A disszertáció a budapesti fiatalok szabadidő-kultúrájának kontextusában fókuszál a bevásárlóközpontokra. Kutatásunk legfontosabb célkitűzése az volt, hogy felderítsük azt a szabadidő-fogyasztás dimenziói mentén szerveződő szubkulturális csoportot, amelynek életében, szabadidő-kultúrájában a bevásárlóközpontok nemcsak fogyasztói, de társas-közösségi térként is megjelennek. A disszertáció strukturálisan két nagyobb egységre tagolódik. Az első részben kutatásom elméleti megközelítését vázolom fel. Az első fejezetben a témához kapcsolódó nemzetközi és hazai kutatásokat mutatom be. Célom, hogy a kutatási témához – közvetett vagy közvetlen módon – kapcsolódó kutatási előzményeket, irányokat áttekintsem. A második fejezetben a bevásárlóközpont és az ifjúság fogalmát határozom meg, illetve kiemelten tárgyalom a plázák szocializációs funkcióit. A következő három egység a bevásárlóközpont funkciói köré szerveződik. A bevásárlóközponttal, mint épített környezettel foglakozó fejezetben rávilágítunk arra, hogy mennyire fontosak azok a környezeti tényezők, amelyek az odalátogatók bevásárlóközpontba való tartózkodását, a „szeretem ezt a helyet, tetszik ez a hely” érzés kialakulását befolyásolják. A következő fejezet alapállítása, tételmondata az, hogy a bevásárlóközpont társas kapcsolatok színtereként is funkcionál. Ebben a fejezetben a plázákkal kapcsolatos kultúrfilozófiai, antropológiai elméleteket tekintem át. Az utolsó elméleti rész a bevásárlóközpontok fogyasztói funkcióira épít. Leírom milyen tényezők hatnak a központban aktívan vásárló fiatalok fogyasztói kultúrájára, felvázolom a fiatal fogyasztók típusait és átfogó képet adok életstílusokról. A második részben- az elméleti rész számomra releváns gondolatait, megállapításait két módszer (kérdőívek, interjúk) segítségével igyekeztem empirikusan bizonyítani. Az empirikus kutatás első fázisában kérdőíveket alkalmaztunk. A kérdőíves vizsgálat célja elsősorban az volt, hogy felderítse, mintánkban jelen van-e az a csoport, amelynek életében a pláza szabadidős-rekreációs-társas színtérként jelenik meg, s ha igen, ők hogyan írhatók le. Továbbá kíváncsiak voltunk, hogy a kérdőív tágan értelmezett háttérváltozói (családi, szabadidő, média, zsebpénz, baráti, térbeli, demográfiai) közül mely tényezők befolyásolják szignifikánsan az általunk feltételezett plázahasználatot. A kutatás második fázisában interjúkat készítettünk. Az interjúkkal az volt a célunk, hogy a kérdőíves vizsgálathoz képest árnyaltabban írjuk le, illusztráljuk a hipotézisünkben is feltételezett szubkulturális csoportot.

The dissertation focuses on shopping centres in the context of leisure culture of youth in Budapest. The most important aim of our research was to explore the subcultural group being organized in accordance with the leisure-consumption dimensions in the life and leisure culture of which shopping centres appear as not only consumption but also social community spaces. My work is divided into two main parts structurally. In the first part I outline the theoretical approach of the research. In the first chapter I describe the international and national research related to the theme. My aim is to look through the research background, directions connecting to the research topic – indirectly or directly. In the second chapter I determine the concepts of shopping centre and youth and emphasizedly discuss the socialisation function of plazas. The next three parts are organized around the functions of shopping centres. In the chapter dealing with shopping centre as a built environment, we point out that how important the environment factors are that influence the staying of attendants in shopping centre, the formation of ‘I love and like this place’ feeling. The statement, theorem of the next chapter is that that a shopping centre function as a place for social relationship. I look through the theories connected with plazas in field of culture-philosophy and anthropology in this chapter. The last theoretical part builds on consumer functions of shopping centres. I describe what kind of factors influence the consumer culture of youth shopping actively in centres and outline the types of young consumers providing an overall picture of their lifestyle. I endeavour to prove empirically the reflections and findings of the theoretical part that are essential for me by means of two methods (questionnaires and interviews) in the second part of the dissertation. We applied questionnaires in the first phase of the empirical research. The aim of the questionnaire survey was mainly to explore if there is the group in our sample in the life of which plaza appears as a leisure-recreational-social site, and if yes, how they can be described. Furthermore we wondered which factors of the background variables of the questionnaire (family, leisure, media, pocket-money, friendly, spatial, demographical) interpreted in a wider sense influence significantly the plaza-use assumed by us. We conducted interviews in the second phase of the research. With interviews our aim was to describe and illustrate the subcultural group more precisely, assumed by us in our hypothesis as well.