ÖSSZEFOGLALÁS

Disszertációmban megvizsgáltam, hogyan lehet eljutni az egyes rétegek egészen konkrét foglal¬koztatási problémáitól – a munkaerő-piaci intézményrendszeren keresztül, a sokszor szűkös infor¬mációs lehetőségek maximális kihasználásával – a munkaerő-piaci programokon-, a fejlődési tren¬dek számbavételén át, az EU csatlakozás hatásait is magában foglaló – foglalkoztatási jövőképekig. Elemeztem a munkanélküliség alakulását a rendszerváltást követő 90-es évtizedben. Megfo¬galmaztam azokat az egyéni stratégiákat, melyeket a tömegessé váló munkanélküliség kivédésére a foglalkoztatottak és a munkanélküliek alkalmaztak. Rámutattam a foglalkoztatási mélypont és a regisztrált munkanélküliek számának mélypontja közötti kb. 4 éves fáziskésésre. Bemutattam Hajdú-Bihar megye néhány fejlettségbeli jellemzőjét a régiós átlaggal való összevetésben. Vizsgáltam a munkanélküliség alakulását, rámutattam arra, hogy mely fejlődőképes ha¬gyományok jelentették később az új fejlődési lehetőségek csíráit. Felhívtam a figyelmet a munkanélküliség idény jellegére, a munkanélküliek ellátó rendszerébe kerülők számának hosz¬szabb távon változó tendenciáira, a munkanélküliek számának főbb állománycsoportok szerinti alakulására és ennek okaira. Vizsgáltam a bejelentett üres álláshelyek összetételének alakulását 1991 és 2005 között. Rámu¬tattam arra, hogy milyen lehetőségei voltak, vannak a különböző képzettségi szinten lévőknek a munkahelyek tekintetében. Kiemelten foglalkoztam a diplomások munkanélküliségével. Elsősor¬ban általános és középiskolai tanárok, agrármérnökök, közgazdászok, óvónők vannak munka nél¬kül a legnagyobb számosságban. Felhívtam a figyelmet arra, hogy a regisztrált munkanélküliek összetételében leginkább a 8 általános iskolát és a szakmunkás képzőt végzettek dominálnak. A munkanélküliség területi jellemzői tekintetében megfogalmaztam azt, hogy mely ténye¬zők jelenítik meg a hátrányos helyzeteket. (alkalmi munkalehetőség, ingázási körzetek, ala¬csony iskolai végzettségűek nagy aránya, elöregedés, gyenge gazdaságföldrajzi adottságok stb.) Láthatóan nagyobb a szóródás az egyes települések munkanélküliségi mutatója között, de látszik az előrelépés a hajdú-városok tekintetében. Vizsgáltam egyes kiemelhető rétegek munkanélküliségének speciális okait, összetevőit. Megállapítottam, hogy a pályakezdők kivételével a munkahely keresés aktivitása mind a meg¬változott munkaképességűek, mind a nők, mind a hátrányos helyzetű cigány népesség tekinte¬tében alacsonyabb a munkanélküliek átlagánál. Elemeztem a foglalkoztatáspolitika intézményrendszerének, finanszírozási és eszköz rend¬szerének a fejlődését. Megállapítottam, hogy az eszközrendszer lényegében megfelelően har¬monizál a finanszírozási rendszer és az intézményrendszer fejlődésével. Számos problémája van a Munkaerő-piaci Alap felhasználásának és több szállal is kötődik a költségvetéshez. Di¬namikusan fejlődik a támogatási eszközrendszer. Részletesen elemeztem a munkaerő-piaci programok szerepét a munkanélküliség csökkentésé¬ben. A programok szervezésének akadályai a fajlagosan magasabb költségek mellett a többlet szer¬vezési, adminisztrációs feladatok, az információs hidak építésének nehézségei az egyes támogatási formák – mint program elemek – között. A Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ programter¬vező és szervező aktivitása azonban nem marad el a megyék átlagától. Számos olyan programot is megvalósítottunk, mely módszertani alapját képezte később más programoknak és más megyék programjainak is (menedzseri, felzárkóztató, segítő pedagógus stb. programok). Fontosnak tartottam a kockázatok vizsgálatát is, különösen azért, hogy a védhető elhárítható kockázatokat (a motiválás, a támogatott foglalkoztatás, a képzés, a tartós és az azonnali megoldá¬sok problémáit) el tudjam választani a védhetetlen kockázatoktól (alacsony érdeklődés, elkalló¬dás bizonyos aránya, a hálózati program értékelések nehézségei, a jövőben eseményektől függő program elemek nagyobb kockázatai stb.). Egyértelmű, hogy a munkanélküliség komplex keze¬lése messze túlmutat a foglalkoztatáspolitika lehetőségein, amit a kormányzatok már felismertek. Értékeltem a foglalkoztatási érdekegyeztetés szerepét, lehetőségeit a társadalmi béke fenn¬tartásában a foglalkoztatás, munkanélküliség tekintetében, de rámutattam arra is, hogy napja¬inkra szerepe már halványulóban van. Külön fejezetet szántam a megye foglalkoztatási helyze¬tének is. Egyértelmű, hogy a foglalkoztatás lehetősége erősen összefügg a népesség iskolázott¬ságával. A képzettségbeli alapok a továbblépéshez, a szakmaszerzéshez megvannak, leszá¬mítva a hátrányos helyzetű képzetlen csoportokat. Területi jelleggel is vizsgálva a megyén belül, megállapítottam, hogy a megye Debrecenhez közeli centrális részében, a hajdú-városokban a legnagyobb arányú a foglalkoztatás, ott, ahol a fiatalabb és iskolázottabb népesség él. Vizsgáltam az aktív népesség területi mobilitását. Lát¬hatóan a 90-es években keletkező új munkalehetőségek hatására mobilabbak lettek a munka¬vállalók, sőt megdőlni látszik az az elmélet, hogy a fiatalabbak a mobilabbak. A piaci verseny területi vonatkozásban leginkább az építőiparban dolgozók mobilitását növelte. Megvizsgáltam a külföldiek foglalkoztatásának megyei körülményeit. Láthatóan számossá¬gában és a megyei foglalkoztatás egésze szempontjából nem jelentős ez a kérdés, de el kell ismerni, hogy egyes szakmákban, térségekben valóban hiányt pótolnak a külföldiek (szakor¬vosi ellátás, idegenforgalom, gépjármű márka kereskedelem stb.) Kézenfekvő volt az összevetés a megyében állást keresők külföldi foglalkoztatásra irányuló törekvéseivel, lehetőségeivel. Általában szakmunkás szinten, de az egészségügyben is nagyob¬bak a lehetőségek a külföldi munkavállalásra. Fontos, hogy nemzetközileg elfogadható, ver¬senyképes jövedelmi arányok legyenek minél előbb a magas presztízsű foglalkozásokban az uniós országok mindegyikében. Külföldön szerzett tapasztalataim szerint igyekeztem a sikeres országok receptjét, a siker okait megtalálni. Ezekből kiemelést érdemel: a helyi adottságok maximális kihasználására irányuló törekvés, a szakmai képzés társadalmi kontrollja, a tartós, minőségi megoldások irá¬nyába való folyamatos orientáció. A megye távlati fejlesztési lehetőségei, szükségletei, irányai vizsgálatának középpontjába három dolgot állítottam: egyrészt az önkormányzati probléma térképet, másrészt a foglalkozá¬sokat érintő távlati munkaerő-igényeket, harmadrészt foglalkozások belső tartalmi fejlődésének lehetőségeit, körülményeit. Megállapítottam, hogy az önkormányzatok megfelelően kiemelt helyen kezelik a munka¬hely teremtés kérdését, de kissé jobban háttérbe szorul a humán erőforrás fejlesztés. Ebben több önkormányzat is keresi a maga szerepét, lehetőségeit. Végül a munkaerő-piac, foglalkoztatás egy SWOT analízisével zárom az értekezésemet.