A szülői gondoskodás formái – az anyaság gyakorlatának elemzése a helyi társadalom kontextusában

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar
Absztrakt
Leírás
A szülői tapasztalat és szülői identitás témáját növekvő figyelem övezi az elmúlt 20-25 évben a családszociológiai kutatások terén. A szülői gondoskodás gyakorlata mellett mind fontosabbá vált annak megismerése, hogy hogyan látják a szülők magukat szülőként, hogyan konstruálódik meg a szülőség tapasztalata. Számos egészségügyi, szociális, etikai, pszichológiai probléma, folyamat jelenhet meg ebben a keretben, s a különböző tudományterületekhez kapcsolódó kutatások mint egy nagyítóüveget használhatják a szülői tapasztalatot e jelenségek tanulmányozása során. A szülői szerepkör diverzitást mutat annak tükrében, hogy milyen értéket társítanak az eltérő szülői státuszokhoz. Az anyává válás például centrális pozíciót eredményezhet a családon belül, ám a társadalmi kontextusban inkább jár együtt izoláció megélésével és perifériára kerüléssel. Ez a szakadék hatással van a szülőség megélésének minőségére. Tanulmányunk célja az, hogy bemutassuk hogyan formálódik az anyaság tapasztalata és a szülői gondoskodás megélése különböző lokális terekben.
During the last two decades of Family Sociology there is a growing interest toward understanding the complex phenomenon of parental experience. According to the changing perspective of the field, parental experience is embracing three different but interrelated aspects: the parenthood as a social institution, practices and agency of parenting and the intimate relationship between a particular child and her/his parent. This approach reflects to the changing social interpretations of parenthood and the growing emphasize on the “good parenting” in lay and professional discourses, and diversification of institutional and informal contexts of parental care. As a part of this process the status that parents occupy in different social fields shows diversity as well, and sometimes parents experience distance between the value of their parental status in varying contexts. Becoming a new mother can lead to central position in the family, while on the societal level it may goes together with a kind of isolation and the feeling of periphery. This gap has an effect on evaluation of parental competencies, autonomy and parental interpretations of care. In our study implementing a human geographic approach we suggest that parental care and the relating experiences cannot be separated from the wider and narrower space, place and time where the actual caring work is occurring.
Kulcsszavak
szülői gondoskodás, helyi közösségek, helyi társadalom, parental caringscapes, motherhood, local societies, local communities
Forrás