Kutatásom során azt vizsgálom, hogy a székelyföldi rurális térség egyik községében a digitális eszközök milyen hatással vannak a szülő-gyerek kapcsolatra, milyen a szülők viszonyulásmódja az IKT eszközökhöz, milyen szabályozási, ellenőrzési mechanizmusokat működtetnek. A helyzetkép a szülők percepciója alapján, az ők perspektívájából, az ők megéléseik, vallomásaik, tapasztalataik alapján készült. Dolgozatom elméleti része két alapvető fogalom köré szerveződik, a családi szocializációhoz és az IKT eszközhasználathoz kapcsolódó szakirodalmakra alapoz. A család fogalmának meghatározásával, a családi szerepekkel és a család modern kori változásaival kapcsolatos szakirodalmak áttekintése, a családszociológiai elméletek tanulmányozása hozzásegített, hogy a kutatásomba bevont, rurális térségben élő családok működését (családi szerepek, munkamegosztás, gyermeknevelési gyakorlat, kommunikáció) megértsem, kutatási eredményeimet értelmezzem. A fiatalok, gyermekek internethasználatát, ennek a családi életre gyakorolt hatását, a szülői viszonyulásmódok alakulását, a különböző strukturális és kulturális tényezőknek a szülői nevelési stílusra gyakorolt hatását vizsgáló kutatási eredmények, elméletek képezték dolgozatom módszertani alapjait. Kutatásom terepe egy székelyföldi nagyközség, kutatásom célcsoportja a község hetedik-nyolcadik osztályos tanulóinak szülei. Negyven szülővel készítettem egy-másfél órás félig strukturált interjúkat, amelynek legfőbb dimenziói a következők: családmodell, családi szocializáció, kommunikáció, bizalom, konfliktusok, infokommunikáció, internethasználat (eszközellátottság, internethasználati kompetenciák, szülői viszonyulás, szabályozás, ellenőrzés). A vizsgált családokban a nemi szerepeket, a családi munkamegosztást, a követett értékeket és elveket, a gyermeknevelési gyakorlatot, a jutalmazások, büntetések rendszerét, konfliktuskezelési módozatokat vizsgálva arra a megállapításra jutottam, hogy a családok nagyon sok dimenzió mentén a „hagyományos családmodell” kategóriájába tartoznak. Az internet és a digitális eszközhasználat „berobbanása” a családok életébe nagyon sok bizonytalanságot, gyakran működési zavarokat okozott. A szülők többségének alacsonyabb szintű digitális kompetenciája kevésbé teszi lehetővé, hogy érdemben részesei lehessenek gyermekeik virtuális világának, számukra majdhogynem teljesen átláthatatlan gyerekeik eszközhasználatának tartalma. A megkérdezett szülők többségének viszonyulása gyermekeik IKT eszköz- és tartalomhasználatához ambivalens, önmaguk számára is tisztázatlan, néhányan pedig kimondottan negatívan viszonyulnak hozzá. Számukra a legnagyobb kihívást a serdülők IKT eszközhasználatának szabályozása, ellenőrzése okozza. Az eredmények azt mutatják, hogy főképp a szülők iskolai végzettsége mentén differenciálódnak a szabályozási módok, megküzdési stratégiák, nevelési stílusok. A szülők zöme, különösen az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők inkább a tiltó (restrictiv) szabályozást alkalmazza. A tiltások, korlátozások leginkább a használat időtartamára és időpontjára vonatkoznak, bevallásuk szerint a serdülők infokommunikációs tartalomfogyasztását, a létrehozott kapcsolataikat nehezen, vagy egyáltalán nem tudják ellenőrizni. A magasabb iskolai végzettséggel (főiskolával, egyetemmel) rendelkező szülők (főleg anyák) esetében volt megfigyelhető leginkább a partneri viszonyra alapozó szülő-gyermek kapcsolat, amelyben a szülő tudatosan törekszik a kölcsönösen nyitott, bizalom teli kommunikációra serdülőjével, amely megmutatkozott a serdülő IKT eszközhasználatának támogató szabályozásában is. Az alacsonyabb iskolai végzettséggel (szakiskola) rendelkező szülők számára nagyobb kihívást jelent az IKT eszközök megjelenésével kialakuló új helyzet kezelése. Többnyire ők azok, akik kevésbé használják, így kevésbé tartják hasznosnak az IKT eszközöket. Sikertelennek érzett szabályozási gyakorlatuk miatt gyakran elbizonytalanodnak, nevelésről vallott nézeteikben is meginognak. Ez a kognitív disszonancia-állapot gyakran feszültséget, szorongást idéz elő bennük, amely eddigi nevelési gyakorlatuk, elveik újraértelmezésére készteti őket, és nevelési stílusok sokféleségét hozza létre. Ennek a változási folyamatnak a nehézségei, bizonytalanságai folyamatosan visszaköszönnek az interjúszövegekben.

In the course of my research, I examine the effect of digital devices on the parent-child relationship in one of the villages of the rural area of Székely Land, the attitude of parents towards ICT devices, and the regulatory and control mechanisms they operate. The situation was made on the grounds of the parents' perception, from their perspective, on the basis of their lives, confessions and experiences. The theoretical part of my thesis is organized around two basic concepts, based on the literature related to family socialization and the use of ICT tools. A review of the literature on the definition of the family, family roles and modern times changes in the family, the study of family sociological theories helped me to comprehend the functioning of families living in rural areas (domestic roles, division of labour, parenting practice, communication) and to interpret my research results. The research findings and theories examining the use of the internet by young people and children, its impact on family life, the development of parental attitudes, and the impact of various structural and cultural factors on the parenting style formed the methodological basis of my thesis. The field of my research is a large village in Székely Land, the target audience of my research are the parents of the seventh- and eighth-graders of the village. I conducted one and a half hour semi-structured interviews with forty parents, the main dimensions of which are: family model, family socialization, communication, trust, conflicts, info communication, internet usage (device availability, internet literacy, parental attitude, regulation, control). By investigating the gender roles, the division of family work, the pursued values and principles, the parenting practice, the system of rewards and punishments, the conflict management methods in the examined families, I came to the conclusion that families belong to the “traditional family model” category in many respects. The ubiquity of internet and digital devices stormed into the lives of families causing a plethora of uncertainty, often dysfunction. The lower level of digital competence of the majority of parents makes it less likely to be substantially involved in the content of their children's virtual world, the use of their children's devices, which is almost completely opaque to them. Most of the parents interviewed have contradictory feelings towards ICT device use and online content consumption by their children, often unclear for themselves too, and some have an outspoken negative approach towards them. The greatest challenge for parents is the regulation and control of the usage of ICT devices by adolescents. The results suggest that the control methods, coping strategies and educational styles are differentiated mainly according to the parents' education. The vast majority of parents, particularly those with a lower level of education, prefer restrictive regulation. Prohibitions and restrictions mostly apply to the duration and time of use, according to the parents’ account, it is difficult or impossible for them to control the adolescents’ consumption of info communication content and their established relationships. The parent-child relationship based on partnership was most noticeable in case of parents (mainly mothers) with higher education (college, university), in which the parent consciously strives to have a mutually open and trustful communication with his child, which was shown in the adolescent's supportive regulation of ICT devices as well. Those parents who have lower educational attainment (vocational school) face a greater challenge in dealing with the unprecedented situation that is evolving with the appearance of ICT devices. Predominantly, they are the ones who use it less, therefore they find ICT devices less useful. Due to their seemingly unsuccessful regulatory practices, they are often insecure and perplexed in their views on education. This state of cognitive dissonance often causes tension and anxiety in parents, which leads them to reinterpret their previous educational practices and principles, and creates a diversity of educational styles. The difficulties and uncertainties of this process of change are constantly reflected in the interview texts.