Jelen dolgozatban bemutatásra kerül, hogy milyen sportjogi környezetben helyezhetjük el a sportolói véleménynyilvánítás kereteit, egyes sportszervezeti szabályok alapján mi a jellemző megközelítés. Néhány, típusba sorolt eseten és a közvéleményre is hatást gyakorló sportoló példáján keresztül elemzésre kerül, hogy milyen korlátozásokba ütközhet a vélemény kifejezése, és mennyire valósulhat meg a semlegesség. Az esetek között megtalálhatóak a társadalmi-politikai konfliktusok által előidézett történések hatásai, kiállás egyes emberi jogok mellett, vagy akár a rasszizmus elleni figyelemfelhívás. A közösségformáló és kohéziós erővel bíró sportesemények napjainkra szinte bárki számára elérhetőek, a modern sportok pedig egyre inkább az önkifejezés fontos eszközévé váltak. Egyre inkább felvetődik annak a kérdése, hogy megjelenhetnek-e politikai üzenetek a sportesemények alatt, egy-egy versenyen vagy a sportközvetítésekben, vagy politizálhat-e maga a sportoló. A sportszervezeti szabályzatokban szinte a kezdetektől kialakult az az elv, hogy politikai tartalmú szimbólumok nem jelenhetnek meg a sporteseményeken, a versenyek alatt és a sportolók ruházata sem tartalmazhat erre való utalást. Mindez feltételezi, hogy nem lehet politikai célú egy-egy sportesemény és a sportolók sem használhatják fel azt ilyen célra. A szervezetek saját belső szankciórendszereik is ennek megfelelően tartalmazzák a vonatkozó eljárásrendet.