A matematikai szorongás és teljesítmény vizsgálata a célorientációs elmélet keretében

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorFodor, Szilvia
dc.contributor.advisorKurucz, Győző
dc.contributor.authorMolnár, Adrienn
dc.contributor.departmentDE--Bölcsészettudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2019-05-13T08:21:33Z
dc.date.available2019-05-13T08:21:33Z
dc.date.created2019-03-27
dc.description.abstractMa a tanulási motiváció vizsgálatának egyik legdinamikusabban fejlődő területe a célorientációs elmélet, ami lehetővé teszi nem csak a diákok egyéni motivációjának a felmérését, hanem arról a közegről is ad információt a célstruktúrák fogalmának beemelésével, amiben a tanulás zajlik. Matematikával kapcsolatos problémák jelentős kihívást jelentetnek a pedagógia gyakorlat számára. A PISA vizsgálatok és a hazai kompetenciafelmérések eredményei alapján teljesítményromlás figyelhető meg (Csapó, 2015), valamint középiskolás diákok a matematikát találták a legszorongáskeltőbb tárgynak (Nótin, 2015). Ezért a gyakorlat számára különösen fontos a matematikával kapcsolatos motivációk és osztálytermi környezet feltárását célzó vizsgálatok. A kutatásunk célja, hogy feltárjuk a célorientációs elmélet keretrendszerén belül azokat a környezeti és motivációs tényezőket, amik befolyásolják a diákok matematikával kapcsolatos szorongását és teljesítményét A vizsgálatunkban (N=230) 9. osztályos középiskolás diákok vettek részt, akikkel egy év múlva ismételt mérést végeztünk. Felmértük az osztálytermi környezeti jellemzőket, matematikai célstruktúrákat és célorientációkat és vizsgáltuk a diákok iskolai énhatékonyságát és a matematikai szorongását.Az elemzés során elkülönítettünk a mintában magas és alacsony matematika szorongásszinttel jellemezhető diákokat. Az alacsonyan szorongó diákoknak szignifikánsan jobb érdemjegyeik voltak matematikából, jobb motivációs bázissal rendelkeztek, magasabb tanári támogatást éreztek és elsajátítási célstruktúrát észleltek. A szorongó diákok több fegyelmezési problémát és nagyobb fokú versenyeztetést érzékeltek a matematikaórák folyamán. A matematikai szorongásra nagy hatással vannak az év végi érdemjegyek, matematika órán tapasztalt versenyeztetés és a kapott feladatok változatossága. A matematika jegyekkel a közelítő-elsajátítási célorientáció (r=0,35; p<0,001), a matematika órán tapasztalt fegyelmezési problémák (r= -0,37; p<0,001) és a matematikai szorongás (r= -0,5; p<0,001) volt szoros kapcsolatban. Az útelemzés alapján a feladat változó, ami a matematika órán kapott feladatok változatosságát jelöli a matematikai szorongáson keresztül követett hatást fejt ki az év jegyekre. Az eredmények rávilágítanak, hogy a matematikai teljesítményben nagy szerepet játszik a diákok szorongása, ezért fontos olyan környezet kialakítására törekedni, ami minimalizálja a tanulók szorongását és erősíti a diákok belső motivációját a tananyag elsajátítására.hu_HU
dc.description.correctorBK
dc.description.coursePszichológiahu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent40hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/267548
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjecttanulási motivációhu_HU
dc.subjectcélorientációk
dc.subjectcélstruktúrák
dc.subjecttanulási környezet
dc.subjectmatematikai szorongás
dc.subjectmatematikai teljesítmény
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Pszichológiahu_HU
dc.titleA matematikai szorongás és teljesítmény vizsgálata a célorientációs elmélet keretébenhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Pszichológiai Intézet)