Az információtechnológia uralta világában a tudás és az oktatás felértékelődik, hiszen hiába a felgyorsult ütemű technológiai fejlődés, az evolúció ezt képtelen követni, az emberi természet alapjában véve nem változik; - így az embereknek ahhoz, hogy boldogulhassanak, tanulniuk kell. Arról nem is beszélve, hogy a szülők, a vállalati szereplők és más döntéshozók felelőssége egyre csak nő azzal, hogy az információ bárki számára (a veszélyeztetett korcsoportok számára is) korlátlanul és valós időben rendelkezésre áll. A technológiai fejlődés egyike lehet azon területeknek, aminek segítségével általánosan növelhető az emberek jólléte a Földön. Az életet kellemesebbé, pozitív érzésekkel telivé, tartalmasabbá és jobbá tehető a technológia segítségével. De legalább ilyen kártékony is lehet, ha nem bánnak vele felelősen. Az IKT szektor meghatározása nem egyszerű feladat. A vállalatok egyre nagyobb része lesz egyre inkább technológiával átitatott. A vállalatoknak a 3. Informatikai Forradalomban nemcsak elképesztő lehetőségei vannak, hanem legalább akkora felelősségük is. Az új lehetőségekkel új kihívások is járnak, és a megoldást a társadalom azoktól reméli, akik a változások okozói és haszonélvezői. Az IKT vállalatoknak nemcsak azért kell felelősen működni, befektetni az oktatásba, hogy felkészítsék a majdani munkavállalóikat, vagy, hogy megfelelő fogyasztókat edukáljanak. A technológiai fejlődés olyan gyors, hogy azt a társadalmi rendszerek egyszerűen nem tudják követni a vállalatok nélkül. A vállalatok felelőssége az együttműködés, és a különböző érdekek tiszteletben tartása, akár olyan áron is, ami számukra áldozattal jár. Az átlátható működéssel, felelős magatartásukkal, befolyásukkal és erőfölényükkel a társadalmi rendszerekre is pozitív hatást tudnak gyakorolni. A kutatás célkitűzése volt feltárni a hazai IKT vállalatok CSR eszköztárát, ezen belül is azokat a tevékenységeket, amelyek az oktatással, oktatási intézményekkel és a tehetséggondozással függenek össze. Bemutatni, hogy milyen szerepe van (és lehet) a CSR tevékenységnek a munkáltatói márka felépítésében és kommunikálásában. Megvizsgálni, hogy hogyan reagálnak az IKT vállalatok a fokozódó szakemberhiányra, milyen lépéseket tesznek CSR-en innen és túl a szakképzett munkaerő jelenlegi és jövőbeni biztosítására, a munkavállalóik megtartására. A kutatás vegyes módszertani megközelítéssel készült, két nagyobb egysége a szervezeti kutatás és a hallgatói kutatás egy összetartó, párhuzamos modellben integrálódik. A hallgatói kutatás eredményei azt mutatják be, hogy milyen munkahelyválasztási preferenciákkal rendelkeznek a Debreceni Egyetemen megkérdezett hallgatók, illetve azt, hogy ezen preferenciák milyen kapcsolatban állnak a vállalati társadalmi felelősségvállalás területeivel. A hallgatói kutatás kitért az IKT vállalatok hallgatói megítélésére is, érintve a szektor specifikus CSR elvárásokat. Az egyetemi hallgatók véleményének feltárása a vállalati társadalmi felelősségvállalás területeinek megítéléséről a vállalatok és a társadalom számára azért is fontos lehet, mert ők alakítják majd a jövőnket, vélemény formálóként, döntéshozóként, a magas pozíciók várományosaiként. A hipotézisvizsgálatok mellett, összeállítottam egy olyan tevékenységlistát, amely sorvezetőként használva könnyítheti meg a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának megvalósítását, vagy elemzését az oktatással és tehetséggondozással összefüggő területeken.

In a world, dominated by information technology, knowledge and education are being valued higher because, although humanity is currently experiencing the accelerated pace of technological development, the evolution is unable to follow it, human nature stays fundamentally unchanged, so people must learn in order to be able to thrive. Not to mention that the responsibilities of parents, corporate actors and other decision-makers are continuously increasing by the fact that nowadays, the information is available to anyone (including vulnerable age groups) unlimitedly and in real time. Technological development is considered as one of the areas that can be used to increase human well-being on Earth in general. Therefore, with the help of technology, life can be made more pleasant, full of positive feelings, more meaningful and simply better. However, this development can be at least as harmful if we/people do not use it responsibly. I attempt to approach these two fields, education and the world of ICT companies to each other through one of the increasingly significant notion of economic life, CSR, by examining the job choice preferences of university students and through the CSR practice related to education and talent management of ICT companies. The aim of the research was to explore, through the decision makers’ opinion, the value preferences and CSR tools of Hungarian ICT companies, including the activities related to education, educational institutions and talent management. To present the role and potential of CSR activity in building and communicating an employer brand. To examine how ICT companies respond to the growing shortage of professionals, what steps they are taking on CSR from here and beyond to ensure a skilled workforce now and in the future, to retain their employees. The issue of job choice preferences can be examined along a number of factors. We can see changes in both employers’ and employees’ expectations. Changes cover challenges that can be successfully overcome by exploring the current situation and trying to obtain relevant information. Identifying university students’ knowledge of CSR and the value judgements of certain CSR activities was the other ambitious objective of the research. Student research and organisational research were carried out and interpreted in a convergent and parallel structure. The advantage of the mixed methodological approach used in the Dissertation is that mixing quantitative and qualitative methods is closer to more practical issues requiring more complex investigations and their solutions. Next to the testing of research hypothesises I have compiled a list of activities. By systematising CSR activities of companies in the field of education, talent management and educational institutions, a distinction can be made between the scope of activities targeting its own employees within the organisation and the scope of activities outside the organisation. The system can be applied by companies to audit or plan their CSR activities and by researchers to analyse the CSR activities carried out in the fields of education, educational institutions and talent management.