TRICHODERMA-ALAPÚ ÉS MÁS BIOSTIMULÁNS KÉSZÍTMÉNYEK HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA MEGGYÜLTETVÉNYBEN

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A 21. század emberének elvárása a mezőgazdasággal szemben, hogy az minél kisebb mértékben avatkozzon be az élővilág ökoszisztémájába, melyhez egyre szigorodó törvényeket, jogszabályokat igyekeznek bevezetni a jogalkotó szervezetek. Ezekkel a rendelkezésekkel próbálják visszaszorítani a gazdálkodás környezetkárosító szerepét. Sokan eltérő véleményen vannak a mezőgazdaság klímaváltozásban betöltött szerepével kapcsolatban, annyi viszont biztos, hogy a gépesítéssel (ipari forradalom) párhuzamosan megnőtt a légköri szén-dioxid koncentrációja és ezzel egy időben a Föld átlaghőmérséklete is (IPCC, 2007). A biostimulátorok működési elve az, hogy a növény jelátviteli rendszerébe beavatkoznak, így csökkentve a növényben a stresszre adott kedvezőtlen válaszreakciót (BROWN - SAA, 2015; MARASCO et al., 2012). Ezek az anyagok nem közvetlenül tápanyagot szállítanak a növénybe, hanem az életműködésére vannak hatással, melynek köszönhetően javulnak a tulajdonságai. A jobb gyökér- és hajtásnövekedés, jobb stresszállóság, jobb gyökérnövekedési potenciál és a műtrágyázás nitrogénszintjének csökkenése olyan lehetőség, amelyet ezek a vegyületek a fenntartható mezőgazdaságban jelentenek (RUSSO-BERLYN, 1991). A biostimulánsoknak 5 kategóriája van: mikrobiális inokulánsok, huminsavak, fulvosavak, fehérjehidrolizátumok és aminosavak, valamint valami tengeri algakivonatok. A legnagyobb biostimulátor felhasználó Európa volt az elmúlt években azzal, hogy közel 6,2 millió hektáron használtak biostimulátorokat (EBIC, 2013). 2022 első félévében történt a kísérlet beállítása, egy a Tiszadadához közel található meggyültetvényben. A Danuba Kft.-vel közösen végeztem el a megtervezését és a méréseket. Intenzív meggyültetvény, melyet 2018-ban telepítettek. A méréseket ’Érdi bőtermő’ és ’Kántorjánosi’ fajtákon végeztem el. Előbbi egy korábban érő fajta, a ’Kántorjánosi’ fajtához képest. A biostimulátorok kijuttatása motoros hátipermetezővel történt. A levelek klorofill-tartalmát SPAD-502 mérőeszközt használtunk, mellyel gyorsan és egyszerűen reális adatok nyerhetők. A BRIX-százalék meghatározásához ATAGO PAL-1 refraktométert, a savszámhoz pedig ATAGO PAL-29 mérőműszert használtunk. A refraktométer egy laboratóriumi műszer, amelyet egy anyag törésmutatójának kimutatására használnak. A törésmutató egy dimenziótlan mennyiség, ami leírja, hogy a fény a vákuumban mért fénysebességhez képest mennyire törik 32 meg, illetve mennyire törik meg, amikor áthalad egy közegen. Ezen adatokon kívül még lemértük a különböző parcellák meggy méretének minden paraméterét. Többféle mérőműszert is használtam melyek segítségével pontos adatokhoz tudtunk hozzájutni. Ezen kívül statisztikai programba bevitt adatok segítségével meghatároztuk, hogy az eltérő kezelések szignifikáns különbséget mutatnak-e a kontroll táblához képest. A mérések azt igazolták, hogy a biostimulátor használat valóban hatással tud lenni a vizsgált tulajdonságokra eltérő mértékben és koncentrációban. Az olyan minőségi tényezőkre vizsgáltuk ezt meg, mint a cukortartalom, savszám, méret és a klorofill-tartalom. Ezen tulajdonságok változása képet mutat a növényre ható stressz tényezőkről is. Főként arról, hogy a biostimulátor milyen mértékben képes ezeket akár ellensúlyozni is. A méretek esetében megfigyelhető, hogy a magas Tricho Immun, illetve amikor Tricho Immun mellett más biostimulátort (Nutrino Turbo, Nutrino Azo Up) is alkalmaztunk, akkor változás volt tapasztalható a kontrollhoz képest. Az adatokból az is jól látszik, hogy a túl magas Tricho Immun és más biostimulánsok már nem képesek szignifikáns eltérést mutatni. Ez jól mutatja, hogy nem mindig a dózisemelés a megfelelő megoldás. A Spad-értékeket tekintve az látható, hogy eltérést csak a maximális dózisú Tricho Immun mutatott. A többi adat esetében is megfigyelhető az értékek között változás, viszont szignifikánsan eltérés csak ebben az esetben volt tapasztalható, illetve amikor ehhez még más biostimulátorokat adtunk. A Spad-értékeket figyelve, egyedül az ’Érdi bőtermő’ esetében lehetett különbséget kimutatni, a ’Kántorjánosi’ fajta esetében ez nem volt megállapítható. A savtartalom esetében a szignifikancia szintet a kontrollhoz képest csak a minimális dózisú Tricho Immun lépte át. Statisztikailag különbséget a többi esetben nem volt. A cukortartalomnál a középértékű trichoderma és a Nutrino Turbo, Azo Up mutatott hatékonyságot. Minden adatot figyelembe véve elmondható, hogy a gyümölcs méretre, klorofill- és cukortartalomra egyértelműen hatással vannak ezen biostimulátorok. A savtartalomra viszont nem sikerült sem pozitív, sem negatív irányú eredményt kimutatni, így nagy valószínűséggel ebben a tulajdonságban nem játszik jelentős szerepet.

Leírás
Kulcsszavak
meggy, biostimulátor, trichoderma, érdi bőtermő, spad, brix-érték, savtartalom
Forrás