1. Hazai és külföldi papíralapú, valamint internetes szakirodalomra támaszkodva meghatároztam a változáskövető (longitudinális) vizsgálat fogalmát saját értelmezésben. A változáskövető vizsgálat: a mennyiségi és/vagy minőségi változásokat folyamatukban, a hagyományos statikus vizsgálatokkal szemben az összefüggéseket dinamikájában, fejlődésében írja le.

2. Megállapítottam, hogy az általam alkalmazott módszer, sokkal egyszerűbb, mint más korábbi alkalmazott eljárások így a kontingencia táblázatba illesztett gyakoriságok komolyabb matematikai-statisztikai módszerek alkalmazása nélkül is jól mutatják a nem vétlenszerű eloszlást.

3. A longitudinális vizsgálat lefolytatásának eredményeként megállapítottam, hogy: —A gazdaságok száma csökkent, csak az 5ha feletti méretűek működnek még jelenleg is. —A gazdaságstabilitást nagymértékben elősegíti, ha az öröklésen vagy előző kisgazdaság alapjain nyugszik. —Az aktív korú gazdák többsége főállású munkaviszonyú. A szakirányú szakmai végzettséggel rendelkezők aránya kritikusan alacsony. —A gazdálkodás típusa szempontjából a vegyes gazdálkodásúak a legéletképesebbek, ennek alapja a saját és a bérelt földterület. —A területi eloszlást áttekintve megállapítottam, hogy a megszűnések és a földminőség (termőhelyi adottságok) között szoros a korreláció. —A minta gazdaságai 1992 évi méretüket 60%-ban a privatizáció és a kárpótlás eredményeként érték el. —A csak állattartással foglalkozók — a piac változásainak következtében — megszűntek. —A termelésszerkezetben nőtt az állattenyésztés és a szántóföldi növénytermesztés aránya, de aggodalomra ad okot a tájtermesztésben oly jelentős zöldségfélék és a szőlő arányának csökkenése. — A hitelállományt tekintve, azt tapasztaltam, hogy a kezdeti időben a gazdák arra vettek fel hitelt, amire volt kedvezmény, így épületvásárlás, létesítés. Mint a szakma neves művelői is leírták, 1994-2003-ig a gépvásárlást folyamatosan preferálták. 2004-ben a gépbeszerzésre fordított összeg jelentősen visszaesett (az előző év 66%-a) a gépbeszerzési támogatások EU szabályozása miatt. Ezen folyamat leállt, mikor 2005-re olyanok lettek a gazdálkodás körülményei, hogy a gazdaságok már az egyszerű újratermelést sem tudták megvalósítani a magas hitelállomány törlesztése mellett, továbbá nem kis szerepet játszott az előbbiekben említett támogatás csökkenése sem. —Fentiek alapján kijelenthető, hogy egy kellően át nem gondolt támogatás-szabályozás (támogatáspolitika), a mezőgazdaság egyes elemeire negatívan hathat, tőkét vonhat el az érintett ágazatoktól, termelői rétegektől, gátolva ezzel az egyébként is nehéz helyzetben lévőket a válság felé való sodródásból történő kilábalásban. —A megnőtt eladósodottság maga után vonja a mezőgazdasági foglalkoztatás csökkenését és a földterületek koncentrációját.

4. Vizsgálataim alapján arra a megállapításra jutottam, hogy a mezőgazdaság fenntartható fejlődését mind jobban szolgáló döntést megalapozó, előkészítő adatgyűjtési, feldolgozási, elemzési lehetőségeket, valamint a döntések utólagos nyomon követését, ─ miszerint az adott intézkedés elérte-e a célját ─ a longitudinális (változáskövető) vizsgálatokkal lehet legegyszerűbben, naprakészen a legkisebb anyagi áldozatok árán megvalósítani. A módszer mind a makro, mind a mikro szintű információkat a kívánt bontásban, csoportosításban, összefüggésekben képes szolgáltatni.

5. Áttekintettem a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok ilyen irányú adatgyűjtési gyakorlatát, és ez alapján javaslom a hazai viszonyokra történő adaptálását. Ez természetesen túl nagy terhet jelentene, ha önmagában egyetlen adatszolgáltató szervezet hajtaná végre, ezért itt a gazdákkal napi kapcsolatban lévő szakmai szervezetek bekapcsolását is szükségesnek tartom.

6. A gyakorlat számára átadható javaslatok

A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok közül a hollandok által alkalmazni kívánt megoldási változatot mutatom be: a Mezőgazdasági Minisztérium helyi hivatalainak, ahol a nyilvántartásbeli változások történnek, jelenteniük kell a változások jellemzőit. 35 kódszám áll rendelkezésre a változások azonosítására. Ez az alapja a nyilvántartás információnak. De ennek az információnak a segítségével el lehet dönteni, hogy az összeírásból származó információk, amelyek különböző nyilvántartási számmal jelennek meg egymást követő években, ugyanarra a gazdasági egységre utalnak. Ez az eljárás lehetővé teszi a változások elemzését bosszú időn keresztül a birtok alapján. A mezőgazdasági összeírás 140 pontja változatlan marad több éven keresztül. A legmegfelelőbb megközelítés egy adatbázis kiépítése lenne egyéni összeírás adatokkal több éven keresztül a fokozatosan csökkenő számú gazdasági egységek részére. Ez még nem valósult meg. Gyakorlati okokból az összeírás adatait összesítik 40 ütemben és a legtöbb analízist a kétéves adatokat tartalmazó fájlokon végzik. 1992 óta a nyilvántartás automatizált. Ez lehetővé tette a változások okainak feljegyzését (a 35 kódszám egyikének hozzáadásával) a változással egy időben. Így a nyilvántartási információk teljes adata bármikor elérhető és nincs szükség két összeírás adatainak összehasonlítására ahhoz, hogy a nyilvántartás változásai napvilágra kerüljenek.1. Relying on domestic and foreign paper-and Internet-based specialist literature, I have defined change or development successive (longitudinal) examination in my own interpretation. Change (development) successive examination: describes quantitative and/or qualitative changes in their process and relations in dynamics and development despite the traditional static examinations. 2. I have concluded that my applied method was much simpler than the other procedures used before so the frequencies inserted in the contingence table can clearly indicate non-random spread without the application of more serious mathematical-statistical methods. 3. As a result of longitudinal examinations, I concluded that: —the number of farms has decreased, only those above 5 ha are operating even now. — farm stability greatly depends on if it is based on inheritance or the foundations of a previous farm. — most of the active farmers are employed full time. The proportion of those with special qualification is critically low. — regarding the type of farming, those of mixed structure are the most viable ones which are based on own and leased land. — when reviewing regional spread, I found that liquidation was in close contact with the endowments of the production area. — 60% of the farms of the sample reached their size of 1992 due to privatisation and compensation. — those engaged in only animal keeping were terminated due to the market changes. — the proportion of animal husbandry and crop plant production increased in the production structure but the decrease of the proportion of the so-far significant vegetable and grape production is a cause of concern. — concerning credit, I experienced that initially farmers had been asking for a loan on things where reduction was available such as purchase or building of real estates. Till 1994-2003 the purchase of machinery was gradually preferred. In 2004 the sum spent on machinery was significantly reduced (66% of the previous year) due to the EU regulations on machinery support. This process was stopped by 2005 when the conditions of farming were transformed so that the farms could not implement simple reproduction, either due to the high repayment charges of the loan. Furthermore, the reduction in the above-mentioned support also played a decisive role. — based on the things above, we can state that a not well-considered support regulation (support policy) can affect certain components of agriculture in a negative way, can extract capital from the branches and groups of producers concerned thus preventing those otherwise in a difficult situation from recovering from the drift towards the crisis. — the high degree of indebtedness can incur the decrease of employment in agriculture and the concentration of areas of land. 4. Based on my examinations, I concluded that longitudinal examinations are the best to implement the decision-making, preparing, data collecting, processing and analysing possibilities as well as monitoring the aftermath of the decision whether it has reached the desired objective while serving the sustainable development of agriculture can be realised in the simplest, most up-to-date way with the smallest financial sacrifices. The method is able to furnish information on both micro-and macro- level in the desired breakdown, groupings and relations. 5. I have reviewed the data collection practice of this kind in the countries with developed agriculture and on the basis of this, I can recommend its adaptation to domestic conditions. Of course, it would be a great burden if it were implemented only by one data providing organisation so I think it is important to include professional organisations that are in daily contact with the farmers.

1. Suggestions to be implemented in practice

I present the form of suggestion proposed by the Dutch among the countries with developed agriculture. The local offices of the Ministry of Agriculture have to report the special features of changes where changes in the registration occur. There are 35 codes available to identify changes. This is the basis for public information recording. However, by means of this information we can decide if the information of the census that was published under different registration numbers in successive years refers to the same business unit. This procedure makes the analysis of changes possible for a long time based on the farm. The 140 points of the agricultural census have remained unchanged for several years. The most suitable approach could be the installation of a database of individual census data for several years for the business units whose number is gradually decreasing. This has not been implemented yet. Due to practical reasons, the data of the census are summarised in 40 steps and most of the analysis are carried out on files containing data of two years. Since 1992 the register has been automated. This made it possible to note the reasons of changes (by adding one of the 35 code numbers) at the same time of the change. This way the whole range of registered data is accessible any time and there is no need to compare the data of two censuses to disclose the changes in the register.