Értekezésem célja kettős: egyrészt a nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával választ keresek arra a kérdésre, hogy miért mellőzik a tanulórégió (TR) koncepciók az innovációs folyamatokban a szakképzést. Másrészt, annak mintájára, ahogy az európai regionális fejlesztési törekvések az elmaradott térségek felzárkóztatása érdekében több nagyszabású projektben a TR koncepciót tekintették modellnek, izgalmas és újszerű kutatási feladatnak tartom a hazai területfejlesztési törekvések és a tanulórégió koncepció közötti összefüggések vizsgálatát. Elméleti és korábbi empirikus kutatásaim újragondolásával megvizsgálom, hogy az uniós csatlakozási időszak hazai regionális fejlesztési elképzelései mennyiben voltak rokoníthatóak, mennyiben voltak szinkronban a TR koncepcióval, s mennyiben tudtak hozzájárulni tanulórégiók kialakulásához hazánk hátrányos régióiban és kistérségeiben. Bemutatom továbbá, hogy mennyire voltak adottak a feltételek Magyarország hátrányos kistérségeiben ahhoz, hogy tanulórégiókká váljanak. Újszerűsége disszertációmnak, hogy ráirányítom a figyelmet a TR koncepció egy hiányzó elemére, a munka világa felől történő megközelítés fontosságára. Ennek keretében – a szakképzés mellőzése okainak feltárása mellett – további új elemekkel bővítem a tanulórégió kutatásokat, amikor két eddig nem vizsgált tényező, a szociális partnerek és egy aktív munkaerőpiaci eszköz, a munkahelyi rotáció szerepét tanulmányozom a tanulórégióval összefüggésben. A disszertációm alapját képező kutatás módszere döntően szakirodalom feldolgozás, valamint dokumentumok, tanulmányok és esettanulmányok elemzése és másodfeldolgozása adott szempontsor alapján, amely a tanulórégió koncepcióval való rokoníthatóságot, a tanulórégió koncepcióval közös elemeket keresi. Az értekezésben megállapítom, hogy a szakképzéssel kapcsolatos érdekeltségi és presztízsproblémák nehezítik a szakképzés partneri szerepének kialakulását a tanulórégió koncepciókban. Megerősítem, hogy a szociális párbeszéd intézménye, a szociális partnerek hatékony elemei lehetnek a tanulórégiók széleskörű partneri kapcsolatainak. Állítom, hogy a munkahelyi rotáció sikeresen hozzájárulhat a tanulórégió építéséhez. Kifejtem, hogy a TR koncepciók egyes elemei hasznos útmutatást vázolhatnak a hátrányos régiók és kistérségek számára az elmaradott helyzetből való kilábaláshoz. Vázolom, hogy Magyarország hátrányos kistérségeiben csak korlátozottan voltak adottak a lehetőségek tanulórégiók kialakulására az uniós csatlakozás időszakában, s a hazai területi fejlesztések csak korlátozott mértékben tudtak hozzájárulni tanulórégiók születéséhez a hátrányos régiókban és a vizsgált hátrányos helyzetű kistérségekben az uniós csatlakozás időszakában. Összegzésképpen megállapítom, hogy a vizsgált hátrányos régiókban és kistérségekben sem a regionális fejlesztési tervek, sem a helyi társadalmak állapota nem tette lehetővé az érdemi elmozdulást a tanulórégió irányába az uniós csatlakozás időszakában. Az egyik legsúlyosabb problémát véleményem szerint az jelentette, hogy a kistérségi tervezés résztvevői nem ismerték fel annak jelentőségét, hogy – addig soha nem tapasztalt – lehetőséget kaptak a helyi fejlesztések alakítására. Egyfelől az uralkodó utilitárius, haszonelvű gazdaságszemlélet, másrészt a hagyományainktól, kultúránktól idegen és újszerű feladatra, a helyi társadalom fejlesztési módjának közös kigondolására való társadalmi felkészületlenség utólag részben magyarázatot ad a kistérségi tervezési kudarcokra. A jövőben fontos kutatási témaként jelölöm meg a tanulórégió téma és a képességszemlélet összekapcsolásának lehetőségét, a képességszemlélet alapú fejlődés lehetőségeinek tanulmányozását a hátrányos térségekben.

The aim of my dissertation is twofold: firstly, by studying the international literature, I seek to answer the question of why the Learning Region (LR) concepts neglect vocational training in innovation processes. On the other hand, in line with the way European regional development efforts have taken the LR concept as a model in many large-scale projects to catch up with the underdeveloped regions, I consider examining the relationship between domestic regional development efforts and the learning region concept as an exciting and novel research task. By rethinking my theoretical and previous empirical research, I examine the extent to which the Hungarian regional development ideas of the EU accession period were related, in sync with the LR concept, and to what extent they could contribute to the formation of learning regions in the disadvantaged regions and subregions of Hungary. I will also show how the conditions in the disadvantaged micro-regions of Hungary have been met to become a learning region. The novelty of my dissertation is to draw attention to a missing element of the LR concept, the importance of approaching the world of work. In addition to exploring the reasons for the lack of vocational training, I am adding new elements to the research of the learning region by studying the role of the social partners and an active labor market tool, jobrotation, in the context of the learning region. The research method underlying my dissertation is mainly the processing of specialized literature, as well as the analysis and secondary processing of documents, studies and case studies based on a given set of aspects, which seeks to associate with the learning region concept and elements common to the learning region concept. In my dissertation I find that the problems of interest and prestige in VET make it difficult to develop a VET partner role in the learning region concepts. I confirm that the social dialogue institution, the social partners, can be an effective element of the broad partnership of the learning regions. I argue that jobrotation can successfully contribute to building a learning region. I have explained that some elements of the LR concepts can provide useful guidance for disadvantaged regions and micro-regions in overcoming their underdevelopment. I outline that there were only limited opportunities for the development of learning regions in the disadvantaged micro-regions of Hungary during the period of EU accession, and domestic spatial development could contribute only to a limited extent to the emergence of learning regions in the disadvantaged regions and the examined disadvantaged micro-regions. In conclusion, neither the regional development plans nor the condition of the local societies in the examined disadvantaged regions and micro-regions allowed a significant shift towards the learning region during the period of EU accession. One of the most serious problems, in my opinion, was that the participants in micro-regional planning did not recognize the importance of giving them the opportunity, never before experienced, to shape local development. On the one hand, the prevailing utilitarian economic approach and, on the other hand, the unpreparedness of the local society to those new and strange tasks, which were different from our traditions and culture, partly explain the sub-regional planning failures. As an important research topic for the future, I highlight the possibility of linking the learning region theme and the capability approach, and studying the potential of capability-based development in disadvantaged areas.