Mindannyian tapasztaljuk, hogy az információs társadalom eszközei és a vele járó jelenségek terjedése nem azonos a társadalom fejlődési ütemével. Az állandó leszakadás, „megkésettség-élmény” miatt az internet (a hálózati világ) nyújtotta lehetőségeket a társadalom túlnyomó többsége egyoldalúan ismeri, és ítéli meg, s ezáltal nem tud felkészülni az információs társadalom egyik következményére, a hagyományos társadalmi struktúrák, intézményrendszer átalakulására. Munkánkban az információs társadalom alapú fejlődés komplex (szociológiai, történeti, földrajzi) elemzésében az információs társadalom hatalmas tematikáján belül az egyenlőtlenségek új formáira, a digitális különbségek társadalmi és térbeli megjelenésére, illetve jelen modernizációs megatrend alföldi jellegzetességeire fókuszálunk. Lényeges az a kérdés, hogy a létező alföldi örökségünkkel miként tudunk elmozdulni a meglévő társadalmi-periféria léthelyzetről. A siker értelmezésünkben annak a folyamatnak a leírása lesz, amikor az információs technológia műszaki oldala már inkább a társadalmi-területi versenyképesség tényezőjévé válik, s amikor az új technikai berendezések, informatikai rendszerek új munkamegosztási struktúrát, új életmód- és térformákat generálnak, megváltoztatják a társadalmi, gazdasági döntéshozatali mechanizmusokat és a döntések visszacsatolását.

Számos kutató véleményét elfogadva valljuk, hogy az információs-kommunikációs technológiák használata során létrejövő térfogalom, a kibertér (Mészáros R. 2001, 2002) típusai és alakzatai teljes egészében társadalmi eredetű.

Munkánk – divatos szóhasználattal élve – a digitális szakadék témakörben született általános és lokális szintű diskurzust fogja gyarapítani azzal a különbséggel, hogy a fejlesztési lehetőségeket, (ahol lehet) szembesíti az adott területi-társadalmi szereplők nézőpontjaival, interpretációival, amellyel az egyes fejezetekben hosszabb-rövidebb terjedelemben bemutatjuk az információs társadalom alapú fejlődés leginkább neuralgikus elemeit, inkonzisztens pontjait, illetve az elmozdulás lehetőségeit.

Összességben a dolgozatban megfogalmazott gondolataink azt a célt szolgálják, hogy rámutassunk az Alföldre jellemző, információs társadalmat meghatározó tendenciákra, amelyek meghatározzák az alföldi kibertér karakterét.