Diplomadolgozatomat két válságkezelésben lévő kecskeméti iparvállalat összehasonlító elemzéséről írtam. A koronavírus-válság szervezeti megjelenésének, az arra adott válaszok szakaszainak, illetve a versenyképes működés megőrzésére hozott intézkedések összehasonlító elemzésében a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft-t és a WernerCo Hungary Kft-t vizsgáltam. A cégekben bevezetett gyártástámogató ipar 4.0 megoldások, mint dinamikus képességek felől közelítettem meg a szervezeti válságkezelés esettanulmányait. A két cégben beszélgetéseken, interjúkon alapuló kvalitatív kutatást és a gyártástervezési rendszerekben vezetett nagy mérési pontosságú termelési és gazdasági adatok idősoros elemzését végeztem. Megállapítva a szignifikánsan a jövedelemtermelő képességre ható ismérveket. Kvalitatív elemzésemből kirajzolódott, hogy a cégekben egyaránt felértékelődött a nyílt top-down kommunikáció fontossága a szervezeti elköteleződés szempontjából. A Knorr nagyvállalati precizitását, beszállító felé is integrált JIT rendszerben működő gördülékenységét a szegmensek között dúló divízióegoizmus fékezi. Ezzel szemben az ipar 4.0 megoldások bevezetésében később cselekvő, s a válságot vállalatirányítási rendszer váltással megélő WernerCo a részlegei közti holisztikus szemlélettel és szervezeti elköteleződéssel ellensúlyozta hiányosságait. A cégek a dinamikus képességek és a konkurens tanulás elméleteiben vázoltak szerint képesek voltak felolvasztani a korábbi rutinjukat, átalakítani azt s új működési mintákat megvalósítani, mindezt úgy, hogy a szervezeti innováció ütemét megtanulták átörökíteni lehetséges további fejlesztésekbe, a korábbi rendszerszállítói kapcsolataik relációspecifikus természetét figyelemben tartva.