A renderelés (képszintézis) a számítógépes grafika rendkívül fontos területe. Szinte a háromdimenziós grafika megjelenésével egyszerre megjelent az igény, hogy a virtuális világokról minél szebb (valósághűbb) képeket tudjunk készíteni. Az 1980–as évek elején megjelenő sugárkövető (RayTrace) algoritmusoknak köszönhetően rendkívül szép képeket tudunk előállítani. Az idők folyamán újabb és újabb algoritmusok jelentek meg, melyekkel még valósághűbb képeket tudunk készíteni, ilyen például a Globális Illumináció. Ezek az algoritmusok sajnos rendkívül időigényesek. Ugyan a számítógépek teljesítménye a 80–as évek óta megsokszorozódott, de a renderelés még mindig rendkívül időigényes. Ha a renderelést sok gépen párhuzamosan végezzük, akkor az időigény jelentősen csökkenthető, de ekkor újabb problémák lépnek fel. E problémák megoldásaival foglalkozik a szakdolgozat. Tárgyalásra kerülnek a már létező megoldások, mint a renderfarm építés, és a bér renderelés, melyek ugyan jelentősen csökkentik a renderelési időt, de rendkívül költségesek. Próbálok olyan megoldásokat is javasolni melyek jelentősen olcsóbbak, ilyenek például a Virtuális Magánhálózatok használata renderelésre vagy az Internet használata renderfarmként...