Magyarországon, az 1960-as évektől, viták bontakoztak ki a kultúra, művelődés, közművelődés finanszírozásáról, gazdasági összefüggéseiről. A kulturális korszakváltás lehetőségét érzékelve, az 1970-es évek közepén elkezdődtek a tudományos igényű művelődés-gazdaságtani kutatások. Ez a munka a széleskörű hazai és nemzetközi szakirodalom elemzésével, az alapfogalmak értelmezésével, a művelődés iránti közgazdasági nézőpontú érdeklődés okainak feltárásával indult. A disszertáció a hazai közművelődés gazdasági nézőpontú, tudományos kutatásának kezdeteit, az 1974 és 1989 közötti időszakot, ennek jellemző szakirodalmát és az empirikus elemzések egy részét foglalja össze; vázlatos kitekintést adva az 1990-es évekre is. A dolgozat alapvetően elmélettörténeti és elemző statisztikai jellegű. Az első fejezetben a szerző a közművelődés gazdasági szemléletű kutatása iránti érdeklődés okait tekinti át; elemzi a vizsgált időszakra jellemző kultúraelméleti vitákat; vázolja a fejlődés kulturális dimenziójával kapcsolatos nézeteket; értelmezi a kultúra tágabb és szűkebb fogalmát; ezek összefüggéseit és definiálja a kulturális szféra kategóriát. Bemutatja, hogy az 1970-es és 1980-as években hogyan vetődött fel a közművelődés mint gazdasági probléma. A második fejezet a közművelődés gazdasági kutatásának 1970-es évekbeli elméleti dimenzióit mutatja be. A szerző meghatározza a művelődés-gazdaságtan tárgyát; áttekinti a közgazdasági elméletek és a kulturális szféra viszonyát, valamint a korszak elméleti művelődés-gazdaságtani kutatási irányait. A fejezet bemutatja továbbá a kultúra finanszírozásának mai szerkezeti sémáit illetve a civil szféra és a nonprofit szektor fogalmait és főbb gazdasági összefüggéseit. A harmadik fejezetben összefoglalt empirikus statisztikai elemzésekhez rendkívül heterogén és heteronóm statisztikai forrásokból lehetett összegyűjteni, rendszerezni az adatokat. Ki kellett szűrni a módszertani változásokból és a szerkezeti átcsoportosításokból fakadó mennyiségi eltéréseket. Ezt követően végezte el a szerző a dinamikus és szakágazati illetve szerkezeti elemzéseket. A korszak hivatalos állításai szerint a kultúrát döntően az állam finanszírozta. A dolgozat bebizonyítja, hogy az állami 25%-os és a vállalkozási, lakossági 75%-os finanszírozási arány már abban az időszakban is tartós tendencia volt. A negyedik fejezet az 1945 és 1985 közötti időszakban, művelődéspolitikai dokumentumokra, minisztériumi iratokra, szakirodalomra, beszámolókra és statisztikákra támaszkodva, nagy forrásanyagot feldolgozva mutatja be a művelődési otthonok jellemzőit; mai kitekintést is adva. Az ötödik fejezetben a szerző összefoglalja a feltártakat és témakörönként kutatási feladatokat vázol. A függelékben közölt 32 táblázat és irodalomjegyzék a további kutatásokhoz is forrást jelent.

Beginnings of the economic research of culture in Hungary between 1974 and 1989 debates were raised on the financing and economic contexts of culture and education in Hungary from the 1960ies. Scientific research of the economy of culture started from the middle of the 1970ies in respond to the possibilities of the change of the cultural era. This work started with the comprehensive analysis of domestic and international special literature, interpretation of basic concepts and discovery of causes of economy-oriented interest in culture. The thesis summarises the beginnings of the economy-oriented scientific research of the domestic culture, period between 1974 and 1989, its typical special literature and a part of the empiric analysis; giving a rough view also of the 1990ies. The concept of the thesis is based on history of theoretics and analysing statistics. In the first chapter the author reviews the causes of interest in economy-oriented research of culture; he analyses cultural theoretical debates characteristic of the period under examination; outlines views on the cultural dimension of the development; interprets wider and broader concept of culture and their contexts, and defines the category of the cultural sphere. He describes, how culture was raised as an economic problem in the 1970ies and 1980ies. The second chapter introduces the theoretical dimensions of the economic research of culture in the 1970ies. The author defines the subject of economy of culture; he reviews the relationship between the economic theories and the cultural sphere as well as tendencies of the theoretical research of economy of culture of the era. Besides, the chapter illustrates the current structural schemes of financing of culture as well as concepts and major economic contexts of the civil sphere and of the non-profit sector. Figures for the empiric statistic analysis summarised in the third chapter could be collected and systemised from extremely heterogeneous and heteronomous statistic sources. Quantitative deviations deriving from changes in methodology and structural reorganisations had to be filtered. Subsequently, the author made dynamic, special and structural analysis. According to the official position of the era culture was financed decisively by the state. It is proved in the thesis, that a rate of financing by the state was permanently 25% and that of ventures and population was 75% already at that time. The fourth chapter describes features of the houses of culture on the basis of culture-political documents, archives of the ministry, special literature, reports and statistics, after processing plenty of sources; with today's reflections. In the fifth chapter the author summarises the results and outlines research tasks by theme. The 32 tables and bibliography given in the annex may represent a source for further researches.