A dolgozatomban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mezőgazdaságát vizsgáltam a gazdálkodók véleményein, tapasztalatain keresztül. Kutatást végeztem a kukorica és az őszi búza, mint két legfontosabb szántóföldi gabonaféle termesztésével foglalkozó szervezetek között. A pályázati irányultság szempontjából vizsgáltam a megye agrárgazdaságának jellemző értékeit. A GMO termesztés megítélését, az öntözéses vagy a precíziós gazdálkodás bevezetését, az érdekképviseletek megítélését, a külső-belső környezet feltérképezését tűztük ki célul. A megyei szintű ökonometria meghatározása, terményfeldolgozás mértéke, a tulajdon- és a termeléskoncentráció, a kutatások hasznosulása a gazdálkodásban, témakörökkel kapcsolatban. Szükséges a minél alaposabb, részletesebb megismerés, mert modernkori mezőgazdaságunkkal szembeni kihívás, hogy a növekvő igényű és számú népesség egészséges élelmiszer igényét csökkenő területen kell előállítani. Ennek megoldására fel kell tárni a jellemző erősségeket, gyengeségeket. Ezek birtokában lehet elemezni a mezőgazdaság előtt álló kihívásokat a veszélyek és lehetőségek gyújtópontján keresztül. A mezőgazdaságnak, mint értékteremtő és termék előállító tevékenységnek, különleges feladata van a regionális fejlesztésben. Élelmiszertermelési válság közepette kell helytállnia, csökkenő nemzetgazdasági szerepben. A fejlesztés jelenségeit, folyamatait és irányvonalait alapvetően befolyásolja, illetve meghatározza. A mezőgazdaság és a regionális fejlesztés egymást kölcsönösen feltételező meghatározottsága rendszerszemléletben vizsgálható, s ennek eredménye jelöli ki a gazdasági, technológiai fejlesztésen alapuló társadalmi kohéziót elősegítő, környezetet óvó fejlesztési attribútumokat. E gondolkodásmód még inkább érvényesül, ha határszomszédos térkörnyezeteket vizsgálunk. A fejlesztési folyamatok összekapcsoló jellege a különböző társadalmi, gazdasági és természeti környezetekben jól kivetíthető. Alkalmazásának alapját, az adaptív megoldások adják. Dolgozatom időszerűségét megerősíti, hogy a mezőgazdaság fenntarthatósági szemlélete az agrárkutatások elsődleges célterületévé vált az utóbbi években. A hagyományosnak tekinthető hatékonyságot, terménymennyiséget és terményminőséget vizsgáló kutatásokat megelőzte a mezőgazdaságnak a vidéki térszerkezetre gyakorolt hatásait kutató munkák. A növénytermelés, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye eredményeire vonatkozó kérdések vizsgálatára, kukorica- és/vagy búzatermelést végző termelők között, saját kérdőíves és félig strukturált interjús felmérést végeztem. A kutatómunka során a mezőgazdaság több területére vonatkozó szakirodalmat dolgoztam fel és rendszereztem annak érdekben, hogy a kutatás területi egységét adó megye mezőgazdaságának jellemzőit meghatározhassam és értékelni tudjam. A primer kutatás során az alábbi ismérveket vizsgáltam: • a kukorica- és búzatermesztés eredményességének vizsgálata a megyében, • az egyes járásokból kapott adatok alapján a gazdálkodás eredményességének értékelése, • az értékek koherenciájának vizsgálata, • az öntözéses gazdálkodás bevezetési hajlandósága, • a precíziós gazdálkodás bevezetésének hajlandósága, • az érdekvédelem és összefogás hatékonysága a beszerzésekhez és az értékesítésekhez kapcsolódóan, • a termelési és a tulajdon összpontosítódása irányába mutatott hajlandóság felmérése, • a termelésszerkezet kialakításának összetevői és befolyásolási képességük mértéke, • a munkaerő minőségi és mennyiségi adatainak felmérése és értékelése, • a mezőgazdaságunkra jellemző alapanyaggyártó, alacsony hozzáadott értéket képviselő szemléletben várható átalakulás, • a feldolgozó befogadóképesség jelenlegi szintjétől mikor és milyen mértékben várható változás, • az Európai Unióhoz való csatlakozásunk megítélése a megyében dolgozó gazdák véleményén keresztül. A szakirodalmi áttekintés alapján a kukorica és a búza termesztési rendszerek vizsgálata esetében az agronómiai kérdéseket minden esetben szükséges kiterjeszteni a társadalomtudományi területekre is. A vizsgálatokat kérdőíves és interjús módszerrel végeztük, az adatokat matematikai statisztikai módszerekkel elemeztük. Feladatul tűztem ki a termények előállításával foglalkozó különböző méretű gazdaságokat megkeressek, hogy személyes tapasztalataik által, jobban megismerjem a statisztikai összegzések mögött rejlő összefüggéseket és a valóságot leíró elemzéseket készíthessek. Az adatgyűjtés legfőbb tapasztalata volt, hogy nagymértékben kiszolgáltatott a mezőgazdasági árutermelés. Diverzifikáció alacsony szinten van jelen az alapterméket előállító ágazatban. Súlyos gondként került elő a mezőgazdasági ágazat alacsony fokú integrációja és az integráción belüli munkamegosztás elégtelen volta. Az alapanyag termelés magas aránya, a feldolgozott termékek alacsony mértéke és a dömpingtermelés a minőségi termék gyártásával szemben. A területalapú támogatás csökkenti a motivációt. Gátolja a minőségi és a nagyobb hozzáadott értéket képviselő terméket előállító gazdaságok kialakulását, megerősödését. A háztáji gazdálkodások szinte minta nélküli eltűnése tovább nehezíti a magyar agrárium termelési nehézségeit. Minden megkérdezett gazda közeli jövőbeni célként tűzte ki maga elé a feldolgozó képesség növelését. A termelési integráció Magyarországon a szomorú történelmi tapasztalatok okán is alacsony szintű. A hagyományos családi gazdálkodások érdekérvényesítő képessége alacsony. Napi tapasztalatok azt mutatják, hogy integrált fellépés a termelés, feldolgozás, értékesítés, érdekvédelem területén, szükségszerű és hasznos. A 2013-2017-es évekre vonatkozó kérdőíves vizsgálat célja az volt, hogy a megyében gazdálkodó, több mint 37000 agrárgazdálkodó környezetét és azt befolyásoló tényezőket felmérjem. Azok hatását számszerűsítsem. A megkérdezett 59 gazdaság és a falugazdászokon keresztül elért több ezer gazdálkodó véleménye, tudása, tapasztalata adta a gerincét az egyedi adatbázisnak. A kapott válaszok statisztikai vizsgálatai során a megyei gazdálkodásra, a szántóföldi kukorica- és búzatermesztés vonatkozásában jellemző eredményeket igazoltam.

In this research, I examined the agriculture of Szabolcs-Szatmár-Bereg county through a survey and interviews with farmers. This research was about both maize and winter wheat as two of the most important arable crops in the studied area. Characteristic values of the county's agricultural economy in terms of investments and tenders. In this research the GMO cultivation were evaluated also by taking into concederation, the introduction of irrigation or precision farming, the evaluation of interest representatives and the mapping of the external and internal environment. Determination of county-level econometrics, degree of crop processing, ownership and production concentration, utilization of research in farming. There is a need for more in-depth and detailed knowledge as the growing challenge of our modern agriculture is to produce food for a growing population in a smaller area. In order to solve this, typical strengths and weaknesses need to be identified. These can be used to analyze the challenges facing agriculture by focusing on threats and opportunities. Agriculture as a value-producting and value-creating activity has a special role in regional development. In the midst of a food crisis, it must respond to its declining role of the national economy. It basically influences and determines the phenomena, processes and trends of this development. The mutually predictable determination of agriculture and regional development can be analyzed in a systemic way, and its results essentially determine the technological development and social development that promote social cohesion and the development solutions and activities in harmony with the natural environment. This way of thinking is even more valid and strengthened when examining neighboring contexts since the interconnecting role and nature of development processes can be projected to different social, economic and natural environments and their relevance is rooted in adaptive solutions The timeliness of my dissertation is confirmed by the fact that the agricultural sustainability approach has become the primary target of agricultural research in recent years. Research into traditional efficiency, quantity and quality of products has been preceded by work on the effects of agriculture on rural spatial structure. In order to analyze the results of crop production in Szabolcs-Szatmár-Bereg county, I conducted my own structured questionnaire and interview data collection among the farmers engaged in field crop production. In the course of my research, I processed and systematized the literature related to several fields of agriculture in order to be able to determine and evaluate the characteristics of agriculture of the county, which provided the territorial unit of research. During the primary research I examined the following questions: • efficiency of maize and wheat production in the county, • efficiency of farming on the basis of data obtained from each district, • coherence of values, • willingness to introduce irrigated farming, • willingness to introduce precision farming, • effectiveness of advocacy and co-ordination in procurement and sales, • how effective the research results are in farming, through the focus on different farm sizes, • assessment of the propensity to concentrate production and ownership, • the components of the structure of production and their degree of influence, • assessment and evaluation of qualitative and quantitative data on the workforce, • a change in the low value-added approach to producing raw materials for our agriculture, • when and to what extent change in processing capacity is expected, • judging our accession to the European Union through the opinion of farmers working in the county. According to the literature review, when examining maize and wheat production systems, agronomic issues must always be extended to economic areas. The surveys were conducted using questionnaire and interview methods, and the data were analyzed by mathematical statistical methods. I set myself the task of looking for farms of various sizes to produce these crops, to learn from their personal experience the links behind statistical summaries and to better analyze the reality. The main experience of my personal collection was the degree of vulnerability of agricultural commodity production. What is the low level of diversification in the basic product industry. The low level of integration of the agricultural sector and the inadequate division of labor within the integration were identified as serious problems. Existence of raw material production versus processed products, dumping production of quality product. Financial support based on land size reduces motivation. It prevents the emergence and the development of farms that are producing quality and higher added value products. The almost unprecedented disappearance of backyard farms further aggravates the production difficulties of Hungarian agriculture. Each surveyed farmer set itself the goal of increasing processing capacity in the future. Production integration in Hungary is also low due to some sad historical experiences. The ability to assert interests in traditional small-family farming is low. Daily experience also shows that integrated action in the fields of production, processing, marketing and protection of interests is necessary and useful. The aim of the questionnaire survey for the years 2013-2017 was to assess the economic environment of more than 37000 farmers in the county and the factors influencing it, and quantify their impact. The opinion, knowledge and experience of the 59 farms surveyed and the thousands of farmers reached through the agricultural advisers provided the backbone of this unique database. During the statistical analysis of the questionnaires and the answers received during the interviews, I proved that the following results are characteristic of the county's farming in the field of corn and wheat production.