Szakdolgozatomban foglalkozom azzal, hogy milyen nehéz és sokrétű feladattal kell megbirkóznia az önkormányzat vezetőinek, így a jegyzőnek is. Vannak feladatok, amelyeket a saját hatáskörében lát el, és vannak átruházott feladatai is, de ezekhez kapcsolódóan is ő látja el a törvényességi felügyeletet. Az 1990-es évektől napjainkig többször is változott a jegyző feladat- és hatásköre. Az egyik ilyen jelentős változás 2013. január 1-jével lépett életbe, amikor létrejöttek a járási hivatalok. Sok feladat került át a járási hivatal vezetőjének hatáskörébe. Vajon, hogy élték meg ezt a jegyzők? Könnyített ez a felállás a helyzetükön, vagy nehezített? A fokozatos profiltisztítás milyen módon befolyásolta az önkormányzat és főként a jegyző helyzetét? Mindezek ellenére még mindig számos jegyzői feladatot szabályoznak a törvények. Az a jegyző, akinek a szakmai tudása nem kérdőjelezhető meg, és emberiességével meg tudja ezen hitükben az állampolgárokat ingatni, az ügyeiket pedig a jogszabályoknak megfelelve elő tudja mozdítani, az jó vezetőnek mondható, és a legalkalmasabb személy a jegyzői poszt betöltésére. Fontosnak tartom ismerni a lakosok által közérdeknek nevezett dolgokat. Hiszen a lakosoknak igenis fontos szerepük van közérdek alakításában. Dolgozatomban beszélek a jegyzői pálya kialakulásáról, a hatályos szabályozásban rögzített feladat- és hatáskörökről. Láthatjuk majd, hogy a jegyzői hivatás már a 13. században is létezett, bár nem ezen kifejezéssel. Aztán az idő múlásával egyre csak bővült a feladat- és hatásköre. Mára már egészen szerteágazó a jegyző feladata. A dolgozatban a történeti áttekintést követően részletesen ismertetni fogom a jegyző jogállására, kinevezésére, feladat- és hatásköreire vonatkozó szabályokat. Helyenként említést teszek a Nagykálló Város Önkormányzatának Képviselő Testületének SZMSZ-re.