A nyíregyházi Jóba nyomdászcsalád története 1879-1944

Absztrakt

A dolgozatomban azt a hipotézist kívánom bizonyítani, hogy a vizsgált időszakban a Jóba Elek Könyvnyomda volt Nyíregyháza legjelentősebb, technikailag legjobban felszerelt és legnagyobb tipográfiai vállalata, ahol a legtöbb nyomdatermék is készült. Mivel ezt a feltevést csak a többi helyi nyomdával összevetve lehet megválaszolni, a kérdéses időszak valamennyi nyíregyházi officinájára kiterjesztettem a vizsgálatot, aminek eredményét a függelékben rögzítettem. Az összehasonlítás világít rá arra is, hogy mik voltak a Jóba cég törekvései, nehézségei, és segíti a konkurenciaharc helyi, illetve ágazati megnyilvánulásainak megértését. Témám determinálta a vizsgálat korszak időhatárait is. A célom egyrészt az volt, hogy áttekintsem Nyíregyháza nyomdaiparának első szűk évszázadát – az 1866-os első nyomdaalapítástól 1949-ig, az utolsó három magánkézben lévő officina államosításáig –, és megvonjam fejlődéstörténeti mérlegét. Másrészt szerettem volna az időszak számos ipar-, nyomda-, művelődés-, sajtó, politika-, közigazgatás- stb. történeti jellemzőinek vizsgálatával feltárni a Jóba Elek Könyvnyomda szerepét a város nyomdatörténetében, minél hitelesebb képet adva ennek a három generációs vállalkozásnak az 1879-től 1944-ig tartó történetéről. A nyomdatörténet által érintett időszakokban kitérek az aktuális gazdasági, társadalmi és politikai eseményekre is. A sort az első nyíregyházi nyomdák alapításához szükséges feltételek megteremtődése nyitja: az iparszabadság, a sajtószabadság megléte, illetve a polgárosodás bizonyos szintjének elérése (nyomdatermékeket igénylő hivatalok léte, a sajtótermékek iránti fokozott igény stb.), amelyek nélkül nyomdák nem keletkezhettek és maradhattak volna fenn Nyíregyházán. Utalok arra, hogy a nyomdatechnika fejlődése milyen követelményeket támasztott a vizsgált időszak nyomdász vállalkozóival szemben, hogyan tudtak ezzel lépést tartani. A fellelhető iratok és a szakirodalom alapján áttekintést adok arról, hogy milyen technikai színvonalon álltak az adott vállalkozások, azok milyen szintű megélhetést nyújtottak a tulajdonosaiknak. Megemlítem az első világháború, a forradalmak, a román megszállás, a gazdasági világválság, majd a második világháború nyíregyházi nyomdákra gyakorolt hatását. Végül nyomon követem az 1945 után is egzisztáló tipográfiai üzemek sorsát az államosításukig. Kitérek a nyomdaiparral, sajtótermékekkel kapcsolatos aktuális törvényekre, rendeletekre (ipartörvényekre, sajtótörvényekre, kötelespéldány-törvényekre, illetve -rendeletekre stb.) és azok végrehajtatására helyi szinten. A dolgozat elsőként a Jóba cég alapításának körülményeit összegzi. Első Jóba Elek először társtulajdonosként, majd rövid idő elteltével már önállóan vezette az évek során egyre jobban fejlődő kis officináját, amiből néhány éven belül a város legnagyobb lapkiadói és nyomdaipari vállalkozása alakult ki. A cég a legfényesebb időszakát a nyomdaalapító legidősebb fia, második Jóba Elek irányítása alatt élte 1906-tól az első világháború végéig. Ebben az alig több mint egy évtizedben teljesedett ki a tevékenysége a legfontosabb nyomdai üzletágakban. A Jóbák saját lapjukon, a Nyírvidéken kívül – ami fél évszázados megjelenésével figyelemre méltó teljesítmény egy vidéki sajtótermék esetében – harmincnál több más újságot és folyóiratot nyomtattak éveken át. Ezen kívül közel ötszáz önálló kötetben napvilágot látott szépirodalmi és tudományos művet, liturgiai munkát, iskolai értesítőt, tankönyvet, alispáni jelentést és más hivatalos nyomtatványt állítottak elő. Évtizedeken keresztül a közigazgatási nyomtatványok hatalmas választékát biztosították a hivatali ügyintézés megkönnyítésére Szabolcs vármegye majdnem minden településén. Második Jóba Elek látta el officináját modern, a kor követelményeinek megfelelő nyomdagépekkel, és építtetett a kiváló technikai színvonalú nyomdájához illő, önálló székházat. Végül figyelemmel követem a vállalkozás sorsát második Jóba Elek korai halálát követően, amikor 1918─1933 között özvegye és üzemvezetője irányította azt. Erre a periódusra esik ennek a jobb sorsra érdemes nyomdászdinasztiának a hanyatlása, sőt a nyomda megszűnése. Ezután azt vizsgálom meg, hogy milyen erőfeszítéseket tett harmadik Jóba Elek a családi vállalkozás megmentésére. Majd az ő lapkiadói tevékenységét és életének alakulását követem nyomon.

Leírás
Kulcsszavak
Magyarország, Hungary, 20. század, 19. század, 20th century, 19th century, genealogy, családtörténet
Forrás