A túzokállomány fenntartásának lehetős égei a Bihari-sík Tájvédelmi Körzet területén

Dátum
2010-01-12T13:16:40Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A szakdolgozat megírása során arra kerestem a választ, hogy az elmúlt pár évtized mezőgazdasági változásai, hogyan befolyásolták a Bihari- sík területein élő túzokpopulációk életét. Valamint a negatív emberi hatások ellenében, hogyan lehet megoldani ezeknek a helyi populációknak a fennmaradását. Számos állami és EU-s támogatás mellett én úgy gondolom, hogy a legfontosabb védelmi tényező az egyéni összefogásban keresendő. Ugyanúgy ahogy az egyéni érdekek diktálta fejlődő civilizáció hozta létre az intenzív mezőgazdálkodási módszereket, a túzokok kárára, ez a folyamatnak visszafele is működnie kell, ha a mezőgazdaságból élőkkel összefogva a természetvédelmi szakemberek egyéni érdekek helyett közös érdekeket képviselnének. A Bihari- sík területein napjainkban már számos védelmi program keretében óvják ezt az érzékeny fajt, ezeknek a védelmi törekvéseknek példaértékűnek kell lennie a civil emberek számára is. Igyekezni kell a gazdákkal együtt működve, a szántóföldi növénykultúrák, térben és időben megfelelő arányú elosztására. Az fenntarható fejlődést szem előtt tartva, lehetőség szerint minimálisra csökkenteni vagy megszüntetni a káros antropogén tényezőket. Az egykor jól működő egyensúly visszaállítása ember és természet között a jövő céljai közé kell, hogy tartozzon minden jóérzésű ember tudatában. A veszélyeztetett madárfajok vörös listáján szereplő túzok kipusztulástól történő megóvása komplikált és sokrétű feladat. Kizárólag a bonyolult biológiai, ökológiai összefüggések ismeretében és azok figyelembe vételével oldható meg. Ennek érdekében rendkívül nagy szükség van további kutatások végzésére, illetve nemzetközi és helyi összefogásra. Így talán a jövő generációi is a magyar puszta jelképeként ismerhetik meg e nemes, címeres madarat

Leírás
Kulcsszavak
túzok, természetvédelem, Bihari-sík Tájvédelmi Körzet, állatvédelem
Forrás