Kokas Klára (1929-2010) zenepedagógus, zenepszichológus komplex művészetpedagógiai módszerének, illetve neveléselméleti meggyőződésének elemzése az életműből célszerűen kiemelt szövegkorpusz vallásos és antropológiai dimenzióit vizsgálja, azaz Kokas Isten- és gyermekképét. E két kutatási kérdés megválaszolását a kokasi életpálya, majd módszer összefoglalásával, végül a különböző művészeti ágakat integráló reformpedagógiai iskolakísérletek összehasonlító elemzésével alapoztuk meg azzal a céllal, hogy ezek által elhelyezésre kerüljön Kokas innovatív, zenével segített személyiségfejlesztő módszere a nemzetközi pedagógiai gyakorlatok palettáján, illetve a művészetpedagógiai diskurzusokban. Összehasonlító elemzésünkhöz hat olyan újító szándékú művészetpedagógust, illetve iskolaalapító szaktudóst választottunk, akik elképzelései összefüggésbe hozhatók Kokas nevelési elveivel – az ő pedagógiai rendszerük egyes elemeit feleltettük meg egymással, kiemelve a hasonlóságokat, illetve különbségeket. Az általunk „hetekként” említett pedagóguscsoport tagjai Kokas mellett Lichtwark, Orff, Kodály, Dalcroze, Montessori és Steiner. Komparatív szövegelemzésünk során elsősorban elhelyezésre került Kokas módszere a különböző alternatív és reformpedagógiák művészeti nevelési koncepciói mellett, ugyanakkor nyilvánvalóvá váltak sajátosságai és pedagógiai újításai. Másodsorban megfogalmaztuk Kokas lelkiségének és emberképének legfontosabb aspektusait a szövegek manifeszt és látens tartalma alapján, azaz értelmezési keretet és módszert állítottunk fel, majd felfejtettük a szövegek és intertextuális utalások szubtextusát. A Kokas életműből kiválasztott írások elemzése alapján megválaszolásra kerültek fő kutatási kérdéseink, amelyek Isten-, nevelő- és gyermekképének jellemzőit, kulcsfogalmait körvonalazzák kvalitatív, analitikus-interpretatív szöveg- és tartalomelemzéses módszer, valamint az Atlas.ti7 nevű, szövegelemzést segítő szoftver (QCA) segítségével. E fogalmak alapján a Kokas-pedagógia és világnézet elhelyezhetővé vált a különböző vallás- és nevelésfilozófiai elméletek rendszerében. Megállapításaink és következtetéseink nyomán ugyanakkor egyértelművé és megnevezhetővé váltak azok a kapcsolópontok, ahol Kokas életműve a nemzetközi zenepedagógiai irányzatokhoz, azok gyakorlatához, illetve az egyes iskolaalapítók neveléselméletéhez csatlakozik. Ezzel egyidőben kirajzolódtak azok az összetevők is, amelyek új értékeket tettek hozzá a már gyakorlatban levő módszertani elemekhez, valamint az általunk választott és az egyszerűség kedvéért „heteknek” nevezett pedagóguscsoport elképzeléseihez képest. Kutatásunk nyomán kibontakozott Kokas neveléselméleti meggyőződése, egészen kivételes és szentíráshű keresztyén szellemisége, és megtaláltuk azokat az egzisztencialista gondolkodókat, akik legközelebb állnak ahhoz a lelkiségi irányhoz, illetve transzcendenciatanhoz, amelyet Kokas képviselt, és amellyel a kokasi értékrendszer definiálható. Eredményeink és következtetéseink Kokas művének és nevelésfilozófiájának beemelését készítik elő a hazai és nemzetközi neveléstudományi, lelkiség-irodalmi és eszmetörténeti kánonba.

The analysis of the complex art pedagogical method and educational theory of Klára Kokas (1929-2010), a music teacher and music psychologist, examines the religious and anthropological dimensions of the text corpus, which are highlighted from her oeuvre: Kokas's image of God and children. The answer to these two research topics was based on a summary of Kokas’s career and method, and a comparative analysis of reform pedagogical school experiments integrating different artistic disciplines, with the aim of placing Kokas' innovative, music-assisted personality development method on the palette of international pedagogical practices and art pedagogical discourses. In order to do our comparative analysis, we selected six art teachers and experts who had themselves founded schools and whose innovative ideas can be related to Kokas' educational principles – we corresponded these to certain elements of their pedagogical systems, highlighting their similarities and differences. In addition to Kokas, the members of the group of teachers (we refer to them as “the seven”) are: Lichtwark, Orff, Kodály, Dalcroze, Montessori and Steiner. Firstly, as a result of our comparative text analysis, the Kokas method was added primarily in addition to the art educational concepts of various alternative and reform pedagogies, while at the same time its peculiarities and pedagogical innovations were becoming apparent. Secondly, we formulated the most important aspects of Kokas’s spirituality and image of humans based on the manifest and latent content of the texts, i.e., we set up a framework and method of interpretation, and then uncovered the subtextual messages of her writings and intertextual references. Based on the analysis of the selected writings from Kokas's oeuvre, our main research questions were answered, outlining the characteristics and key concepts of her image of God, her concept of educators and children using a qualitative, analytical-interpretive text and content analysis method, as well as Atlas.ti7, a text analysis software (QCA). Based on these concepts, Kokas’ pedagogy and worldview became obvious in the system of different theories of philosophy of religion and education. As a result of our findings and conclusions, the points where Kokas's oeuvre joined international music pedagogical trends, the practices and the educational theory of the alternative school founders became clear and identifiable. From the group of seven teachers we had chosen, we assembled their ideas and components which added new values to the methodological elements already in practice. Our research also revealed Kokas's educational convictions, her exceptional and scriptural Christian spirituality, and we found the existentialists who were closest to the spiritual direction and transcendental teachings that Kokas represented. Our results and conclusions prepare the way for the inclusion of Kokas' work and educational philosophy in the canon of Hungarian and international educational sciences, spiritual literature and the history of ideas.