A dolgozat eltérő tenyészidejű kukorica hibridek genotípus vizsgálatával foglalkozik, üzemi körülmények között vizsgálva, abból az apropóból kifolyólag, hogy az intervenciós kukorica tárolási szemnedvesség-tartalmát, a májusi morzsolt 14,5 %-ról, 13,5 %-ra csökkentették. Ez a módosítás a kukoricatermesztést megnehezíti. A hibridválasztástól, a vetésidőn át, a csírázás és kelés, a fejlődésen túl a betakarításig és az azt követő szárításig. A mai energia árak mellett nem mindegy, hogy a betakarításkori szemnedvesség tartalom milyen magas. A szemnedvességet befolyásolja a hibrid tenyészideje, hasznosítása és nem utolsó sorban a vetésideje, tápanyagellátása és az elővetemény estleges hatásai. A dolgozatban öt hibrid (PR37M34, PR37M81, COLOMBA, VASILICA, FLORENCIA) összehasonlítása történt, három különböző évjáratban (2004, 2005, 2006). A három év időjárása eltérően alakult. Tapasztalható volt hogy, a 2004 (700,5 mm) és 2005 (693,7 mm) év csapadékban gazdag volt, viszont a 2006 (505,8 mm) esztendő egész éves csapadéka 18 mm-rel elmaradt a 39 éves átlagtól (523,8 mm).