A fejlődéslélektanon belül kiemelt szerep jut a fejlődésre gyakorolt családi hatásoknak, elsősorban az anya-gyerek kapcsolatnak, de hasonlóan hangsúlyos a szülői bánásmód is. A szülői-nevelői stílusok és az azzal összefüggésbe hozható személyiségfejlődés faktorai számos kutatás alapját képezték már az ötvenes éveket megelőzően is és az eredmények alapján az a közvélekedés uralkodott, hogy a szülői beállítódás és a szülői attitűdök egyértelmű magyarázattal szolgálhatnak a gyermeki fejlődés megértéséhez. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy az elsődleges szocializáció hatással van-e az érzelmi intelligenciára, az énhatékonyságra és az önértékelésre és amennyiben igen, milyen összefüggések tételezhetőek fel.