A korrupció. Ez az a szó, melyet oly sokszor hallhatunk napjainkban a televízió és rádióműsorokban, amelyet oly gyakran olvashatunk az újságok címlapjain. Jelen van mindenhol, és minden időben, az őskortól napjainkig. A korrupció az élet minden egyes területét átszövi, legyen szó akár a hivatalos ügyintézésről, a privatizációról, a közbeszerzésekről, a kórházak működéséről, cégek, állami szervek működéséről, stb. De ne gondoljuk, hogy csak ezen területeken vetette meg lábát a korrupció. Gondoljunk csak bele: nem korrupció-e az, ha valamilyen hátrányos következménytől tekintenek el valamilyen előny fejében? Ha a pozícióba kerülést teszik függővé pénz fizetésétől? Ha a vizsgázó „megvásárolhatja” a jogosítványát, vagy a vizsgáját? Vagy gondoljunk az orvosi hálapénzre! Ez mind-mind a korrupció egy-egy megjelenési formája, melyet többé-kevésbé elítél a társadalom. De bármennyire is elítélendők eme magatartásformák, ki az aki a nehezebb, hosszabb utat választaná az előny megszerzéséhez, holott a könnyebb, rövidebb út csak egy karnyújtásnyira van…A korrupció megtűrése a bűnözői magatartás támogatása. Törekednünk kell arra, hogy megelőzzük a korrupciót, lehetőséget se adjuk a társadalomban való megtelepedésére. Éppen ezért, dolgozatomban először szeretném bemutatni a korrupció történetét, fogalmi meghatározásának problémáit, majd a korrupciós bűncselekmények hatályos szabályozását a magyar büntetőjogban, és néhány morfológiai kérdésre is kitérek. Szólok még a korrupció alakulásáról hazánkban, valamint különös jelentősége folytán a rendőri korrupcióról, majd részletesen kifejtem dolgozatom egyik fő csomópontját, a korrupciós bűncselekmények nyomozásának módját, módszerét, és problémáit. Végezetül néhány sort szentelek a korrupció elleni nemzetközi küzdelemről, a megelőzéséről, valamint ennek alapjául szolgáló egyezményekről.