A bűnözés térbeli aspektusainak szociálgeográfiai vizsgálata Hajdú-Bihar megyében

Absztrakt

Magyarországon a rendszerváltás óta végbement gyökeres társadalmi-gazdasági változások, a bűnözés növekedése, struktúrájának átalakulása, a lakosság biztonságérzetének nagyfokú meggyengülése különösen indokolttá, aktuálissá teszik a kriminalitás szociálgeográfiai kutatását. A negatív jelenségek is térségspecifikusak, így a bűnözés terén is kimutathatók jelentős területi különbségek. Ezeket a területi differenciákat, a bűnözésnek, mint társadalmi tömegjelenségnek a tér- és időbeli aspektusait vizsgálja a kriminálgeográfia. Kutatásaim során az egyik kedvezőtlen értékekkel jellemezhető terület, Hajdú-Bihar megye kriminálgeográfiai helyzetét vizsgáltam az 1990-2003 közötti időszakra vonatkozóan. A szakirodalom kritikai szemléletű tanulmányozása után kísérletet tettem a hazai földrajztudományban még kevésbé ismert kriminálgeográfia fogalmának tisztázására, definiálására. Részletesen feltártam tudománytörténeti állomásait, s felhívtam a figyelmet a legmodernebb irányzatokra, adaptálásuk szükségességére. Ismereteim szerint hazánkban elsőként vizsgáltam meg ilyen sokoldalúan, összehasonlító jelleggel, a kriminalitás több szegmensére és több rendészeti szervre kiterjedően egy megye kriminálgeográfiai jellemzőit. Szintén nóvumként értékelhető Hajdúböszörmény településrészenkénti közbiztonsági helyzete és a lakosság szubjektív biztonsága közötti összefüggések analízise, melynek során - a hivatalos statisztikai adatok feldolgozása mellett - új kutatási módszerként földrajzi hely szerinti rétegzésű lakossági kérdőívezést is végeztem.
A Hajdú-Bihar megyével, illetve Hajdúböszörménnyel kapcsolatos konkrét kutatási eredmények, s az ezeken alapuló ajánlások, javaslatok hozzájárulhatnak az eredményesebb rendészeti tevékenység folytatásához, stratégiai tervek készítéséhez, de bizonyos szinten az operatív munkához is a területspecifikus bűnmegelőzés és bűnüldözés területén.

In Hungary the fundamental social-economic changes occurred since the regime change like the increasing of delinquency, changing of its structure, decreasing sense of security of the population justify and make actual the social geographical research of criminality. Negative phenomena are also space specific thus significant spatial differences are found in delinquency as well. Criminal geography studies these spatial differences and the spatial and time aspects of delinquency as a social mass phenomenon. In the course of my research the study of the criminal geographical conditions of Hajdú-Bihar county, one of the areas that is characterised by adverse values was carried out between 1990 and 2003. Following the critical study of the professional literature I made an attempt to clear and define the term of criminal geography less known in the domestic science of geography. Its science historical benchmarks are discussed in detail and its most modern directions and the necessity of their adaptation is also noted. According to my knowledge this is the first study to investigate the criminal geographical characteristics of the county in such diverse views and in comparative style with relation to several segments of criminality and covering several provost organisations. Another novum is the analysis of the relationship between the public safety conditions by town districts in Hajdúböszörmény and the subjective sense of security of the inhabitants. In the course of this - besides analysing the official statistic data - a questionnaire survey was carried out as a new research method among the inhabitants according to their spatial layering. The concrete research results related to Hajdú-Bihar county and Hajdúböszörmény and the recommendations based on these may contribute to the continuation of a more successful provost activity, preparation of strategic plans and in some respect to the operative work as well in the fields of space specific crime prevention and investigation.

Leírás
Kulcsszavak
kriminálgeográfia, criminal geography, Hajdú-Bihar megye, Hajdú-Bihar County, bűnözésföldrajz
Forrás