A család a társadalom alapegysége. Funkciói között szerepel a szocializációs funkció. A szocializáció során a családban lévő fiatal elsajátítja az alapvető társadalmi normákat, értékeket. A családon kívül még vannak színterei a szocializációnak. Egyik ilyen színtér az intézmény, az iskola. A szocializmus korában vizsgálódva láthatjuk, hogy a rendszerváltás utáni időszakhoz képest, másképp szocializálódtak a fiatalok. Ez a másképp szocializálódás valamennyi szocializációs színtérre igaz. A korszakban az államhatalom irányított mindent, így a fiatalkori szocializációt is. Az iskola, az oktatáson és nevelésen kívül, helyt adott a mozgalmi szervezeteknek is, melyek keretében a párthoz hű ifjúság nevelése folyt. A családi és intézményi szocializáció között feszültség érzékelhető. Ennek a feszültségnek a hátterében a családon belüli, és az intézmények által képviselt értékek különbsége áll. Kutatómunkámat interjúkra alapoztam. Az általam megkérdezett szocializmusban felnövekvő fiatalok azonban szép emlékeket őriznek a korszakról. A mozgalmi szervezetek számos programot nyújtottak nekik. Jó szívvel emlékeznek vissza az iskolai éveikre, tanáraikra is. Összességében a s szocializmus időszakában a fiatalok ideje nagy részét lekötötte a mozgalmi szervezetekhez való tartozás. A szocializáció színterei közül a média nem játszott nagy szerepet mindennapjaikban, az iskola volt az, ahol a kortárscsoporttal együtt nevelkedtek. Ennek a korszaknak az előnyeit és hátrányait és érezhették a fiatalok. A szocializáció szempontjából sok változás történt a rendszerváltozás utáni időszakhoz képest.