Az intézmények társadalmi küldetésének igénye új elemként jelenik meg a felsőoktatással foglalkozó nemzetközi oktatáskutatási diskurzusban. Az iskolák működésének ez az aspektusa természetesen mindig létezett a történelem folyamán, viszont csak az utóbbi néhány évben került az oktatással foglalkozó tudományos és politikai érdeklődés fókuszába. A téma megjelenik a hazai oktatáskutatásban is, mint a különböző intézmények és intézménytípusok jövőbeni helyzetéről, szerepéről, fejlődésük lehetséges irányairól folyó vita egyik szempontja. Értekezésem témája az alföldi kisvárosokban működő felsőoktatási intézmények funkcionális elemzése, mely áttekinti azokat a társadalmi, gazdasági, közéleti, kulturális és más település- illetve közösségfejlesztő hatásokat, amelyeket lokális környezetükben kifejtenek. A regionális szintnél szűkebb vizsgálati terepen folytatott hazai és nemzetközi funkcionális elemzések gyakorlatának megfelelően, párhuzamosan alkalmazom az oktatásökonómiai és az oktatásökológiai megközelítést. Ennek egyik legfontosabb előnye az, hogy egy viszonylag kis térségre kiterjedően komplex, holisztikus szemszögből képes bemutatni a felsőoktatási intézmények hatásrendszerét. Elméleti kutatásom során föltérképezem az alföldi kisvárosokban működő felsőoktatási intézmények lokális hatásrendszerének társadalmi kontextusát. Áttekintem és értelmezési keretté formálom a városokkal és a helyi társadalmakkal foglalkozó hazai és nemzetközi szakirodalom eredményeit, különös figyelmet fordítva a hazai kisvárosok és az alföldi városfejlődés irodalmára. A módszertani szakirodalom újabb eredményeire és a kutatás tárgyából fakadó igényekre reflektálva, empirikus kutatásom során egyaránt alkalmazok kvalitatív és kvantitatív módszereket. Az oktatásökonómiai vizsgálódás keretét az input-output elemzés, az intézmények rövid és hosszú távú hatásait vizsgáló metódus adja. Az oktatásökológiai elemzést pedig a társadalmi hatások három szintjén végzem el: az intézmények egészének, az oktatóknak valamint a hallgatóknak a jelenlétéből fakadó hatások mentén. Ezt követően pedig részletesen vizsgálom a társadalmi hatásrendszer néhány olyan területét, amelyek központi szerepet töltenek be a vizsgált karok lokális hatásaiban. Oktatásökonómiai vizsgálatom legfontosabb eredménye az, hogy a felsőoktatási intézmények rövid távú hatásai elsősorban méretüktől és képzési kínálatuktól függenek, míg hosszú távú hatásaik erősségében a hallgatók és oktatók lakóhelyének, a helyi gazdaság szerkezetének valamint az intézmények és a helyi vezetők együttműködési készségének van meghatározó szerepe. Oktatásökológiai vizsgálatom fő eredménye az a megfigyelés, hogy a karok kiterjedt partneri kapcsolatban állnak számos más helyi intézménnyel, s – a mezővárosi településfejlődési modell továbbélő elemeként – napjainkban is valamilyen mértékben a helyi elit közéleti és közösségi tevékenységének terepéül szolgálnak. Értekezésem általános tapasztalata az, hogy a kisvárosi felsőoktatási intézmények – jelenleg is szerteágazó – lokális hatásrendszerében számos, mindezidáig kihasználatlan potenciális erőforrás rejlik környezetük számára. A karok és térségük jövője, a felsőoktatás társadalmi küldetésének erőteljesebb érvényesülése szempontjából legalkalmasabbnak látszó két intézményfejlesztési út a tudományegyetemi, illetőleg a közösségi főiskolai típus irányába mutat.

A claim for the social mission of higher education institutions has come up recently, as a novel element of the discourse on educational research. Although this function of schools had been existing throughout the history, it has become a subject of scientific and political inquiry only for the last few years. Social mission is also present in Hungarian educational research, as an aspect of the debate on the future positions, roles and development of the different institutions. The topic of my dissertation is a functional analysis of small town higher education institutions of the Great Hungarian Plain, by analysing their social, economical, political, cultural and other impacts on the society and development prospects of their localities. According to the Hungarian and international practice of functional analyses focusing on a research field smaller than regional level, I use the approaches of economy and ecology of education simultaneously. A great advantage of combining these approaches is a complex, holistic view on the impacts of higher education institutions. In my theoretical research, I explore the social context of the local impacts of small town higher education institutions in the Great Plain. Hungarian and international literature on urbanisation and local societies is reviewed and formed into a frame of interpretation, paying a particular regard to the studies on small towns in Hungary and urbanisation in the Great Plain. With regard to the recent methodological findings, and as a response to the demands posed by my research topic, I use qualitative and quantitative methods simultaneously. The framework of my economical analysis is provided by the input-output heuristic, while the ecological analysis is realised by three spheres of social impacts as the impacts coming from the presence of institutions, lecturers and students, followed by the in-depth observation of some areas having great importance within ecological impacts. According to the most important result of my economical analysis, input impacts of higher education depend mainly on their size and offered programmes, while the intensity of their output impacts are determined by the residence of students and lecturers, the structure of the local economy, as well as the willingness to partnership between faculty leaders and local authorities. My observation about the existence of an extensive partnership between the faculties and various other local institutions constitutes the principal result of my ecological analysis. As an enduring element of the market town model of urban development, this partnership serves as a scene of public and community acting by the local elites. As an overall experience of my research, I find several – potentially existing but unexploited – resources in the already diversified local impacts of small town education institutions. In respect to the future of both faculties and their environment, as well as to the better fulfilment of the social mission of higher education, the types of universities and community colleges seem to be the most suitable models of institutional development.