Dolgozatomban az 1995 és 2006 között eltelt időszakban, az uráli bagoly zempléni elterjedését, élőhelyét és annak minőségét, a táplálkozását és viselkedését vizsgáltam. Elsőként arra kerestem a választ, hogy az uráli bagoly jelenléte milyen mértékű és a megismert költőpárok fészkelőhelyükön maradnak-e. Magyarázatot kaptam arra is, hogy mi tette lehetővé az uráli bagoly zempléni életfeltételeit. Megismerhettem fészkelési szokásait és igényeit. Kitapasztalhattam milyen erdőtípusokba érdemes a ládákat kihelyezni, és arra is rájöttem, hogy a gallyfészkes költés helyszínére kihelyezett költőládát foglalják el legnagyobb eséllyel, sőt azt a későbbiekben előnyben részesítik egyéb fészkelési módokkal szemben. A jó költőhely a rágcsálókban szegény esztendőkben is költésre ösztönzi az uráli baglyot. Táplálkozását vizsgálva lényeges eltérést tapasztaltam a skandináviai mintákkal szemben. Megismerhettem a költőládákból gyűjtött táplálékmaradvány kielemzésével a költési időszak kotlási is kisfiókás szakaszának zsákmányösszetételét. Erre ez idáig nem történtek vizsgálatok. A nyári táplálkozását már korábban vizsgáltam, ám ott a cickányfajok és a bogarak részesedése sokkal nagyobb értékeket mutatott, sőt olyan köpetét is találtam, aminek tartalma 80 %-ban bogarat tartalmazott. Az uráli bagoly típusú költőládákkal összesen 350 esetben lehetet uráli és macskabaglyok biztonságos költésit biztosítani, mely a munkám eredményességét bizonyítja.