ÖSSZEFOGLALÁS

A modern abraktakarmány keverékekben a kukorica képezi a takarmányok energiabázisát. Ezen túlmenően az ipar - százat is meghaladó – terméket (pl.: étolaj, margarin, invertcukor, édesítő, keményítő, alkohol, sör, vegyi alapanyagok, stb.) állít elő belőle. A kukoricakeményítőből sikerült olyan csomagolóanyagot készíteni, ami a talajba kerülve teljesen lebomlik, így új korszak nyílhat a világszerte halmozódó műanyaghegyek által okozott környezetvédelmi problémák megoldásában. A kukorica a világ egyik legfontosabb növényévé vált. Az Agrárgazdaság Kft. - a volt Debreceni Agrártudományi Egyetemi Tangazdaság egyetemleges jogutódja - 1958 óta foglalkozik hibridkukorica termesztéssel és feldolgozással. A kukorica nem csak országos viszonylatban minősíthető „sikertörténetnek”, hanem e társaság életében is. Sajnálattal kell azonban megállapítani, hogy az utóbbi időben az eredmények szerényebbek, a termelés volumene, s az Agrárgazdaság Kft. tulajdonában lévő hibridüzem kihasználása is csökken a korábbi exportpiacok elvesztése miatt. A belföldi kukoricavetőmag ellátás az 1970-90-es évek között kizárólag a hazai vetőmagüzemekre volt alapozva. Ehhez képest alapvetően megváltozott a helyzet, amikor a multinacionális cégek a kezdeti nagyon jó kooperációs gyakorlatukat megváltoztatva, önálló nemesítéssel, termeltetéssel, előbb bérfeldolgozással – később önálló vetőmagüzemek építésével – gyakorlatilag kiszorították a magyar hibridüzemeket a hazai piacról. Jelenleg a világban innovációs kényszer érvényesül. Az innovációs kényszert vezérelje akár a technológiai fejlődés, akár a piac, megköveteli a folyamatos termékfejlesztést, és az ezzel kapcsolatos kockázat menedzselését. Ám a piacok telítettsége, a fogyasztókat zavarba hozóan bő termékválaszték miatt egyre nehezebb új fogyasztói szükségleteket felderíteni, új piaci réseket találni, és mind költségesebb az új termékeket a fogyasztókkal megismertetni és elfogadtatni. Sok új fogyasztási termék azért bukik meg a piacon, mert a vevők nem érzékelik újszerű előnyét, mert drágának találják vagy, mert a versenytársak előbb léptek piacra. Az új termékek létrehozásának és piaci bevezetésének költségei növekvő tendenciát mutatnak, a piac változékonysága növeli a kockázatot. A piacon megbukott termékek költségei a fejlesztési költségeknek akár felét is kiteszik. Ennél csak az a kockázatosabb, ha egy vállalat nem törekszik a folyamatos termékinnovációra. Az Agrárgazdaság Kft. – látva a realitásokat – dr. Pásztor Károly nyugalmazott egyetemi tanár közreműködésével önálló nemesítést indított el. Az eddigi elért eredmények alapján 4 államilag elismert kukoricahibridet regisztráltattak. A Kft. ezekkel a hibridekkel ismét esélyt adott magának a belföldi piacon való megmaradáshoz. Dolgozatban ezen hibridekhez kapcsolódó növénytermesztési tényezők hatásának és kölcsönhatásának, minőségi paramétereinek, valamint a hibridek marketing tevékenység elemzésére vállalkoztunk. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum látóképi kísérleti telepén mészlepedékes csernozjom talajon beállított háromtényezős és multifaktoriális tartamkísérletben 2000-2005. években vizsgáltuk a növénytermesztési tényezők hatását, kölcsönhatását a debreceni kukoricahibridek termésére, valamint elemeztük az Agrárgazdaság Kft. hibridkukorica vetőmag marketing tevékenységét. A háromtényezős kísérletben öt konstans arányú NPK és műtrágyázás nélküli kezelésben hat évben (2000-2005.) nem öntözött és öntözött változatokban vizsgáltuk a Debreceni 351 és a Debreceni 377 kukoricahibridek eredményeit. Vizsgálataink szerint az öntözés és a műtrágyázás szoros összefüggést mutatott a terméseredményekkel. Az öntözés hatása a talaj természetes vízellátottságától, tápanyagtartalmától, és az egyes műtrágyadózisoktól függően változott. A varianciaanalízis eredménye alapján megállapítottuk, hogy a vizsgált időszak egészében mind a műtrágyázás mind az öntözés hatása szignifikáns volt mindkét debreceni kukoricahibrid terméseredményére. Kutatási eredmények igazolták, hogy a debreceni kukoricahibrideknél a legnagyobb termést – négy év átlagában - az N120 +PK kg/ha kezelés mellett mértük, azonban az N90+PK kg/ha műtrágyakezelés termése szignifikánsan nem kisebb, ezért a maximális terméshez elegendő csupán az N90+PK kg/ha műtrágyaadag. A háromtényezős kísérlet lehetőséget adott a műtrágyázás nélküli parcellák eredményeinek felhasználásával különböző évjáratban a Debreceni 351 és a Debreceni 377 kukoricahibridek természetes tápanyaghasznosító képességének értékelésére. A kutatási eredmények azt bizonyították, hogy a Debreceni 351 kukoricahibrid a vizsgált évek mindegyikében jobban hasznosította a talaj természetes tápanyagkészletét, mint a Debreceni 377 kukoricahibrid. A legnagyobb különbséget a kukorica számára kedvező évjáratban (2001) mértük (1,3 t/ha). Szoros összefüggést tapasztaltunk a debreceni kukoricahibridek természetes tápanyaghasznosító képessége és műtrágyareakciója között. 2000-ben a tenyészidőszak aszályos volt, 149 mm-rel hullott kevesebb csapadék a 30 éves átlaghoz képest, a téli félévben pedig mindössze 13 mm-rel haladta meg. A terméseredmények is ennek megfelelően alakultak. A debreceni kukoricahibridek a természetes tápanyagot gyengén hasznosították. A műtrágyázás terméstöbblete a Debreceni 351 és a Debreceni 377 kukoricahibridnél - a műtrágyakezelések átlagában - 4,1 – 3,8 t/ha volt. A 2001-es évjárat kedvezőbb volt a kukorica számára, mint az előző év. A debreceni kukoricahibridek a természetes tápanyagot is jól hasznosították. A 2000-es évjárathoz képest elsősorban nem a téli félév csapadék mennyiségében volt lényeges az eltérés, mivel mindössze 10 mm-rel hullott több csapadék a téli félévben. A tenyészidőszakban 402 mm csapadék hullott, ez 196 mm-rel volt több mint az előző évben, és 57 mm több mint a harminc éves átlag. A különbségek a terméseredményekben egyértelműen igazolódtak. 2001-ben a két hibrid átlagában a termésszint 1,2 t/ha-ral volt magasabb, mint 2000-ben. A műtrágyázás terméstöbblete – a műtrágyakezelések átlagában - Debreceni 377 hibridnél ebben az évben eredményesebb (3,7 t/ha) volt. 2002. évben, a téli félévben 125 mm-rel, a tenyészidőben 89 mm-rel kevesebb csapadék hullott a 30 éves átlaghoz viszonyítva. Különösen kedvezőtlen, hogy április, május, július hónapokban a 30 éves átlagtól lényegesen kevesebb csapadék hullott, ami a kelést és a kezdeti fejlődést vontatottá tette. A természetes tápanyagot a Debreceni 351 kukoricahibird jobban hasznosította, mint a Debreceni 377. A rendkívüli aszálynak köszönhetően mindkét debreceni kukoricahibrid műtrágyareakciója gyenge volt (1,7-2,1 t/ha). A 2003-as évjárat hasonlóan alakult, mint a 2002-es év, annyiban, hogy mind a téli félévben (34 mm-rel), mind a tenyészidőszakban (126 mm-rel) kevesebb csapadék hullott, mint a 30 éves átlag. Áprilisban (14 mm) és júniusban (22 mm) a csapadék mennyisége rendkívül alacsony volt. Júliusban a csapadék kedvezőbben alakult, hiszen a kukorica számára kritikus időben, a virágzáskor 85 mm volt a csapadék, 24 mm-rel több mint a 30 éves átlag. A Debreceni 377 kukoricahibridnél a műtrágyázás terméstöbblete az előző évhez képest 1,3 t/ha-ral volt több. 2004-es évjárat kedvező volt a kukoricatermesztés számára. A csapadék mennyisége a téli félévben 37 mm-rel, a tenyészidőszakban mindössze 2 mm-rel tért el a 30 éves átlagtól. A csapadék eloszlása azonban kedvezőtlen volt, áprilisban a sokévi átlagtól 5 mm-rel hullott kevesebb csapadék, május hónapban viszont 42 mm-rel, ami kedvezőtlenül éreztette hatását. Júliusban viszont összesen 142 mm csapadék hullott, 81 mm-el több a sokévi átlagnál. A június-július-augusztus hónapok csapadék ellátottsága megfelelő volt, és összességében nagyban hozzájárult a termésmennyiség kedvező alakulásához. A kukoricahibridek a természetes tápanyagot jól hasznosították. A Debreceni 351 kukoricahibrid műtrágyázás nélküli parcellákról kapott eredményei fél tonnával haladták meg a Debreceni 377 kukoricahibrid ugyanezen kezelés eredményeit. A műtrágyázás terméstöbblet - műtrágyázás átlagában - azonban ebben az évben is a Debreceni 377 kukoricahibridnél volt több (3,4 t/ha). 2005-ös évjárat tenyészidőszakában 156 mm-rel hullott több csapadék, mint az előző évben. A téli félév csapadéka is csak kis mértékben tért el attól. A műtrágyázás nélküli parcellákról kapott terméseredmények átlaga ebben az évben volt a legnagyobb: 5,9 t/ha. A műtrágyázás terméstöbblete a debreceni kukoricahibridek átlagában 2,2 t/ha volt. Vizsgálataink szerint a kukoricahibridek műtrágyareakciójára jelentősen hat az évjárat – ezen belül elsősorban a csapadék -, mely jól jellemezhető az 1 mm csapadékra jutó szemtermés mennyiségével. Az elővetemény betakarításától a tenyészidőszak végéig lehullott csapadék 1 mm-ére a -műtrágyázás nélküli kezelésben - 2002-ben a Debreceni 351 kukoricahibridnél 14 kg és a Debreceni 377 kukoricahibridnél 11 kg szemtermés jutott. A vizsgált évek közül ebben az évben volt a lehullott csapadék 1 mm-ére jutó szemtermés a legnagyobb. A 90 kg N/ha műtrágyakezelésben az elővetemény betakarításától a tenyészidőszak végéig lehullott csapadék 1 mm-ére a Debreceni 351 kukoricahibridnél 22 kg (2002), a Debreceni 377 kukoricahibridnél 19 kg (2003) termés jutott. Az elővetemény betakarításától a tenyészidőszak végéig lehullott csapadék 1 mm-ére jutó termés tekintetében a két debreceni kukoricahibrid között jelentős eltérés nincs – 2002 és 2005 évek kivételével – sem a műtrágyázás nélküli, sem a műtrágyázott kezelésekben. Az öntözés és műtrágyázás hatását - nem öntözött és öntözött kezelésekben – Debreceni 351 és a Debreceni 377 kukoricahibrid 6 éves termésadatainak felhasználásával vizsgáltuk, évente hat műtrágyaszinten négy ismétlésben. A vizsgált időszakban az aszályos 2002-es évben öntözött körülmények között jelentős mértékben nőtt a kukorica termése, a terméstöbblet mindkét hibrid esetében 1,9 tonnát ért el hektáronként a tápanyag-ellátottság szintjétől függően. A legnagyobb öntözéshatást mindkét hibrid esetében (2,7-2,8 t/ha) a 120 kg/ha nitrogén hatóanyaggal trágyázott parcellákon kaptuk. Külön vizsgálva a két debreceni kukoricahibrid terméseredményeit öntözés hatására megállapítottuk, hogy azok jelentősen eltérnek egymástól. Kísérleteinkben az öntözés növelte a műtrágyázás hatékonyságát. Az öntözés és a műtrágyázás kölcsönhatása hibridenként különböző. Öntözött termesztésben a hatékony gazdálkodás feltétele a növények igényeinek megfelelő tápanyag-ellátottság biztosítása. A hatékony kukoricatermesztés a jövőben sem mondhat le a vízhiányt mérséklő öntözésről. Bebizonyosodott, hogy mind a belvizes állapot, mind az aszály gyakorisága nőtt, a kukorica vízérzékenysége is nagyobb lett, ami gyakran termékpiaci zavarokat okozott. A hozam ingadozása nem annyira a biológiai alapok hiányán, mint inkább az ökonómiai és műszaki nehézségeken múlik. Ennek ellenére szükséges foglalkozni az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek kutatásával, a komplex probléma technológiai és ökonómiai felülvizsgálatával és a rendelkezésre álló vízkincs gazdaságos hasznosításával. A talajművelés hatását 2000, 2001, 2002 valamint a 2003-as években multifaktoriális kísérlet eredményei alapján értékeltük. A talajművelés őszi és tavaszi szántás, valamint tárcsás művelés változatait vizsgáltuk. A kísérleti eredmények értékelését évente, majd összevontan is a teljes vizsgált időszakra varianciaanalízissel végeztük. Az analízis során a kísérletbe beállított öt kezelést (talajművelés, műtrágya, öntözés, növényszám és hibridek) az elrendezésnek megfelelően vettük. A műtrágyakezelések hektáronként 120kg N + 90kg P2O5 + 106kg K2O és ennek kétszerese volt, műtrágyázás nélküli kezelés mellett. A növényszámok 50, 70 és 90 ezer/ha voltak. A vizsgálatba vont kukoricahibridek a Debreceni 351 és a Debreceni 377 nem öntözött és öntözött változatokban. A variancianalízis eredménye szerint a vizsgált négy évben a talajművelés 5 %-os szignifikancia szint mellett jelentősen befolyásolta a debreceni kukoricahibridek termését. A négy év átlagában az őszi szántás biztosította a debreceni kukoricahibridek számára a legmegfelelőbb feltételeket. A termés hektáronként 2,6 tonnával volt megbízhatóan nagyobb, mint a tárcsás művelésű változatban. A talajművelés eltérően befolyásolta a két debreceni kukoricahibrid termését. Lényeges különbséget mértünk az őszi szántás változatban és a tárcsás művelésben. A Debreceni 351 kukoricahibrid terméstöbblete 1,0-0,7 t/ha volt. A vizsgált évek közül a 2001-es évjáratban volt az őszi szántásnak a legnagyobb előnye (3,2-3,9 t/ha). Aszályos évben (2002) a terméskülönbség kisebb (2,3-3,2 t/ha). A Debreceni 351 kukoricahibrid a számára kedvező körülményeket rendkívül jól hasznosította, pl. 2001-ben őszi szántásban 1 tonnával termett többet a Debreceni 377 kukoricahibridhez viszonyítva. Átlagos csapadékellátottságú években őszi és tavaszi szántásban, valamint tárcsás művelési változatban is jól szerepelt. Az aszályos 2002-es évi eredmények bizonyították a Debreceni 351 kukoricahibrid jó alkalmazkodó képességét, kielégítően szerepelt a tavaszi szántás változatban is. A varianciaanalízis eredménye bizonyította, hogy a vizsgált időszakban 5 %-os szignifikancia szint mellett a műtrágyázás megbízhatóan növelte a debreceni kukoricahibridek termését. A Tuky teszt alapján a nem műtrágyázott és a műtrágyázott kezelések között szignifikáns különbség volt a négy év átlagában. A legnagyobb termésmennyiséget a 240kg N, 180kg P2O5, 216kg K2O/ha műtrágyakezelés mellett kaptuk, azonban a 120kg N, 90kg P2O5, 106kg K2O/ha műtrágyaadag mellett kapott 6,7 t/ha termés szignifikánsan nem kisebb. Az őszi szántás terméstöbblete - műtrágyázás nélkül - a szántás nélküli változathoz képest négy év átlagában 2,7 t/ha. A műtrágyázott kezelésekben is hasonló eredményt kaptunk, a műtrágyázás átlagosan 2,9 t/ha-ral növelte a termést. A talajművelés és a műtrágyázás kölcsönhatása négy év átlagában nem volt szignifikáns. A vizsgált években a műtrágyázás terméstöbblete eltérően alakult. Az őszi szántás változatban és a tárcsás művelésben a műtrágyázás terméstöbblete 1,5-3,0 t/ha, a tavaszi szántás esetében kevesebb 0,9-1,8 t/ha volt. A vizsgált négy évben a műtrágyázás és a hibridhatás külön-külön szignifikáns, azonban ezek kölcsönhatása nem volt szignifikáns. A műtrágyázás terméstöbblete a debreceni kukoricahibridek és az évek átlagában 1,9 t/ha. Az aszályos 2002-es évben a műtrágyázás hektáronkénti terméstöbblete minkét debreceni kukoricahibrid esetében 1,8 t/ha volt. A Debreceni 351 kukoricahibridnél 2000-ben, a Debreceni 377 kukoricahibridnél 2003-ban (2,7-2,8 t/ha) mértük a legnagyobb műtrágyahatást. A varianciaanalízis eredménye szerint négy év átlagában az öntözés szoros összefüggést mutatott a terméseredményekkel. Az öntözés, a talajművelés, valamint az önözés és a talajművelés kölcsönhatása is szignifikáns volt. Az öntözéshatás az őszi és a tavaszi szántás változatban, négy év átlagában 1,1 t/ha, a tárcsás művelés esetében az öntözés lényegesen nem befolyásolta a terméseredményt. Az aszályos évjáratban (2002) az öntözés terméstöbblete őszi szántás változatban (1,8 t/ha). A szántás nélküli változat - kivétel csak a 2003. év -, öntözéses termesztésben nem ajánlható. A vizsgált négy évben nem öntözött kezelésben minden esetben az őszi szántás volt a legkedvezőbb. Aszályos években a tavaszi szántás – nem öntözött állományban - az őszi szántáshoz képest 25 %-kal, a tárcsás művelés 20 %-kal kisebb termést adott, mint az őszi szántás változat. A kedvező csapadékellátottságú évben (2001) az őszi szántáshoz képest a tavaszi és a tárcsás művelés 36%-kal termett kevesebbet. Öntözött kezelésben a 2003. év kivételével minden évben az őszi szántás változat adta a legtöbb terméseredményt. Aszályos évben a szántás nélküli és tavaszi szántáshoz képest 48-68 %-kal. A vizsgált négy év átlagában az öntözés terméstöbblete hektáronként 0,9 t/ha. Aszályos évben ez csak 0,3 t/ha. Külön-külön az öntözés és a műtrágyázás hatása szignifikáns, azonban ezek kölcsönhatása az évek átlagában nem volt szignifikáns. A műtrágyázás terméstöbblete - nem öntözött állományban - az évek átlagában hektáronként 1,7 tonna, aszályos években azonban csak 1,2-1,5 tonna. Öntözött változatban a műtrágyázás terméstöbblete az aszályos években 2,3-2,9 t/ha, jó csapadékellátottságú évben 0,9 t/ha volt. Négy év átlagában öntözött állományban a legnagyobb termést (7,2 t/ha) a Debreceni 351 kukoricahibrid érte el. Az öntözéshatás 0,8 t/ha volt. A varianciaanalízis eredménye szerint a hibrid- és az öntözéshatás, és a két tényező kölcsönhatása is szignifikáns. Az öntözéshatás a debreceni kukoricahibridek között eltérő. A Derbreceni 351 kukoricahibridnél 1,5 t/ha, a Debreceni 377 kukoricahibridnél 0,7 t/ha volt az öntözés terméstöbblete. A Debreceni 351 kukoricahibrid hektáronkénti terméstöbblete öntözés hatására 2000-ben volt a legnagyobb (3,4 t/ha). A vizsgált évek közül 2001. és 2003. években a két debreceni kukoricahibrid terméstöbblete az öntözés hatására hasonlóan alakult. Aszályos (2002) évben a Debreceni 351 kukoricahibrid terméstöbblete az öntözés hatására 0,6 t/ha volt több mint, a Debreceni 377 kukoricahibridé. A növényszám-kezelések között 5 %-os szignifikancia szinten a Tuky teszt eredménye azt bizonyította, hogy négy év átlagában az egyes csoportba tartozó 50-70000 növényszám/ha kezelés között nincs szignifikáns különbség. Az egyes csoport és a 90 ezer növény/ha kezelés között azonban az eltérés megbízható. A vizsgált négy év átlagában a talajművelési változatok szoros összefüggést mutattak a növényszámokkal. Őszi szántásban a 70 ezer növényszám/ha volt a legkedvezőbb. Ezen belül az aszályos évjáratban a kisebb, jó csapadékellátottságú évben (2001) a nagyobb növényszám indokolt. Tavaszi szántás változatban terméskiesést okozott az 50 ezernél nagyobb növényszám, a tárcsás művelés változatban azonban 50 és 70 ezer növényszám/ha kezelés között nem volt megbízható különbség. A varianciaanalízis eredménye szerint a növényszám és a műtrágyázás kölcsönhatás négy év átlagában nem volt szignifikáns. A 70 ezer növény/ha változatnál 0,7 t/ha-ral volt több a műtrágyázás átlagos terméstöbblete, mint az 50 ezer növény/ha parcellák eredménye. 120 kg N/ha műtrágyadózis használat esetén a műtrágyázás terméstöbblete 50 ezer tő/ha-ról 70 ezer tő/ha-ra növelve 0,7 t/ha, ezzel szemben 70 ezer növény/ha-ról 90 ezer növény/ha-ra növelve csak 0,4 t/ha termésnövekedést mértünk. A 240kg műtrágyadózis használat mellett az 50 és 70 ezer növény/ha között a terméskülönbség a 120kg N/ha kezeléshez hasonlóan 0,7 t/ha, azonban 70 és 90 ezer növény/ha kezelésnél a műtrágyázás terméstöbblete csupán 0,07 t/ha volt. A növényszám hatás eltérő nem öntözött és öntözött változatokban is. A növényszám és az öntözés kölcsönhatása - négy év átlagában - nem volt szignifikáns. A vizsgált időszakban a 70 ezer növény/ha kezelésben - 2000 évben - volt a legnagyobb az öntözés hatása (2,6 t/ha). Az aszályos 2002-es évben ugyanezen kezelésnél 0,5 t/ha volt az öntözés hatása. A 90 ezer növény/ha változatban azonban az öntözéshatás jóval nagyobb volt (1,9 t/ha). Öntözött állományban a 90 ezer növény/ha változat parcelláin a termés 12%-kal volt több mint a 70 ezer növény/ha esetében A növényszám és a hibrid kölcsönhatás a vizsgált évek átlagában nem volt szignifikáns. Négy év átlagában mindkét hibrid a magasabb (90 ezer/ha) változatokban adott nagyobb termést. Az 50 és 70 ezer növény/ha változat között egyik debreceni kukoricahibrid esetében sem volt lényeges különbség. A jó vízellátottságú 2001. évben - 50 ezer növény/ha állományban - a Debreceni 351 kukoricahibrid 1,9 t/ha-ral termett többet, mint a Debreceni 377 hibrid. Ez a különbség a 90 ezer növény/ha kezelésben 0,8 t/ha-ra csökkent. A 70 ezer növény/ha változatban a hibridek között nem volt megbízható különbség. Az aszályos 2002-es évben azonban a 70 ezer növény/ha kezelés adta a legnagyobb különbséget, a Debreceni 351 kukoricahibrid terméstöbblete 1,6 t/ha volt. A debreceni kukoricahibridek minőségi vizsgálatát a debreceni Regionális Műszerközpont, Tiszántúl legnagyobb akkreditált műszerközpontja végezte. Vizsgáltuk 2002-2004. évek között a Debreceni 377 kukoricahibrid fehérje-, keményítő- és olajtartalmát, valamint cink-, kalcium- és stroncium tartalmát. 2005. évben elemeztük és értékeltük a Debreceni 351 és a Debreceni 377 kukoricahibridek karotin-, A- és E-vitamintartamát. Az évjárat jelentős mértékben befolyásolta a Debreceni 377 kukoricahibrid szemtermésének nitrogénből számított nyersfehérje tartalmát. Az aszályos 2002-es évben átlagosan magasabb fehérjetartalmat mértünk, mint a kedvező csapadékellátottságú 2004. évben. A műtrágyakezelések hatására nagymértékben emelkedett a Debreceni 377 kukoricahibridnél a szemtermés fehérjetartalma. A műtrágya arányok növelésével a fehérjetartalom is növekedett. A növekedés üteme az egyes években különböző volt, mivel 2002-ben a 60 kg N/ha műtrágyadózis átlagosan 1,22% (1,17 % és 1,27 % az öntözött és öntözetlen parcellák esetében), 2003-ban 1,21 % (1,26 % és 1,15 %), 2004-ben 1,09 % (1,13 % és 1,05 %) többlet fehérjetartalmat eredményezett. A 120kg N/ha műtrágyalépcső a fehérjetartalmat átlagosan 1,30-1,26 %-kal növelte (a csapadékos 2004-es évben kisebb mértékben). Az öntözött parcellákon a növekedés üteme - 2002. évet kivéve- minden esetben kisebb mértékű. A fehérjetartalom mellett 2003-ban vizsgáltuk a Debreceni 377 kukoricahibrid olaj- és keményítőtartalmát is. 2003-ban aszályos körülmények között az olajtartalmat az öntözés nem befolyásolta, viszont a műtrágyaadagok csökkentették azt. Az olajtartalom nem öntözött kezelésben 5,84 %, öntözött kezelésben 5,75 % volt. A Debreceni 377 kukoricahibrid keményítőtartalma öntözés hatására – a műtrágyakezelések átlagában - növekedett (69,8 %-ról 71,4%-ra). Nem öntözött és öntözött körülmények között mindkét műtrágyakezelés hatására a keményítőtartalom csökkent. Győri (1987, 1998, Győri és Győriné 2002) kutatási eredményeivel egyezően tapasztaltuk, hogy a műtrágyázás hatására a Debreceni 377 kukoricahibrid Zn-tartalma mind öntözött, mind öntözetlen körülmények között csökkent. A kontrollhoz viszonyított csökkenés a kezelések átlagában 3,5 mg/kg volt. A nem öntözött parcellákon a cink mennyiségének átlagos csökkenése 2002-ben volt a legkisebb (1,76 mg/kg) és 2003-ban volt a legmagasabb (5,51 mg/kg). Öntözött körülmények között a vizsgált három évben a Zn-tartalom csökkenése 2,79 mg/kg és 3,86 mg/kg között változott. Vizsgáltuk a 2004. évben a Debreceni 377 kukoricahibrid szemtermésének a kalcium és stroncium koncentrációját. Megállapítottuk, hogy szoros lineáris összefüggés áll fenn a két elem között, azaz a kalcium mellett a stroncium-tartalom növekedését eredményezi a többlettápanyag-kijuttatás. A Debreceni 377 kukoricahibrid átlagos stroncium-tartalma 0,45-0,50 mg/kg között alakult 0,36 és 0,80 mg/kg szélsőértékekkel. A 2005. évben vizsgáltuk a Debreceni 351 és a Debreceni 377 kukoricahibridek karotin-, A- és E-vitamin tartalmát nem öntözött körülmények között. A beltartalomban bekövetkezett változásokat a kontrollhoz viszonyítottuk. Megállapítottuk, hogy a karotin mennyisége a műtrágyázás hatására növekedett a Debreceni 351 kukoricahibridnél (0,17 mg/kg), és csökkent a Debreceni 377 kukoricahibrid esetében (0,02 mg/kg). Az A-vitamin mennyisége műtrágyázás hatására a Debreceni 377 (338 NE/kg) kukoricahibridnél jelentős mértékben nőtt, a Debreceni 351 kukoricahibrid esetében kisebb mértékű csökkenést tapasztaltunk. A 120 kg/ha-os műtrágyadózisra a Debreceni 377 kukoricahibrid reagált az E-vitamin mennyiségének növekedésével. A kontrollhoz viszonyított növekedés 0,10 mg/kg (Debreceni 377) volt. Az E-vitamintartalom csökkent a Debreceni 351 kukoricahibrid (0,40 mg/kg) esetében. A debreceni kukoricahibridek 2001. és 2002. évi marketing tevékenységének elemzésekor - a szántóföldi kísérleti eredmények alapján - hangsúlyozottan kitértünk a hibridek kimagasló fehérje-, karotin- és A- vitamin tartalmára. Ezen kiváló beltartalmi értékek óriási előnyt jelenthetnek a versenytársakhoz képest, azonban ezt a potenciális vevőkkel, a piaccal is el kell fogadtatni. Ehhez kell alakítani az ár és értékesítés politikát egyaránt. Az Agrárgazdasági Kft. szakemberei 2001-ben 11000; 2002-ben 13000; 2003-ban 14000 Ft/zsák/70000 szem árat alkalmaztak, ami a hibridek teljesítőképességével arányosnak minősíthető. Az értékesítés politikájukban megfelelően használták ki a tradícionális kapcsolataikat, de kiemelten kezelik az egyre bővülő viszonteladói hálózatukat is. Világosan lehet látni, hogy kevés egy jó terméket előállítani, sokkal nehezebb azt a vevőkkel elfogadtatni, és abból növekvő mennyiséget értékesíteni. A piacon a legkorszerűbb termék is megbukhat. Többnyire olyankor, ha nem jól mérték fel a fogyasztók és felhasználók igényeit, ha a termék túl drága, ha a kereskedők nem hajlandók együttműködni, ha a reklám nem éri el a kívánt hatást, ha a versenytársak egy orrhosszal megelőzik vállalatunkat a piacra való belépéssel. Ezért azt tartjuk az ideális megoldásnak, ha a marketing jelen van a tesztelés elején is, nem csak a végén, mint azt korábban gondolták. Az Agrárgazdaság Kft. vezetése nagy energiát fordít a debreceni kukoricahibridek szélesebb körben való megismerkedtetésére. Szinte minden jelentősebb szakmai és napilapban tesznek közzé hirdetéseket, de a rádiós és televíziós hirdetések is a reklámtevékenység részét képezik. Vizsgálati eredmények szerint a hirdetések megtérülnek.

Summary

Although maize became widespread relatively late, it has become one of the most significant crops in the world. Maize constitutes the basis of energy in forage mixes for animals. Moreover, industrial activities produce more than one hundred kinds of maize products (e.g. cooking oil, margarine, invert sugar, sweetener, starches, alcohol, beer, chemical source materials etc.). Maize starch is the primary material for a kind of wrapping, which gets fully decomposed in the soil, so a new era is to be opened for solving the environmental problem of large plastic waste hills all over the world. Agrárgazdaság Ltd. – the legal successor of the Model Farm of the University of Debrecen – has been dealing with maize hybrid production and processing since 1958. Maize can be considered to be a ”success story” not only on the country level, but also in the history of the company. Nevertheless, we have to realise that results have been being lower, the volume of production and the extent of utilisation of Agrárgazdaság’s hybrid production plant also decreases due to the diminishing of previous export markets. The Hungarian domestic maize sowing seed supply was based solely on Hungarian sowing seed production plants between 1970 and 1990. As opposed to this, the situation has substantially changed when multinational companies practically squeezed out Hungarian hybrid production plants from the domestic market by changing their outstanding initial cooperation practice, using independent breeding methods, production, hired processing, then own independent sowing seed production plants. Currently, there is an innovation constraint in the world. It can be led either be technological development or the market, it calls for continuous product development and the management of its associated risk. Nonetheless, the rich markets and the extremely wide product selection make it more and more difficult to explore new consumer needs, to find new market niches and it is increasingly costly to make consumers get to know and accept new products. Many new consumer products fail in the market, because customers do not perceive its novel advantage, they find it expensive, or because some competitors entered the market sooner. The costs of creating new products and introducing them into the market show an increasing trend, the variability of the market increases the risk. The costs of products failed on the market could take even half of the development costs. There is only one riskier thing than this, which is the case when a company does not strive to carry out continuous product innovation. Agrárgazdaság Ltd. – observing the realities – launched an indepentent breeding process headed by dr. Pásztor Károly retired university professor. Based on the results obtained so far, 4 maize hybrids acknowledged by the state have been had registered. Through these hybrids, the company gave itself a new chance to survive in the domestic market. In this study, we tried to examine the effect of the crop production factors associated with these hybrids, the interaction and quality parameters of these factors, as well as the marketing activities concerning the hybrids. In the Látókép Experimental Plant of the Agricultural Centre, University of Debrecen, we investigated the effects of plant production factors on the production of Debrecen maize hybrids in long term experiments on calcerous chernozem soil and also examined the maize hybrid sowing seed marketing activity of Agrárgazdaság Ltd. between 2000-2005. In the three-factor experiment, we examined the results of the maize hybrids Debreceni 351 and Debreceni 377 on non-irrigated and irrigated plots using five NPK treatments and a non-fertilised one during six years (2000-2005). According to our examinations, irrigation and fertilization showed a strong correlation with crop yields. The effect of irrigation varied depending on the natural water supply and the nutrient content of the soil and also on certain fertilizer doses. Based on the results of the analysis of variance (ANOVA) we concluded that the effects of both fertilization and irrigation were significant regarding the crop yields of both Debrecen maize hybrids in the whole study period. Our research findings justified the fact that the highest yields were gained in the case of the Debrecen maize hybrids, in the average of four years, when N120 +PK kg/ha treatment was applied; however, the yield of N90+PK kg/ha treatment was not significantly lower so the dose of N90+PK kg/ha is satisfactory to achieve maximum yield. The three-factor analysis allowed the evaluation of the natural nutrient assimilation capacity of Debrecen 351 and Debrecen 377 maize hybrids in various age groups, by using the results of non-fertilized plots. Our research findings proved that the Debrecen 351 maize hybrid could utilize the natural nutrient supply of the soil better than the Debrecen 377 maize hybrid. The greatest difference was measured in the age group (2001) favourable for maize (1.3 t/ha). We observed a close correlation between the natural nutrient utilisation ability and fertiliser reaction of Debrecen maize hybrids. The vegetation season was drought-stricken in 2000, the volume of precipitation was 149 mm less than the 30 years’ average; and it exceeded the average by only 13 mm in the winter season. Crop yields formed accordingly. The Debrecen maize hybrids could use natural nutrients at a low level. The excess yield of fertilization, in the average of fertilization treatments was 4.1 – 3.8 t/ha for Debrecen 351 and Debrecen 377. The year of 2001 was more favourable for maize than the previous one. The Debrecen maize hybrids could use natural nutrients better. As compared to the year of 2001, significant difference did not manifest in the volume of winter precipitation, as only 10 mm more precipitation was measured in winter. 402 mm of precipitation was measured in the vegetation period, and it was 196 mm more than in the previous year and 57 mm more than the 30 years’ average. The differences were clearly justified in the crop yields. In 2001 the level of yield, in the average of the two hybrids, was 1.2 t/ha higher than in 2000. The excess yield of fertilization, in the average of fertilizer treatments, was more successful in that year for the Debrecen 377 hybrid (3.7 t/ha). In the year of 2002, the volume of precipitation was 125 mm less in winter and it was 89 mm less in the vegetation season than the 30 years’ average. It was especially unfavourable that in April, May, July the volume of precipitation was significantly less than the 30 years’ average, which made emerging and initial plant development difficult. The Debrecen 351 maize hybrid could use natural nutrients better than the Debrecen 377. Due to the unprecedented drought the fertilizer reactions of both Debrecen Hybrids were weak (1.7-2.1 t/ha). The year of 2003 was similar to 2002 as both in winter (34mm) and in the vegetation season (126 mm) less precipitation was measured than the 30 years’ average. In April (14mm) and June (22mm) the volume of precipitation was extraordinarily low. In July the weather was a bit more favourable, as at the time of flowering, which is critical for maize, the volume of precipitation was 85 mm, which was 24 mm more than the 30 years’ average. As for the Debrecen 377 hybrid, the excess crop yield of fertilization was 1.3 t/ha more than in the previous year.
The year of 2004 was favourable for maize production. The volume of precipitation was 37 mm more in the winter season than the 30 years’ average, and in the vegetation period it differed from the average by only 2 mm. However, the distribution of precipitation was unfavourable. In April the volume of precipitation was 5 mm less than the average of many years, but it was 42 mm less in May, which exerted a negative effect. In July the total volume of precipitation was 142 mm, which was 81 mm more than the average of many years. The rate of precipitation supply in June-July-August was satisfactory, and it largely participated in achieving successful yields. The results of Debrecen 351 maize hybrid from non-fertilized plots exceeded those of the Debrecen 377 maize hybrid by 0.5 t under equal treatment. The excess yield of fertilization, in the average of fertilization, was higher in the case of the Debrecen 377 maize hybrid this year as well (3.4 t/ha). In the vegetation period of 2005 the volume of precipitation was 156 mm more than in the previous year. The volume of precipitation in the winter season differed from it only slightly. The average of crop yields from non-fertilized plots was the largest this year: 5.9 t/ha. The excess yield of fertilization was 2.2 t/ha in the average of the Debrecen maize hybrids. Our investigations suggest that the fertilization reactions of maize hybrids are largely affected by the year, mainly the volume of precipitation in that year, which can be well characterised by the volume of grain yield per 1mm of precipitation. For 1 mm of precipitation from green crop harvest to the end of the vegetation season, in non-fertilized treatments 14 kg grain crop of Debrecen 351 and 11kg Debrecen 377 could be calculated. From among the study years, this year saw the largest volume of grain yield per 1 mm of precipitation. As for 90 kg N/ha fertilizer treatments, for 1 mm of precipitation from green crop harvest to the end of the vegetation season, 22 kg grain yield of Debrecen 351 maize hybrid (2002) and 19 kg of Debrecen 377 (2003) could be calculated. In respect of crop yields calculated for 1 mm of precipitation from green crop harvest to the end of the vegetation period, with the exception of the years 2002 and 2005, there are no significant differences, either in non-fertilized or in fertilized treatments. Az öntözés és műtrágyázás hatását - nem öntözött és öntözött kezelésekben – Debreceni 351 és a Debreceni 377 kukoricahibrid 6 éves termésadatainak felhasználásával vizsgáltuk, évente hat műtrágyaszinten négy ismétlésben. A vizsgált időszakban az aszályos 2002-es évben öntözött körülmények között jelentős mértékben nőtt a kukorica termése, a terméstöbblet mindkét hibrid esetében 1,9 tonnát ért el hektáronként a tápanyag-ellátottság szintjétől függően. A legnagyobb öntözéshatást mindkét hibrid esetében (2,7-2,8 t/ha) a 120 kg/ha nitrogén hatóanyaggal trágyázott parcellákon kaptuk. Külön vizsgálva a két debreceni kukoricahibrid terméseredményeit öntözés hatására megállapítottuk, hogy azok jelentősen eltérnek egymástól. Kísérleteinkben az öntözés növelte a műtrágyázás hatékonyságát. Az öntözés és a műtrágyázás kölcsönhatása hibridenként különböző. Öntözött termesztésben a hatékony gazdálkodás feltétele a növények igényeinek megfelelő tápanyag-ellátottság biztosítása. A hatékony kukoricatermesztés a jövőben sem mondhat le a vízhiányt mérséklő öntözésről. Bebizonyosodott, hogy mind a belvizes állapot, mind az aszály gyakorisága nőtt, a kukorica vízérzékenysége is nagyobb lett, ami gyakran termékpiaci zavarokat okozott. A hozam ingadozása nem annyira a biológiai alapok hiányán, mint inkább az ökonómiai és műszaki nehézségeken múlik. Ennek ellenére szükséges foglalkozni az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek kutatásával, a komplex probléma technológiai és ökonómiai felülvizsgálatával és a rendelkezésre álló vízkincs gazdaságos hasznosításával. We evaluated the effects of soil cultivation in the years of 2000, 2001, 2002 and 2003 on the basis of findings from multifactoral examinations. In the area of soil cultivation we investigated the variants of autumn and spring ploughing and disk cultivation. We evaluated our experimental results annually and then we applied variance analysis for the whole examination period. In our analysis we performed the five treatments in the experiment (soil cultivation, fertilizer, plant number and hybrids) according to the set-up. Fertilizer treatment was of 120kg N + 90kg P2O5 + 106kg K2O per hectare and the double of this quantity in the case of non- fertilized treatment. Plant numbers were 50, 70 and 90 thousand /hectare. The studied maize hybrids were Debrecen 351 and Debrecen 377 in irrigated and non-irrigated versions. According to our variance analysis results soil cultivation at the significance level of 5% in the past 4 years significantly influenced the yields of the Debrecen maize hybrids. On the basis of the statistical test, in the average of four years, autumn ploughing provided the most favourable conditions for the Debrecen maize hybrids. Their yield was reliably higher by 2.6 t/ha than in disc cultivation. Soil cultivation influenced the yields of the two Debrecen maize hybrids differently. We measured significant differences in the variants of autumn ploughing and disc cultivation. The excess yield of the Debrecen 351 maize hybrid was 1.0-0.7 t/ha. Out of the studied years, autumn ploughing proved to be highly advantageous in 2001 (3.2-3.9 t/ha). In the droughty year (2002) the difference in yields was lower (2.3-3.2 t/ha). The Debrecen 351 maize hybrid could utilize the favourable conditions extremely well, e.g. its autumn ploughing resulted in 1 t more yield as compared to Debrecen 377 maize hybrid. In years of average precipitation rates the autumn and spring ploughings and the disc cultivation of the former hybrid proved to be very successful. The results of the droughty year of 2002 proved the good adaptation capacity of the Debrecen 351 maize hybrid and its performance was satisfactory in spring ploughing as well. The findings of our variance analysis demonstrated that fertilization at the studied significance level in the studied period could steadily increase the yields of the Debrecen maize hybrids. On the basis of Tuky’s test we found significant differences between fertilized and non-fertilized treatments in the average of the four years. The highest volume of yield was received under the fertilization treatment of 240kg N, 180kg P2O5, 216kg K2O/ha; however, the yield of 6.7 t/ha received under the treatment of 120kg N, 90kg P2O5, 106kg K2O/ha was not significantly lower. The excess yield of autumn ploughing without fertilization was 2.7 t/ha as compared to yields from cultivation without ploughing in the average of the four years. Similar results were gained from fertilization treatments; fertilization increased yields by 2.9 t/ha on average. The correlation of soil cultivation and fertilization was not significant in the average of the four years. In the studied years the excess yields of fertilization were different. Autumn ploughing and disc cultivation resulted in excess yields of 1.5-3.0 t/ha, and spring ploughing gave lower yields of 0.9-1.8 t/ha.
In the studied four years the impact of fertilization and the hybrid-effects were significant separately, but their correlation was not significant. The excess yield of fertilization was 1.9 t/ha in the average of the Debrecen maize hybrids and the years. In the droughty year of 2002 the excess yield of fertilization per hectare was 1.8 t/ha for both Debrecen maize hybrids. We measured the highest fertilizer effect in the case of the Debrecen 351 maize hybrid in 2000 and on the hybrid 377 in 003 (2.7-2.8 t/ha). According to the findings of the variance analysis irrigation showed a strong relation with yields in the average of the four years. The correlation of irrigation and soil cultivation, irrigation x soil cultivation showed significant correlations. The effect of irrigation in autumn and spring ploughings in the average of four years resulted in the yield of 1.1 t/ha, but in the case of disc cultivation it did not influence crop yields significantly. In the droughty year (2002) the excess yield from irrigation and autumn ploughing was 1.8 t/ha. Cultivation without ploughing, with the exception of the year 2003, is not recommended for irrigated cultivation. In the studied four years in the case of non-irrigated cultivation, autumn ploughing was the always the most advantageous. In droughty years spring ploughing for non-irrigated plants produced 25% higher yields than yields from autumn ploughing, whereas disc cultivation produced 20% lower yields than yields from autumn ploughing. In the year of favourable precipitation rates (2001) spring ploughing and disc cultivation produced 36% lower yields than autumn ploughing. In irrigated treatments, with the exception of 2003, autumn ploughing produced the highest yields every year. In droughty years yields were 48-68% higher than in cultivation without ploughing and in spring ploughing.
In the average of the four examined years the excess yield of irrigation was 0.9 t/ha. In droughty years it was merely 0.3 t/ha. The effects of irrigation and fertilization are significant separately, but their correlation was not significant in the average of years. The excess yield of fertilization was 1.7 t/ha for non-irrigated plants in the average of years, whereas in droughty years it was only 1.2-1.5 t. The excess yield of irrigated cultivation was 2.3-2.9 t/ha in droughty years, whereas in years of favourable rate of precipitation it was 0.9 t/ha. In the average of the four years the Debrecen 351 maize hybrid achieved the highest crop yield (7.2 t/ha) in irrigated cultivation. The irrigation effect was 0.8 t/ha. According to the results of the applied variance analysis hybrid effects and irrigation effects were both significant and so was their correlation. The effect of irrigation between the Debrecen maize hybrids is different. For the Debrecen 351 the excess yield of irrigation was 1.5 t/ha, for the Debrecen 377 maize hybrid it was 0.700 t/ha. As a result of irrigation, the excess yield of the Debrecen 351 maize hybrid was the highest in 2000 (3.4 t/ha). The excess yield of irrigation was similar in 2001 and 2003 from the studied years. In the droughty (2002) year the excess yield of the Debrecen 351 maize hybrid was 0.6 t/ha, which was higher than that of the Debrecen 377 maize hybrid. The findings of Tuky’s test, at the significance level of 5% between plant number treatments proved that in the average of the four years there was no significant difference between 50-70000 plant number/ha treatments in group 1. However, there was reliable difference between group 1 and the treatment of 90 thousand plant/ha. In the average of the four examined years, soil cultivation variations demonstrated a close correlation with plant numbers. In autumn ploughing 70 thousand plant number/ha proved to be the most favourable variation. Within this, a lower plant number was reasonable in the droughty year whereas a higher one in the year of favourable precipitation (2001). The plant number of more than 50 thousand caused crop failure in spring ploughing; however, there was no significant difference between the treatments of 50 and 70 thousand plant/ha in disc cultivation. The results of the variation analysis suggested that in the four years’ average there was no significant correlation between plant number and fertilization. In the case of 70 thousand plant /ha the average volume of excess yield was 0.71 t/ha more than the yield of 50 thousand plant/ha. When the dose of 120 kg N/ha was applied, the excess yield of fertilization, increasing the plant number from 50 thousand/ha to 70 thousand /ha was 0.7 t/ha; but when plant numbers were increased from 70 thousand plant/ha to 90 thousand plant/ha, the volume of excess yield was merely 0.4 t/ha. When the dose of 240 kg was applied, the difference between the yields of 50 and 70 thousand plant/ha, similarly to the treatment with 120kg N/ha, was 0.7 t/ha, but the excess yield of fertilization was only 0.07 t/ha in the case of treatments on 70 thousand plant/ha and 90 thousand plant /ha. The effect of plant number is different in irrigated and non irrigated treatments as well. The correlation of plant number and irrigation was not significant in the four years’ average. In the studied period, the effect of irrigation was the highest in 2000, in the treatment of 70 thousand plant/ha (2.6 t/ha). In the droughty year of 2002 irrigation produced 0.5 t/ha in the same treatment. The effect of irrigation was considerably higher when 90 thousand plant/ha was treated (1.9 t/ha). In irrigated cultivation the effect of irrigation on 90 thousand plant/ha was significantly higher (1.9 t/ha). In irrigated cultivation in the case of 90 thousand plant/ha the yield was 12% higher than in the case of 70 thousand plant/ha. The correlation of plant numbers and hybrids was not significant in the average of the studied years. In the average of the four years both hybrids produced higher yields in the higher plant number variations (90 thousand plant/ha). There was no significant difference between the variants of 50 and 70 thousand plant/ha in the case of either Debrecen maize hybrids. In 2001, when the rate of precipitation was favourable, the Debrecen 351 maize hybrid produced 1.9 t/ha more in the variant of 50 thousand plant/ha than the Debrecen hybrid 377. This difference diminished to 0.8 t/ha in the treatment of 90 thousand plant/ha. In the variation of 70 thousand plant/ha there was no reliable difference between the hybrids. However, in the droughty year of 2002 the treatment of 70 thousand plant/ha produced the greatest difference, and the excess yield of the Debrecen 351 maize hybrid was 1.6 t/ha. The quality examination of the Debrecen maize hybrids was performed by the Debrecen Regional Instrument Centre, the largest accredited instrument centre in the Trans-Tisza region. In 2002-2004 the protein, starch, oil; zinc, calcium and strontium content of the Debrecen 377 maize hybrid was examined. In 2005 we analysed and evaluated the carotene, vitamin A and E content of the Debrecen maize hybrids 351 and 377. The year considerably influenced the raw protein content of the Debrecen 377 maize hybrid, calculated from the nitrogen content of its grain yield. In the droughty year of 2002 we measured a higher average protein content than in 2004 when the rate of precipitation was more favourable.
As a result of fertilized treatments the protein content of the grain yield of the Debrecen 377 maize hybrid increased markedly. Higher fertilizer rates increased protein rates as well. The rate of increase was different in certain years, as in 2002 the fertilizer dose of 60 kg N/ha produced an average excess protein content of 1.22% (1.17 % and 1.27 % on irrigated and non-irrigated plots), 1.21 % in 2003 (1.26 % and 1.15 %) and 1.09 % in 2004 (1.13 % and 1.05 %) The increased dose of 120kg N/ha increased the protein content by 1.30-1.26 % on average (the rate was lower in 2004 when precipitation was abundant). The rate of increase on irrigated plots, except for 2002, was lower in every case. Besides the protein content we examined the oil and starch content of the Debrecen 377 maize hybrid as well. In 2003, under droughty conditions, irrigation did not influence the oil content, but fertilizer doses reduced it. The oil content in non-irrigated treatment was 5.84 %, and it was 5.75 % in irrigated treatment. As a result of irrigation, the oil content of the Debrecen 377 maize hybrid increased (from 69.8 % to 71.4%) in the average of fertilized treatments. Under irrigated and non-irrigated conditions the starch content reduced as a result of both fertilized treatments. In accordance with the research findings of Győri (1987, 1998, Győri and Mrs.Győri 2002) we experienced that as a result of fertilization the Zn content of the Debrecen 377 maize hybrid reduced under both irrigated and non-irrigated circumstances. As compared to controls, the reduction was 3.50 mg/kg in the average of treatments. On non-irrigated plots the average reduction of Zn volume was the lowest in 2002 (1.76 mg/kg) and the highest in 2003 (5.51). Under irrigated conditions the reduction of Zn content varied between 2.79 mg/kg and 3.86 mg/kg in the studied three years. We examined the calcium and strontium concentrations of the grain yield of the Debrecen 377 maize hybrid in 2004. We concluded that there was a strong linear correlation between the two elements, i.e. excess nutrient supply resulted in the growth of strontium content as well as that of calcium. The average strontium content of the Debrecen 377 maize hybrid was 0.45-0.50 with the extreme values of 0.36 and 0.80 mg/kg. In 2005 we examined the carotene, vitamin A and E content of the Debrecen 351 and the Debrecen 377 maize hybrids under non-irrigated circumstances. Variations in the inner content of the hybrids were compared to that of controls. We found that the volume of carotene increased as a result of fertilization in the case of the Debrecen 351 maize hybrid (0.17 mg/kg), and reduced in the case of the Debrecen 377 maize hybrid (0.02 mg/kg). The volume of vitamin A increased considerably as a result of fertilization in the case of the Debrecen 377 maize hybrid (338 NE/kg), whereas a slight reduction was experienced in the case of the Debrecen 351 maize hybrid. The Debrecen 377 maize hybrid reacted to the fertilizer dose of 120 kg/ha by increasing its vitamin E content. The volume of increase compared to controls was 0.10 mg/kg (Debrecen 377). In the case of the Debrecen 351 maize hybrid the content of vitamin E reduced (0.40 mg/kg). During the examination of the marketing activity concerning Debrecen maize hybrids in 2001 and 2002, we laid emphasis on the high protein, carotin and vitamin A content of hybrids. These outstanding composition values could represent an enormous advantage in comparison with other competitors, but this fact has to be made accepted by the potential customers and the market. This also calls for the change in price and sales policy. The experts of Agrárgazdaság Ltd. used a price of 11000 HUF/bag/70000 grains in 2001, whereas it was 13000 HUF in 2002 and 14000 HUF in 2003, which can be considered proportionate with the productivity of hybrids. They were able to utilise their traditional contacts in their sales policy, but they also lay great emphasis on their increasing dealer network. It is clear that it is not enough to produce a good product, but it is a lot more difficult to make it accepted by customers and to sell and increasing amount of this product thereby. Even the most modern can fail on the market. It mainly happens when the needs of consumers and users were badly evaluated previously, if the product is too expensive, if traders do not want to cooperate, if adverts do not provide the expected results, if competitors get even a bit ahead of our company when entering the market. Therefore, we consider it to be an ideal solution if marketing is present at the beginning of testing, not only at the end as it was previously thought. The management of Agrárgazdaság Ltd. lays great emphasis on making Debrecen maize hybrids known in a wider range. They place adverts in nearly all important professional and daily newspapers, but radio and television adverts are also parts of their marketing activity. Examination results show that these adverts are worthwhile.