Az emlőrákok modern pathologiai diagnosztikájának szerves részét képezi a HER2 státusz megállapítása, melynek nemcsak a prognózis, hanem a választandó terápia szempontjából is nagy jelentősége van. A nehezen kezelhető, rossz prognózisú HER2 pozitív emlőrákok esetében azonban lehetőség van a trastuzumab monoklonális antitest alkalmazására. A HER2 státusz meghatározása hagyományosan immunhisztokémiai (IHC) és fluoreszcencia in situ hibridizációs (FISH) lépésekkel zajlik, melyek megbízható eredményt akkor szolgáltatnak, ha a reakciók standard körülmények között kerülnek kivitelezésre. Célkitűzésünk között az egységes környezetet megteremtő szöveti microarray-ek rutin HER2 diagnosztikában való alkalmazhatóságának vizsgálata, valamint hat különböző kerekedelmi forgalomban kapható, HER2 ellenes immunhisztokémiai antitest (HercepTest, NCL-CB11, NCLCBE1, NCL-CBE356, Pathway CB11, Pathway RM-4B5) összehasonlítása, és végül egy megbízható és költséghatékony HER2 diagnosztikus algoritmus kidolgozása szerepelt. A szöveti microarray-ek validálását 174 emlőrákos eset hagyományos és microarray-ekkel kapott immunhisztokémiai eredményeinek összehasonlításával végeztük, majd az adatokat összevetettük a microarray-eken végzett fluoreszcencia in situ hibridizáció ereményeivel. A továbbiakban 199 szöveti microarray-ekbe épített emlőrákos eset FISH adatait alapul véve, a hat különböző antitesttel végzett immunhisztokémiai reakciók eredményeiből számítottuk ki az egyes antitestek szenzitivitását, specificitását, pozitív és negatív prediktív értékét valamint pontosságát. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy az általunk használt szöveti microarray-ek megbízhatóan alkalmazhatók az emlőrákok rutin HER2 diagnosztikájában mind immunhisztokémiai, mind pedig FISH vizsgálatok kivitelezésére. Tapasztalatainkat összesítve a vizsgált antitestek közül a legmegfelelőbbnek a HercepTest bizonyult, azonban az immunhisztokémia érzékenységének fokozására egy másik antitesttel (NCL-CB11) párhuzamosan végzett IHC reakció elvégzését is javasoljuk. Szöveti microarray-ek használatával a fluoreszcencia in situ hibridizáció minden eseten elvégezhető, és így minimalizálható a nem overexpresszált FISH pozitív tumorok elvesztése. Amennyiben erős fehérje overexpresszió mellett a génamplifikáció microarray-eken nem igazolható, a genetikai vizsgálat eredményét hagyományos, nagylemezes FISH-sel szükséges megerősíteni.

Determination of the HER2 status has become an inevitable step of routine pathological breast cancer diagnostics, not only having prognostic significance, but also being important in therapeutic decision making. HER2 positive breast cancer has poor prognosis, however monoclonal antibody trastuzumab is a new therapeutic approach to extend survival of these patients. HER2 determination is currently based on immunohistochemistry (IHC) and fluorescence in situ hybridization (FISH). Both techniques demand high-level standardization in order to produce reliable results. Tissue microarrays (TMAs) can provide standard conditions for both IHC and FISH reactions. Our aim was first to validate the reliability of our TMAs in breast cancer HER2 diagnostics for IHC and FISH examinations, than we compared and characterized six promising, commercially available anti-HER2 immunohistochemical antibodies (HercepTest, NCL-CB11, NCL-CBE1, NCL-CBE356, Pathway CB11, Pathway RM-4B5). Finally, from the collected data a reliable and cost-effective HER2 diagnostic algorithm was to be designed. Validation of tissue microarrays was carried out on 174 invasive breast cancer cases by direct comparison of IHC on traditional large sections and on TMA slides, confronted with the corresponding FISH results. Taking FISH as the end point sensitivities, specificities, positive and negative predictive values and accuracies associated with the six anti-HER2 antibodies were determined based on immunohistochemical results of 199 breast cancer cases. According to our results we can claim that our TMAs can be utilized reliably in breast cancer HER2 diagnostics. Summarizing our immunohistochemical experiences HercepTest has proved to be most appropriate for conducting HER2 immunohistochemistry, however a second reaction with a different antibody (NCL-CB11) is advised to be performed in order to increase the sensitivity of IHC. With the help of tissue microarrays fluorescence in situ hybridization may be conducted on all cases, thus the losing of FISH positive, but IHC negative cases can be minimized. In cases with strong protein expression lacking HER2 gene amplification, TMA based FISH results are to be confirmed on traditional large sections.