvalóvá vált, hogy a hírességek összetett szerepet töltenek be a populáris kultúrában és mindennapi életünkben, amelynek ráadásul intim részesei is lettek. Nemcsak követendő példává válnak számunkra, de egyfajta kapaszkodási pontot is jelentenek, szerepet játszanak interakcióink kialakításában, és a médiában betöltött „funkcióikkal” is különféle történeteket szolgáltatnak. A vizsgálatból leginkább az látszik, hogy az általuk közvetített nőtípus az úgynevezett self-made woman, aki önerejéből képes óriási sikereket elérni, a külföldi és a magyar hírességek pedig a magyar női magazinokban homogén szegmensekként funkcionálnak. Bár nem függetleníthetőek attól a környezettől, amelyből jöttek (többször aposztrofálják őket világsztároknak), de ez mégsem befolyásolja szerepüket és a megjelenés időbeli kiterjedését, hiszen az itthoni igényekre formált saját keretbe ágyazódnak. Bár a sztártudománnyal foglalkozó kutatók körében nem azonosíthatunk terminológiai konszenzust, én mégis megpróbáltam felállítani egy saját kategóriarendszert. Az általam vizsgált 15, hírnévvel rendelkező személyt négy kategóriába soroltam be: sztár (Rúzsa Magdolna, Dobó Kata, Katalin hercegné), celeb (Cserháti Zsuzsa, Whitney Houston, Ördög Nóra, Oprah Winfrey, Albert Györgyi, Anna Kurnyikova), legenda (Törőcsik Mari, Marilyn Monroe, Diana hercegné), „média eszközei” (Egerszegi Krisztina, Kulcsár Anita, Eilika hercegnő). Azonban ezen csoportosítás csak a jelenlegi vizsgálatra érvényes. Könnyen lehet ugyanis, hogy más médiumokban egészen eltérő lenne reprezentációjuk, vagyis ezek a kategóriák ott nem állnák meg a helyüket. Bár kutatásom nem teljes, és érdemes lenne az elemzést kiterjeszteni további szempontokkal, illetve a híresség vizsgálatát egyéb magazinok esetében elvégezni, de bízom benne, hogy a dolgozat elején feltett kérdésekre sikerült választ találnom, ami bizonyítja azt is, hogy a sztárok milyen fontos és elemzésre méltó szerepet játszanak életünkben.

Abstract

Phenomena of Stardom in (Late) Modern Popular Culture /An analysis of Hungarian women’s weekly magazines/

The aim of this dissertation is to show and to analyse selected phenomena of stardom in (late) modern popular culture based on media texts in the written press, with a special focus on the roles of stars, on the continuous shift towards their private sphere, and on how the textual content is supplemented or contradicted by press photos. The paper discusses questions such as: How are foreign and Hungarian celebrities portrayed in selected Hungarian women’s weekly magazines? What similarities and differences can be observed in the representation of these celebrities regarding the socio-historical context which determined their appearance and popularity? How do media texts change after the death or retirement of famous people? What are the differences and similarities between the various domains of stardom? What formal aspects and what means of content determination are required in order that a celebrity sells copies and remains a permanent phenomenon? What identity patterns are provided by certain articles, celebrities and domains of stardom? What is the definition of stars and celebrities in Hungary? Does a universally applicable definition exist at all? Stardom can be investigated from a large variety of scholarly approaches, this project discusses this phenomenon only from the point of view of media studies, since a comprehensive study would go beyond the constraints of this project. In this work I have examined five domains of stardom: singers, actresses, television hosts, members of royal families and sportswomen. This project focuses on 15 famous women, each case study is restricted to selected women’s weekly magazines including Nők Lapja, Kiskegyed and Meglepetés. The project deliberately ignores any political and economic considerations. In 2012 structured interviews were conducted with Andrea Vékási, editor-in-chief of Nők Lapja, Péter Hídváry, managing editor of Kiskegyed, and Noémi Hegedűs, editor-in-chief of Meglepetés. Furthermore, selected articles published in these weekly magazines were critically assessed, therefore the research project is based on the findings of data and content analyses to a great extent. In total, over 3,000 issues were analysed: 1,198 issues and 219 articles from Nők Lapja, 1,094 issues and 235 articles from Kiskegyed, and 880 issues and 143 articles from Meglepetés, The research encompasses 20 years of press material. All articles published about the selected celebrities and stars were examined as follows: in Nők Lapja starting from 1990 and in the other two magazines from the first issue to 2012. Each article included in this large corpus was analysed based on specific criteria. First, form and content were examined along with press photos. Second, after the quantitative analysis, results were assessed and summarized in order to provide answers to the initial questions of the project. It was revealed that celebrities play a complex role in popular culture and in our daily lives of which they have become intimate participants as well. Not only do they become role models for us, but they also function as a point of reference and shape our interactions. Furthermore, they also provide a variety of stories with their „functions” they have in media. The most important insight is that the type of woman these magazines create and circulate is the so-called self-made woman who is able to achieve tremendous success on her own. Moreover, international and Hungarian stars and celebrities are presented to be a homogeneous group in Hungarian women’s magazines. Even though foreign stars and celebrities are strongly associated with the environment they come from (i.e. they are repeatedly labelled as “world stars”), this does not affect their role and the temporal extent of their appearance in the magazines, as they are contextualized according to the expectations of Hungarian readers. Celebrity studies do not have a well-defined terminology; however, I have attempted to set up a system of categories of my own. The selected 15 famous people were divided into four categories: stars (Magdolna Rúzsa, Kata Dobó, Catherine, Duchess of Cambridge), celebrities (Zsuzsa Cserháti, Whitney Houston, Nóra Ördög, Oprah Winfrey, Györgyi Albert, Anna Kournikova), legends (Mari Törőcsik, Marilyn Monroe, Diana – Princess of Wales), public figures exploited by tabloid journalism (Krisztina Egerszegi, Anita Kulcsár, Duchess Eilika of Oldenburg). However, these categories are only valid for the present investigation. We could have a quite different representation of these famous people in other media; consequently, these categories might not be applicable in other contexts. Although further research is needed and it would be worth extending the scope of the present analysis, I hope to have managed to prove with my research project that stars and celebrities have a crucial impact on our life and consequently, these phenomena should be discussed in scholarly discourses.