A doktori téma keretében különösen fontosnak tartottam a növénytermesztési tér vízháztartási folyamatainak sokoldalú vizsgálatát, elemzését, a folyamatok parametrizálását hazánk, különösen az ország keleti, alföldi területeinek, a Tiszántúlnak szélsőséges éghajlati-időjárási feltételei miatt. A vizsgálatokat 1983-ban Ruzsányi László professzor által beállított, 2004-től Pepó Péter professzor által vezetett polifaktoriális tartamkísérletben végeztük, a tájkörzet, a régió legnagyobb területen termesztett növényénél, a kukoricánál végeztem, melyet nemcsak jelentős vetésterülete, hanem a vízellátás, a növénytermesztési tér vízháztartása szempontjából kifejezett szenzibilitása, érzékenysége is indokol. Vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a csernozjom talaj vízkészletét elsősorban a vetésváltás határozta meg, melyet módosított az öntözés, a trágyázás. Legkisebb hatása a talaj vízkészletére a tőszámnak volt a kukoricatermesztésben. Az agrotechnikai elemek optimalizálásával (vetésváltás, trágyázás, öntözés, tőszám) az eltérő évjáratokban a kukorica maximális termése 9,6-13,9 t ha-1 között változott kisparcellás tartamkísérletben csernozjom talajon a Hajdúságban. Alapvető fontosságú tehát az agrotechnikai tényezők harmonizációja a nagy termések elérése céljából a gyakorlati termesztésben.

Within my research, I focused on the analysis of the water cycle processes of the crop production space and the parametrization of these processes with respect to the extreme climate-weather conditions of Hungary, especially those of the eastern Great Plain region, the Trans-Tisza region. The examinations were carried out in the polyfactorial long-term experiment set up by Prof. László Ruzsányi † in 1983 and directed by Prof. Péter Pepó since 2004, in maize, which has the largest sowing area among crops in this region and its sensitivity to water supply and water balance also justified the research. According our results the water stock of chernozem soil was determined primarily by crop rotation, which was modified by irrigation and fertilization. Plant density had the smallest impact on the water stock of the soil in maize production. Via the optimization of the agrotechnical elements (crop rotation, fertilization, irrigation, plant density), the maximum yield of maize varied between 9.6 and 13.9 t ha-1 in a small-plot long-term experiment on chernozem soil in the region of Hajdúság. Therefore, the harmonization of agrotechnical elements is essential for achieving high yields in the practice of production.