A kompozicionalitás elve Frege szemantikájában, a Montague-grammatikában és a diskurzusreprezentációs elméletben

Dátum
2009-03-10T14:21:48Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Az értekezés célja a kompozicionalitás elvének deskriptív jellegű bemutatása és értelmezése, ezzel párhuzamosan azonban arra is törekszünk, hogy megmutassuk, melyek az elv érvényesülésének korlátai. Az értekezés alapkérdését tehát a következőképpen fogalmazhatjuk meg:

Melyek a kompozicionalitás elvének lehetőségei és korlátai a formális nyelvekben?

A disszertáció központi és egyben legterjedelmesebb része a Montague-grammatikával foglalkozik. Ezt a döntést az indokolja, hogy az elv kidolgozásának és a természetes nyelv formális nyelvi elemzésében való alkalmazásának legkiforrottabb és legjelentősebb eszköze a Montague-grammatika. Azért szenteljük a disszertáció legnagyobb részét Montague munkásságának, mert ő a kompozicionalitás elvének legjelentősebb képviselője, az általa kidolgozott nyelvtan az első, és bátran kijelenthetjük, hogy a legprecízebb, kompozicionalitáson alapuló rendszer. Az első és a harmadik rész feladata ennek megfelelően nem lehet más, mint hogy bemutassák a Montague-grammatika bizonyos, releváns fogalmi és tudomány-módszertani előzményeit, valamint egyes, ugyancsak releváns következményeit a kompozionalitás elve szempontjából. Célunk nem filológiai hűségre törekvő tudománytörténeti áttekintés készítése, hanem olyan esettanulmányok bemutatása, amelyek egyes, a nyelv leírása szempontjából releváns kontextusokra összpontosítva jellemzik a kompozicionalitás elvének a jelenlegi nyelvtudomány egy bizonyos vonulatában betöltött szerepét, valamint nyelvelméleti és tudomány-módszertani jelentőségét. A disszertáció célja az, hogy részletekbe menő precizitással és a formális logika eszköztárára erőteljesen támaszkodva rekonstruálja az elv megjelenését Frege gondolatrendszerében, bemutassa azokat a problémákat, amelyek megoldására az elv legkövetkezetesebb alkalmazásában, a Montague-gramatikában lehetőség nyílik, nem utolsósorban pedig megfogalmazza azokat a kérdéseket, amelyek az elv alkalmazásának lehetséges korlátait jelzik. Mindeközben tárgyilagosak, az elvvel szemben elfogulatlanok maradunk. Die Grundfrage der Dissertation lautet also wie folgt:

Was sind die Möglichkeiten und wo liegen die Grenzen des Kompositionalitätsprinzips in den formalen Sprachen?

Der wichtigste und umfangreichste Teil der Dissertation beschäftigt sich mit der Montague-Grammatik. Diese Entscheidung können wir damit begründen, dass das Prinzip in der Montague-Grammatik am besten und am präzisesten ausgearbeitet ist, und dass es bei der formalsprachlichen Analyse einer natürlichen Sprache am konsequentesten in der Montague-Grammatik verwendet wird. Wir widmen den größten Teil der Dissertation der Darstellung der wissenschaftlichen Tätigkeit von Montague, weil er der bedeutendste Vertreter des Prinzips ist, und die von ihm ausgearbeitete Grammatik das erste und sogar das präziseste System ist, das auf dem Kompositionalitätsprinzip beruht. Dementsprechend ist die Aufgabe des ersten und des dritten Teils der Dissertation die Darstellung bestimmter relevanter begrifflicher und wissenschaftsmethodologischer Hintergründe und einiger ebenso relevanter Folgen der Montague-Grammatik aus dem Gesichtspunkt des Kompositionalitätsprinzips. Unser Ziel ist keine philologisch detaillierte wissenschaftsgeschichtliche Übersicht über das Prinzip, sondern die Darstellung einiger Fallstudien, die die Rolle und die sprachtheoretische und wissenschaftsmethodologische Bedeutung des Kompositionalitätsprinzips in bestimmten Richtungen der heutigen Sprachwissenschaft charakterisieren und sich dabei auf von dem Gesichtspunkt der Sprachbeschreibung aus relevante Kontexte konzentrieren. Das Ziel der Dissertation ist, sich auf die Mittel der formalen Logik stützend die Erscheinung des Prinzips im Gedankensystem von Frege zu rekonstruieren, die Probleme darzustellen, deren Lösung erst in der Montague-Grammatik möglich wurde, und die Fragen zu formulieren, die auf die Grenzen der Anwendungsmöglichkeiten des Kompositionalitätsprinzips deuten. Währenddessen bleiben wir dem Prinzip gegenüber unvoreingenommen.

Leírás
Kulcsszavak
Montague-grammatika, Montague grammar, Frege szemantikája, Frege's semantics
Forrás