Műhelymunkámban a bocsánatkérési stratégiákkal kapcsolatos attitűdöt vizsgálom az önértékeléssel kapcsolatos különböző tényezők függvényében, mindezt a sértő fél szemszögéből, szoros társas kapcsolatok és különböző súlyosságú sértések esetén. A kutatásban vinyetta-módszerrel szemléltetett történeteket kellett olvasniuk a vizsgálati személyeknek. Az olvasott történetben megjelenő bocsánatkérési stratégiával kapcsolatos attitűd felmérését követően a vizsgálati személyek önértékelését és annak stabilitását mértem fel. Az így nyert adatok vizsgálata során arra kerestem a választ, hogy hogyan függhet össze a kielégítő bocsánatkérés a sértő fél önértékelésével. Kik azok, akik hajlamosabbak mentegetőzni, miután megsértenek egy számukra fontos személyt? Kik azok, akik inkább beismerik a hibáikat, és a saját énjük védelmét háttérbe szorítják ezáltal? Az eredmények alapján az alacsony és stabil önértékelésű személyeknek szimpatikusabb megoldás a hibáik beismerése a mentegetőzéssel szemben, a magas és/vagy instabil önértékelésű személyekhez képest.