A kutatás eredményeinek összefoglalása

Napjainkig összefüggő magyar református hittankönyv-elmélet nem született, ami pedig a gyakorlatban a jól használható, tapasztalatokat és korábbi eredményeket figyelembe vevő hatékony hittankönyvek készítéséhez hasznos és szükséges alap lehetne. Jelen disszertáció e terület kiindulópontjainak feltárására törekedett három nagy egységben. Az első rész a hittankönyv-kutatás alapvető kérdéseit föltéve összegyűjti azokat az alapfogalmakat, melyek a hittankönyv-kutatás, hittankönyv-elmélet központi témái, területei lehetnek. E gyűjtőmunka része a felmerült kérdések csoportosítása, hittankönyv-kutatási belső csomópontokra tagolása is. A kérdések a hittankönyv-elmélet 6 nagyobb kutatási területéhez kapcsolhatóak, melyek a következők:

1. Hittankönyv-történet, mely a hittankönyvek tartalmi, formai és szemléletmódbeli változásait nézi az évszázadok tükrében.
2. A hittankönyv-készítés faktoranalízise a hittankönyv szerepét, funkcióit és más katechetikai segédletekkel való szükséges és lehetséges kapcsolatkörét vizsgálja.
3. A jó/hatékony hittankönyv kritériumainak meghatározása - olyan teológiai, valláspedagógiai, elméleti és gyakorlati szempontrendszer kidolgozására törekszik, melynek alapján jól használható hittankönyvek készülhetnek.
4. A hittankönyvek dokumentumvizsgálata a hittankönyv hátteréül szolgáló szakirodalmat, oktatáspolitikai, egyházpolitikai dokumentumok vizsgálatát, és azok hittankönyvben jelentkező hatásait állítja a középpontba.
5. A hittankönyvek valláspedagógiai konzekvenciái foglalják össze a mindennapi katechézis számára fontos gyakorlati következtetéseket. Az egyes hittankönyvek közvetített szemléletmódjának, hitbeli nevelésre való hatásának vizsgálata is e terület feladata.
6. A hittankönyvek gazdaságossági kérdései és ezek fölvetései elsősorban a közegyház felől érkeznek és főként a kiadók számára fontosak. Az ár/érték arány, kiadói hatékonyság vizsgálatok mellett a hittankönyv-piac gazdaságossági és finanszírozási kérdései állnak a középpontban.

Minden egyes terület kibontására jelen munka nem vállalkozhatott. Mivel a cél egy előre tekintő, irányt mutató fölvázolás, ezért az alapozásban az egyik legfontosabb nézőpont a múltra való visszatekintés, és a megfelelő konzekvenciák levonása. Ennek megfelelően a második fejezetben a hittankönyvi használatú református segédanyagok feltérképezése és elemzése segítségével a reformációtól napjainkig terjedő összefüggő és áttekintő jellegű magyar református hittankönyvtörténettel találkozhatunk. A vizsgált korszak anyagai fejlődést mutatnak, melyben a következő csomópontokat fedezhetjük fel: • A reformáció korában megjelent a hittankönyvek megszületésének igénye. A reformátorok a vallásos nevelést alapként tekintették és az egész nevelés középpontjává tették. Katechézisükben az Isten akarata szerinti, jelen világban való életre akarták fölkészíteni a gyermekeket. Bár vallották, hogy a hitre nevelés elsődleges színhelye a család, jelezték a gyülekezeti és iskolai katechézisben egy hatékony, gyermekek számára elkészített katechetikai segédanyag szükségességét. Kálvin ezt olyan összegző segédletként képzeli el, mely a hit alapismereteit tartalmazza tömören és vázlatosan a bérmálás előtt álló tanulók számára. • A reformációban fölmerült igény hívta életre a hittankönyvek prototípusának, a káténak a gyermekek számára készült változatát. A kátéirodalom kezdetben főként a felnőttek számára készült, majd fokozatosan megjelent a gyermekek közötti szolgálatban is. Mivel a cél Isten Igéjének az átadása, gyermekek és fiatalok számára érthetővé tétele volt, a katechéták a megoldást a fontos hittételek és magyarázatok tömörítésében látták. A gyermekközpontú, gyermekek nyelvén fogalmazó rövid kérdés-feleletek a reformáció, majd a pietizmus révén kerültek előtérbe. Az összefoglalásra és ismeretátadásra való törekvés, a tömör és magyarázó célzatú fogalmazásmód, a pontról - pontra való levezetés, valamint a konkrét tanítási szituációban lévőkre való odafigyelés szándéka teszi őket a klasszikus hittankönyv prototípusává. Bár a katechézisben a gyermekeknek szánt káték központi szerepe a 16-17. századhoz kapcsolható, a későbbi évszázadokban is jellemző volt a káté és egyéb katechetikai segédletek egymás melletti létezése és használata. Ekkor már a káté a felsőbb évfolyamokra került, majd a konfirmációi oktatás anyaga lett. • A 18. század közepén a gyermekekről való gondolkodásmód és a teológiai nézőpont változásai magukkal hozták a klasszikus hittankönyv megszületését. Johann Hübner: Száz és négy szent históriák című műve kimondottan gyermekek számára készített, oktatási célú, hitre nevelés eszközeként szolgáló tankönyv, mely közel 150 évre meghatározta a hittanoktatás tankönyveinek a formálódását és fejlődését. A szerző 52 újszövetségi és 52 ószövetségi bibliai történetet válogatott munkájába, melyben érthetően, tömören rendezte és összegezte az átadni kívánt tananyagot. Fogalmazás- és gondolkodásmódjában a tanulókat célozta meg. E mellett segítséget nyújtott az órai feldolgozáshoz, a tananyag tanulók általi egyéni átgondolásához és tanulásához, valamint a tanultak beépüléséhez. Amellett, hogy a könyv és átdolgozásai is népszerűvé váltak, a Hübner által bevezetett struktúra is a bibliai történetek tanításának paradigmájává vált. Ez a struktúra a következő: bibliai történet rövid leírása; történethez kapcsolódó tény- és elgondolkodtató kérdések; az adott történet fő mondanivalói általában 3 pontban; a történet gyermekközpontú tanulsága (applikáció). • Hübner könyvét és annak átdolgozásait közel a 19. század közepéig használta a magyar reformátusság. Bár hatása továbbra is fölfedezhető volt, de ekkor már önálló és új anyagok születtek. A hittankönyv-piac kialakulásának, és a hittankönyvek útkeresésének időszaka következett. A II. világháborúig tartó korszakban bővült a hittankönyvi skála, mint a könyvek módszertanában, struktúrájában, tartalmában, jellegében. A hittankönyvek a sokféle igényre kezdtek koncentrálni, így megjelentek az iskolatípusok (pl. elemi iskolák, gimnáziumok, stb.), fő területek (pl. bibliai történetek, egyháztörténet, vallástörténet, stb.) alapján differenciáló hittankönyvek is. E mellett a hittankönyvi fejlődés egyik fontos sajátosságának tekinthető, hogy ezek a könyvek többségében nem egy idegen nyelvű anyag lefordított (magyarított) átiratai voltak, hanem magyar református katechéták saját munkái. A hittankönyvek mellett megjelentek a hittan tanári segédkönyvek első változatai is. • A 20. század elején megindult komoly hittankönyvi fejlődést az I. és a II. világháború következményei visszavetették. 1945-1989 a stagnálás időszaka lett, annak ellenére is, hogy ebben az időszakban a hittankönyvek írása és kiadása már nem magánszemélyek, az egyes egyházmegyék vagy az egyházkerületek feladata volt, hanem a MRE Zsinatának kezébe került. Mivel a katechézis lehetőségei háttérbe szorultak, így mindezek ellenére nem született meg a MRE egészére vonatkozó, összefüggő és részletes, teológiai és valláspedagógiai szempontokat magában foglaló hittankönyvi koncepció. Az akkor készült új hittankönyvek a gyülekezeti katechézisre koncentráltak, valamint a gyülekezetbe való bekapcsolódásra, a Szentírás és az Református Énekeskönyv használatára neveltek. • A ’89-ben kinyíló lehetőségekkel együtt a katechézis új tereket kapott. A gyülekezeti katechézis mellett újra helye lett az iskolai hittanoktatásnak is, ami a hittankönyvi fejlődésben is megjelent. Rendszerezett, átlátható, feldolgozásokat közlő, egyértelműen a tanulóknak szánt tankönyvek jelentek meg, melyek (a szerzők saját teológiai, katechetikai látásának megfelelően) az Ige hirdetésére, ismeretátadásra és a gyermekek/fiatalok gyülekezeti kapcsolódásának megerősítésére tették a hangsúlyt. Formájukban a világi tankönyvek színesebb kivitelétől, és néhol differenciáltabb feldolgozásmódjától részben elmaradtak, de a korábbi időszakok hittankönyveihez viszonyítva formai, tartalmi, gondolkodásbeli és módszertani formálódáson mentek keresztül. A hittankönyv-család fogalma ismertté és elterjedtté vált, alapvető központi katechetikai szabályrendeletek, törvény született. E hittankönyvi fejlődés napjainkig tartó időszaka egy teológiailag és valláspedagógiailag kiforrott, közegyházi igényeket szem előtt tartó, egységes koncepció igényét veti föl. A disszertáció harmadik fejezete erre az igényre reagálva, a történeti felvezetés után keresi azokat a fő kritériumokat, melyekre felépíthető a 21. század református egyházában jól használható, hatékony hittankönyv kritériumrendszere. Ezeket az ismertetőjegyeket összegezve teológiailag a hittankönyv (és az egész hittankönyv-koncepció) a biblikus és hiteles jelzőkhöz kapcsolható. Hangvételében, fogalmazásmódjában, tartalmában mutasson a Szentháromság Istenre. Közvetítse Isten hívogató szeretetét, és úgy szóljon Isten Krisztusban adott bűnbocsátó kegyelméről a diákhoz, hogy ő saját életvalóságában megszólítva érezhesse magát. Ráutaló és felkínáló jelleggel hívogasson a tanítványi lét megélésére, miközben az Isten iránti olthatatlan vágyakozás felébresztésén munkálkodik. Valláspedagógiai oldalról a hittankönyvi hatékonyság a tanulóközpontú hittankönyv fogalommal összegezhető. Ennek jogos igényét támasztják alá a fejezet által sorra vett pedagógiai felfedezések, a differenciált tudásfelfogás igénye, valamint a fejlődéslélektani és a tanuláselméleti pedagógiaipszichológiai hittankönyvekre vonatkozó következtetései is. Erik H. Erikson, Jean Piaget, James W. Fowler és Howard Gardner kutatásait alapul véve, valamint a közegyház elvárásait szem előtt tartva a tanulócentrikus hittankönyv olyan segítő, közvetítő eszközt takar, melyben az adott életkorú tanuló rendezve, gyűjtve, összegezve találhatja meg a hit alapvető ismereteit. Ezek számára érthetőek és megközelíthetőek, mivel az adott korosztály tipikus kognitív, érzelmi és attitűdbeli sajátosságait is figyelembe veszik. Napjaink jól bevált hittankönyveinek feltérképezésekor a nemzetközi és felekezetközi kitekintés föltárta azt a tényt, hogy a tanulóközpontú hittankönyv leghatékonyabban egy „tanulóközpontú hittankönyv-család” részeként működik. Itt a hittankönyv a család szíve, mely a tanulók számára készül. A család egyik szatellitje, a hittan tanári kézikönyv, mely a katechéta háttér-támogatását szolgálja ötlettárakkal, háttér-információkkal, feldolgozási, óratervi javaslatokkal. A család szintén fontos és hasznos része a kiegészítő füzet, mely a tanuló és a katechéta közös munkáját, és az aktuális téma földolgozását, elmélyítését hivatott segíteni. Summary and the results of the dissertation

Although a Hungarian CE schoolbook theory (including practical and theoretical perspectives and the experience of the history) can support the practice, a complex theory have not existed until today. This thesis aims to explore the starting points and concepts of this area in three main chapters. The first section collects and focuses on the basic concepts of the potential CE textbook theory. The central themes and main parts are sorted in six research areas:

1. The “CE textbook history” concentrates on the changes of the CE schoolbook (including form, perspectives and contents) in the light of the centuries.
2. The “Analysis of CE textbook-making” examines the roles and the functions of the CE schoolbook. It shows what kind of potential connections could be within the CE textbook family.
3. The “Making the criterions of the effective CE textbook” contains theological and religious pedagogical (theoretical and practical) issues with which authors can make effective CE schoolbooks.
4. The “Studying of background documents of the CE textbook” examines the professional literature, educational, political and church laws which have effected to the schoolbooks.
5. The “Religious pedagogical consequences of the CE textbook” part sums the practical conclusions which are coming from the daily experience. This area has to be studied how a schoolbook affects children’s and youth’s faith.
6. The “Economical issues of a CE textbook” is primarily interested in economical and financial questions. Although the users (Christian educators, church children workers) give that type of feedbacks, they are primarily interested in by the publishers (e.g. price vs. value). Present work is not able to speak about all of these areas because of its limits. I had to choose from the different parts. One of the most important areas is a complex overview about the CE schoolbook history, from what we can make theoretical and practical conclusions for the future. The second main chapter is a Hungarian reformed CE textbook history which shows a textbook development. There are some key-points in this development: • The reformation era emerged the claim of the real CE textbook. Before that time we cannot talk really CE schoolbooks. They were just tools with the aim of supporting the faith nurturing. The reformers considered religious education as a basis of the all education and they put it to the centre. They wanted children to get ready for a faithful life in the actual world by God. Although they said that the primarily place for teaching the religious is within the family, but they recorded a desire of a good and effective tool for catechesis. Calvin imagined it as a book which sums and contents the fundamentals of the faith for students before confirmation. • The prototype of the CE textbook was born from the mentioned claim. This prototype is the children catechism. Before this period, the authors wrote catechism primarily for adults. The issue was about preaching God’s Word to everyone and transmitting it for children and youth. Educators found the solution in summing the basic dogmas, fundamentals and expositions. Children catechism which used children language and contained children-centred brief answers and questions was the child of the reformation and the pietism. They endeavored to sum the important information, find the basic concepts and briefly explain the main questions. It was used in a typical catechetical situation and this catechism explained the main topics from point to point. By these characters the children catechism became the prototype of the CE textbook. It was primarily used in the 16th – 17th centuries, but the catechism was popular in later eras too. For those times it became the textbook and curriculum of the confirmation. • Changes of the mentality about children role, the pedagogical and theological view induced the classical CE textbook. It was the “Hundred and four saint histories from the Bible” by John Hübner. The author wrote it primarily for children in order to teach the Bible and nurture their faith. It was a real schoolbook which had been effecting to the development of CE textbook for almost 150 years. 52 stories from the Old Testament and 52 from the New Testament were chosen by Hübner. They are briefly told to children and every lesson collects and sums the main messages of the actual story. Each narrative speaks in an understandable way for the students. Besides this, the book wants to help the common work in class, and the internalization of the knowledge. Because of these characters, the classical CE textbook and its adaptations were very popular and the structure of Hübner’s lessons became the paradigm of teaching the Bible stories. This structure is as follows: a brief storytelling; questions for thinking and speaking; main dogmas and messages of the story; applications into children’s life. • The Hübner books and its adaptations were used until the middle of 19th century by Hungarian Reformed Church. It was a fruitful time because this book and this structure helped Christian educators to start their own CE textbooks. New and new works were born and it was the beginning of the “CE textbook-market”. We can call this time (from the middle 19th century to II. World War) as the “way-seeking era of the CE schoolbooks”. The Hungarian CE textbook was developed in structure, methodology, contents and views. Authors explored the different claims and they wrote CE textbooks for different types of school (e.g. elementary, secondary grammar, etc.), for different subjects (e.g. Bible stories, Church history, religious history, etc.). Another speciality of these books was the Hungarian authorship. They were not translated or reworked books. Hungarian teachers, pastors wrote them. Besides this, the CE textbook market was started to broad by the first version of CE teacher guides. • The development had started in the beginning of 20th century. It was stopped by the consequences of the I. and II. World War. The period between 1945 and 1989 was the “era of the stagnation”. There were a few new books, published by the General Synod, but we could not find a complex, detailed theological and religious educational conception for the CE textbooks. The pastors could not go to the state schools to teach the Bible. The only small opportunity for Christian Education was in the local congregations. For this very reason, the few new made CE textbooks concentrated on the linking between the children and the church. They nurtured for using the Bible and the Reformed Songbook. • The catechesis got new opportunities in 1989. Christian Education became legal in church and in state schools again. It was a good opportunity for the development of CE textbooks as well. The new CE schoolbooks put a high emphasis on preaching God’s Word, teaching knowledge about God and making students’ connection with the church stronger. The emphasis of these textbooks are different, it depends on the authors own theological and catechetical views. This era brought changes into the development of the CE textbooks by the new catechetical decrees and a Church catechetical law. The CE textbook-family came to the fore and it broadened the CE-textbook market. This development has been continuing, and it demands a deep and complex CE textbook theory. This theory has to have theological and religious educational principles. It also has to keep in mind the typical claims of the Hungarian Reformed Church. After this historical background, the third chapter is looking for the main criterions of the effective CE textbook. Speaking about theological criterions, the major characteristics of a good and useful CE schoolbook are the “biblical and authentic”. It means that the CE schoolbook has to point out the Triune God by its style, content and language. The CE textbook also has to transmit God’s inviting love to people. It also has to say about the salvation by Christ to the pupil so that he/she can understand and hear God’s invitation in his/her own life. The schoolbook has to invite and encourage students to live discipleship and it has to raise the inextinguishable desire of pupils for knowing God. Speaking about religious pedagogical criterions, we can call the major characteristic of the effective textbook as “student-centered”. Teaching the Bible and teaching knowledge about God are not easy. Education is not happening in an empty context, there are a lot of factors (including background, differences between students, different learning styles, etc.) which affect Christian education. The third chapter of the thesis shows the claim and the opportunities of the studentcentered CE textbook by using the theories of Erik H. Erikson, Jean Piaget, James W. Fowler and Howard Gardner. Considering the consequences of the mentioned theories and keeping in mind the expectations of the church, the effective and useful student-centered CE textbook is a helpful, transmitting tool. This tool collects, sums and systematizes the fundamentals of the faith in an understandable way for youth and children. This textbook considers the typical and general student’s physical, mental and emotional development in order to help pupils’ understanding. There are many CE textbook-families worldwide. If we want to create and establish an effective Hungarian reformed CE textbook-theory and useful textbook-families, we can learn from the good and effective ones. For this very reason, four successful schoolbook families from different nations and denominations are introduced in this dissertation. Studying these families, we can say that the student-centered CE textbook is the most effective as a member of the “student-centered CE textbook-family”. The heart of this family is the textbook which is made for students. Another important member of this family is the teacher guide which helps to Christian educators by giving ideas, background information, teaching plans and thoughts for enrichment the lesson. The complementary book (student activity book) is also an important and useful part of this family. It serves the common work in class. It helps children to work with the actual topic and internalize the main messages of the theme.