A disszertációban foglalt vizsgálatok célja kettős: (a) meghatározott társadalmi csoportok nyelvi viselkedésének magyarázata egy történeti nyelvi konfliktushelyzetben, valamint e probléma kapcsán (b) annak a kérdésnek a tisztázása, hogy az (a)-ban megfogalmazott szociolingvisztikai probléma megoldása során alkalmazott, ill. az e problé-mán keresztül tesztelt szociálpszichológiai viselkedéselmélet, a tervezett visel-kedés elmélete (theory of planned behaviour) genuin szociolingvisztikai prob-lémák kezelésére is alkalmas-e, azaz hogy a nevezett elmélet nyelvi viselke-dési formákat is képes-e megmagyarázni és előrejelezni.
E két cél megvalósítása a következő gondolatmenet keretein belül történt. Első lépésben leírtuk a dolgozat tárgyát képező és magyarázandó nyelvi visel-kedési formákat, mely leírás alapjául a vizsgált beszélők anyanyelvére és nyelv-tudására vonatkozó nyelvstatisztikai adatok szolgáltak (1. fejezet). Ezt köve-tően felvázoltuk a vizsgálat elméleti, ill. axiomatikus hátterét: meghatároztuk a vizsgálat tárgyának (ti. nyelvi viselkedés nyelvi konfliktusban) helyiértékét, ill. jelentőségét a nyelvtörténeten és a kontaktusnyelvészeten belül (2. fejezet), definiáltuk és explikáltuk a magyarázat során alkalmazandó, ill. alkalmazott szocio- és kontaktusnyelvészeti, valamint szociálpszichológiai fogalmakat, majd pedig ismertettük a tervezett viselkedés elméletét, mely az 1. fejezetben leírt nyelvi viselkedési formák magyarázatának elméleti keretét szolgáltatta (3. fejezet). Végül ezen elméleti-metodológiai fejtegetések után – s bizonyos az elemzésekhez szükséges egyéb háttérinformációk ismertetését követően (4., 5. és 6. fejezet) – került sor a fent említett nyelvi viselkedési formáknak: az – eredetileg – német nyelvű polgárság nyelvvesztésének és a német nyelvű paraszt-ság nyelvmegtartásának a magyarázatára a dualista Monarchiában zajló német-magyar nyelvi konfliktus keretein belül, 1867 és 1918 között (7. és 8. fejezet). The aim of the research as presented in the dissertation is twofold: (a) to explain the linguistic behaviour of definite social groups in a situation of language conflict at a given point in history and, in close connection with this, (b) to disclose whether the socio-psychological theory of human behaviour, namely, the theory of planned behaviour, applied to the solution - and tested in the process of the solution - to a sociolinguistic problem as laid down in (a), is applicable to tackling genuine sociolinguistic problems, that is, whether the theory referred to above is capable of explaining and predicting forms of linguistic behaviour. To attain these two ends, the following steps were taken. First, the forms of linguistic behaviour to be discussed and explained in the dissertation were described. The description was founded on the statistical data concerning the mother tongue and level of language proficiency of speakers involved in the research (Chapter 1). Then the theoretical and axiomatic background to the research was outlined and the valency and importance of its object in historical linguistics and conflict linguistics was examined (Chapter 2). The concepts of sociolinguistics, conflict linguistics, and social psychology to be applied to the interpretation were defined, then the theory of planned behaviour, which had given the theoretical framework to the explanation of the forms of linguistic behaviour described in Chapter 1, was reviewed (Chapter 3). Finally, after all this theoretical and methodological discussion had been closed down and further background information necessary for the analyses had been given (Chapters 4, 5 and 6), an attempt was made to explain the language loss of the middle-class Germans on the one hand and the language maintenance of the rural German population on the other during the German-Hungarian language conflict in the Hungarian part of the dual monarchy between 1867 and 1918 (Chapters 7 and 8).