A dolgozatom központi témáját a jogállami elvek kikényszerítésének európai uniós eljárásai és módszerei adják. A kutatásom fókuszpontjában álló jogállamiság elve az Európai Unió alapvető értékeinek részét képezi az Alapszerződések alapján. Dolgozatom célja, hogy bemutassam, hogyan képes az Európai Unió a jogállamiság elve védelmét biztosítani, valamint az elv megsértése esetén hogyan, milyen módszerekkel, eljárásokkal lép fel az érintett tagállammal szemben. Megállapítható, hogy a Lisszaboni Szerződéssel a jogállamiság szerepe jelentősen megváltozott – megnőtt - az Európai Unióban. Dolgozatom első részében a jogállamisághoz kapcsolódó fogalmi meghatározások szerepelnek, azon belül is azzal foglalkozom, hogy milyen szerepet tölt be a jogállamiság és az hogyan alakult ki az Európai Unió elsődleges joganyagában, valamint az EUB-ának gyakorlatában. A dolgozatom második nagy részében a jogállamiság védelmét szolgáló Európai Unióról szóló szerződés (továbbiakban: EUSz) 7. cikk szerinti és a kötelezettségszegési eljárás általános szabályait, valamint az egyéb eszközöket mutatom be. A dolgozatom harmadik részében a tagállamoknak a jogállamiság elvével kapcsolatosan felmerülő problémák kezelésére szolgáló két mechanizmust, bővebben először a jogállamiság védelmét biztosító EUSz 7. cikk szerinti eljárást szeretném ismertetni és ezzel az eljárással kapcsolatban felmerülő problémákat feltárni. Ezt követően górcső alá veszem a kötelezettségszegési eljárást is, abból a célból, hogy a tisztázzam a 7. cikk szerinti eljárástól való elhatárolását. Dolgozatomban két jelentősen hasonló, Magyarországon és Lengyelországban a bírák szolgálati jogviszonyát illetően elfogadott, jogállamiságot sértő rendelkezésekkel kapcsolatos ügyet mutatok be részletesen és ismertetem Magyarországgal és Lengyelországgal szemben megindított kötelezettségszegési eljárásokat, ezt követően pedig a két országgal szemben megindított EUSz 7. cikk szerinti eljárásokat elemzem összehasonlító módszer alkalmazásával. A dolgozatomban alkalmazott módszerek szerteágazóak. Egyes részekben a deduktív módszer dominál, amelynek alkalmazásával európai uniós dokumentumokat, hazai és nemzetközi szakirodalmakat elemzek. Történeti módszer segítségével mutatom be a jogállamiság elvének fejlődését és érvényesítésére kialakult mechanizmusokat. Dolgozatom fontos részét képezi a bírósági esetjog elemzése is.