A doktori disszertációban a labdarúgó tehetség kibontakoztatását befolyásoló pszichológiai tényezőket vizsgáltuk abból a célból, hogy felismeréseinkkel segíthessük a hazai labdarúgó tehetséggondozást, áttételesen pedig általánosan véve a sporttehetség-gondozást. Az értekezésben a sporttehetség (ezen belül a labdarúgó tehetség) fogalmát integratív szemléletbe helyeztük. E megközelítés lényege, hogy a sporttehetség nem egy állandó személyiségvonás, hanem olyan tényező, mely több különböző (intra-, és interperszonális) szintű összetevő dinamikus kölcsönhatása révén formálódik. A labdarúgó tehetség kibontakoztatását befolyásoló tényezőket serdülő és ifjúsági első osztályú nagypályás labdarúgók (N=425) és edzőik (N=21) körében végzett vizsgálattal tanulmányoztuk. Kutatási eredményeink összességében véve alátámasztják azt a hipotézist, miszerint a lélektani tényezők mind intraperszonális, mind interperszonális szinten jelentős befolyással bírnak a sporttehetség kibontakoztatására. Az edzők és a játékosok véleményeiből kialakított tehetségrangsor alapján azt találtuk, hogy a tehetségesebb labdarúgók a 48 vizsgált intra- és interperszonális pszichológiai tényező közül 27 esetében kedvezőbb képet mutatnak, mint kevésbé tehetséges társaik. Azok pedig, akik a rangsorban a tehetségesek közül is kiemelkednek, bizonyos pszichológiai jellemzőkben még őket is túlszárnyalják. Az intraperszonális tényezők közül leghangúlyosabban a szorongáskezelés, az önbizalom, az önbecsülés, a koncentráció illetve a társas készségek jelennek meg. E jelentős tényezők a hipotézisvizsgálatok során visszatérően együtt, vagy egymással kapcsolatban tűnnek fel. A kapott adatok ezáltal támogatják a rendszerszemléletű modellt, mely szerint az egyes tényezők egymással kölcsönhatásban fejtik ki befolyásukat a sporttehetség kibontakoztatására. Következtetéseink szerint az interperszonális tehetség-meghatározók közül a családi tényezők leginkább a tehetség kibontakoztatásához szükséges háttér biztosításában játszanak szerepet. A család egyrészt anyagi, érzelmi és konkrét tevőleges támogatást nyújt a labdarúgóknak, amely ahhoz kell, hogy egyáltalán bent maradjanak a labdarúgás rendszerében, s eljuthassanak az első osztályú szintig. Másrészt a család megalapozza a személyiségi hátteret is (jelentős szerepet játszik például a sportoló önbizalmának, szorongáskezelésének vagy sikerben való hitének alakulásában). A csapattársak hatása a sportolói karriernek ebben a fázisában direktebbnek tűnik a játékosok jelenbeli fejlődésére nézve. A társas szempontok erős hatásúnak mutatkoznak a tehetségkibontakoztatás szempontjából. A kapott adatok alapján a játékostársak meglehetősen jól érzékelik egymás intraperszonális jellemzőit. Az, hogy a társak kiket tartanak a legnépszerűbbeknek, a legjobb csapatjátékosoknak, a legnagyobb önbizalmúaknak, illetve a legszorongóbbaknak a mérkőzések előtt, összhangot mutatott a játékosok önjellemzésével. A tehetségvélemények erős összefüggést mutatnak a csapaton belüli népszerűséggel, illetve a társas készségekkel. A legtehetségesebb játékosokat elég nagy valószínűséggel a legnépszerűbbek, illetve a legjobb csapatjátékosok közé sorolják a csapatban, továbbá a legtehetségesebbek általában véve kedvezőbbnek érzik táras helyzetüket és viszonyaikat (Szociális énképük szignifikánsan magasabb). Az önjellemzések és a társjellemzések eredményeinek a hipotézisek vizsgálatánál tapasztalt összhangja egyben arra is utal, hogy a labdarúgók őszintén, hitelesen jellemezték magukat a pszichológiai vizsgálóeljárások kitöltésekor. Ez utóbbi állítást megerősíti az a tény is, hogy a Tennessee énkép skála önkritika mutatója a tehetségesebbek és a kevésbé tehetségesek egyetlen statisztikai összehasonlításánál sem mutatott szignifikáns különbséget. A kapott eredmények azáltal támogathatják a sporttehetség integrált, több szintű megközelítésének szükségszerűségét, hogy objektíven rámutatnak arra, hogy a fizikai adottságokon, képességeken túl milyen sok különböző szintű pszichológiai és családi tényező egyidejű megléte szükséges a tehetség kibontakoztatásához. Vizsgálatunk eredményei összhangban vannak a labdarúgók és edzőik tehetségkoncepcióival is, miszerint a labdarúgó tehetség kiteljesítéséhez, a sikeres futballista karrierhez elengedhetetlenül fontosak a megfelelő pszichológiai készségek. A felhasznált pszichodiagnosztikai eljárásoknak a labdarúgó tehetség azonosításában való alkalmazhatóságával kapcsolatban azt találtuk, hogy azok leginkább más eljárásokkal együtt alkalmazva, s a fejlesztő folyamatba ágyazva segíthetik a tehetség-identifikációt.

In the PhD dissertation we have focused on psychological factors influencing the development of football-giftedness. Our specific aim has been to further the development of football-giftedness in Hungary, and our general aim has been to further the development of sport-giftedness. The key-point of this approach is that sport-giftedness is not a constant personality-trait; it is rather a factor, which is being formed as a result of a dynamic interaction of numerous components of different (intra- and interpersonal) levels. We have investigated factors influencing the development of football-giftedness; this research has been carried out among adolescent and junior first class football players (N=425) and their trainers (N=21). Results support the hypothesis, that the development of sport-giftedness is highly influenced by psychological factors both at intrapersonal and interpersonal level. Based on the giftedness-rankings formed from the trainers’ and the players’ opinions we have found that the more gifted football players’ have more favourable results in 27 among 48 examined intra- and interpersonal psychological characteristics as comparied to their less gifted peers. Those who outrage also among the gifted according to the rankings have even more favourable results in given psychological characteristics than the latter. The more stressed intrapersonal factors are treating anxiety, self-esteem, self-reliance, concentration, and social skills. These important factors appear together or in connection with each other in the tests of the hypotheses. This means that the results support the model of system-approach which states that individual factors have their influence on the unfolding of sport-giftedness in an interaction with each other. According to our conclusions the familial factors as interpersonal giftedness-determinants assure mostly the background for the unfolding of giftedness. On one hand the family helps the football player financially, emotionally, and literally, actively, without all this the player could not stay in the system of football, and he could not reach the level of first class. On the other hand the family establishes the personal background too (the family plays for example an important role in forming the athlete’s self-esteem, treating of anxiety, or the belief in success). The sport-mates’ influence upon the football-players’ present development seems to be more direct in this phase of the sport-career. Social factors appear to have strong impacts on unfolding of giftedness. Our data show that the football-players perceive their sport-mates’ intrapersonal characteristics quite well. The results of the sport-mates’ opinions – who they consider as being the most popular, the best team-player, the one having the greatest self-confidence, or showing the highest anxiety before sport-matches – have been in harmony with the players’ self-descriptions. The opinions about giftedness have a strong connection with the popularity within the team and with social skills. It is most likely that the most gifted players are perceived as the most popular and the best team-players in the team, and the most gifted feel their own social place and relations more favourable in general. (Their social self-concept is scored significantly higher). The harmony between the results of self-descriptions and peer-descriptions experienced in the tests of the hypotheses refers also to that the football-players described themselves honestly and trustworthily when they filled in the psychological tests. This last statement is confirmed also by the fact that the index of self-criticism in the Tennessee Self Concept Scale did not differ significantly when we compared the more gifted and the less gifted. Our results support the necessity of the integrated and multilevel development of sport-giftedness, because they show objectively that the coexistence of numerous psychological and familial factors of different levels is necessary beyond physical aptitudes and abilities when the unfolding of giftedness is in question. The results of our study are in harmony also with the football players’ and their trainers’ conceptions about giftedness that is certain psychological skills are highly important in the fulfilling of football-giftedness and in the successful football-player’s career. We have examined whether the applied psycho-diagnostic methods can be used in identifying football-giftedness. We have found that these methods applied parallel with other ones, imbedded in the process of development can further the identification of giftedness.