A gyermekkori elhízás az egyik legösszetettebb globális népegészségügyi probléma, mértéke az elmúlt években egyre inkább nő. Az Alma-Atai Nyilatkozat óta a családorvoslás és az egészségügyi alapellátás jelentős előrelépéseket tett. Az értekezés két különböző kutatási témát mutat be: 1. egy nemzetközi gyermekpopuláció antropometriai mérései és 2. az alapellátás helyzetének leírása a "posztszocialista" országok egészségügyi rendszerének keretében. Célunk volt 1. leírni és összehasonlítani a Feel4Diabetes projekt során a hat résztvevő országban (Belgium, Bulgária, Finnország, Görögország, Magyarország és Spanyolország) a gyermekek antropometriai méréseit (testsúly, testmagasság és BMI), valamint 2. a volt keleti blokk országaira összpontosítani, leírva az alapellátási rendszerük szerkezetét és működését. Összehasonlításokat végeztünk az egészségügyi ellátás struktúrája és a finanszírozási rendszerek között. Eredményeink: 1. A belga fiúk testsúlya és testmagassága volt a legalacsonyabb, míg a görög fiúk testsúlya a legmagasabb, a finn fiúk testmagassága pedig a legmagasabb. Görögországban volt a legmagasabb a túlsúlyos és elhízott fiúk aránya, majd a magyar, spanyol, bolgár és finn fiúk következtek. A belga fiúknál volt a legalacsonyabb arány mindkét kategóriában. A lányok körében a görögöknél volt a legmagasabb; a belgáknál volt a legalacsonyabb a testsúly, és a finnek voltak a legmagasabbak minden korcsoportban. A túlsúlyos tartományban a görögöknél volt a legmagasabb az arány, őket a spanyol, a bolgár és a magyar lányok követték, akik a második helyen álltak az elhízott kategóriában. A finn lányoknál alacsonyabb, míg a belgáknál volt a legalacsonyabb az arány mindkét BMI kategóriában. Az elemzett országokra láthatóan javulás volt jellemző, ami a népesség egészségi állapotát, a nemzeti gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátás strukturális változásait és az alapellátást illeti. A volt "szovjet blokk" országaiban magasabb várható élettartam volt látható, országonkénti eltérésekkel, bár ez nem volt egyértelműen összekapcsolható az egészségügyi rendszer fejlődésével. Bulgáriát és Magyarországot, mint alacsony és közepes jövedelmű országokat hasonló társadalmi-gazdasági sajátosságok, hasonló alapellátási rendszer és a gyermekkori elhízás előfordulási gyakoriságában hasonló mintázatok jellemezték. Az egészségügyi alapellátást illetően az évek során javulás volt megfigyelhető, ugyanakkor a prevenció hatékonyabb eredményeinek fő akadálya az egyes praxisok közötti koordináció és az interdiszciplináris együttműködés hiánya. További kutatásokra lenne igény az alapellátásban rejlő, a gyermekkori elhízás megelőzésére irányuló lehetőségekkel kapcsolatban. Megfelelő nemzeti politikára, hatékony népegészségügyi kezdeményezések kivitelezésére lenne szükség, amelyek az egész családra összpontosítanak, figyelembe véve a szülők társadalmi-gazdasági hátterét és testsúlyát is, ugyanakkor közösségi szinten a stakeholder-ek bevonása is elengedhetetlen.

Childhood obesity and overweight incidents are on the rise, it is one of the major public health concerns and its appearance during adolescence is associated with various medical outcomes. Family medicine and primary healthcare have made significant progress since the Alma-Ata Declaration. This thesis presents two different research topics: 1.anthropometric measurement of an international population of children and 2. describing the status of primary care in the framework of the health system in the “post-socialist” countries. Our aims were 1. to describe and compare the anthropometric measurements (body weight, body height and BMI) of children in six participating countries (Belgium, Bulgaria, Finland, Greece, Hungary and Spain) during the interventions of the Feel4Diabetes study and 2. to focus on the former Eastern bloc countries describing the structure and function of their primary healthcare system. Comparisons were made between epidemiological statistics, healthcare structure and financing systems. Our results: 1. The Belgian boys had the lowest body weight and height, while Greek boys had highest body weight, and the Finnish boys showed the highest body height. Greece had the highest percentage of overweight and obese boys, followed by the Hungarian, Spanish, Bulgarian and Finnish boys. The Belgian boys showed the lowest ratio in both categories. Among girls, the Greek had the highest; the Belgian had the lowest body weight and the Finnish were the highest across all age groups. The ratio in overweight range was the highest in Greece, followed by the Spanish, Bulgarian and Hungarian girls, who were the second in the obese category. Finnish girls had lower and Belgians had the lowest ratio in the BMI categories. 2. Visible improvements in population health, in the national economic condition, structural changes in healthcare, more focus to primary care were experienced in these countries. Higher life expectancies with high inter-country variation were observed in the former “Soviet bloc” countries, although it could not be clearly linked to the development of healthcare system. Bulgaria and Hungary as being low- and middle-income countries and other Eastern bloc countries have similar socio-economic features, similar primary care system and high incidence of childhood obesity. Primary healthcare provision improved, while lack of coordination between singlehanded practices and interdisciplinary cooperation were recognized as the main barriers for further improvement in the structure and more effective performance in prevention. More research is required about the possibilities of primary care in the obesity prevention. There is a need for appropriate national policies, implementing effective public health initiatives, focusing to the entire family, considering the socioeconomic background and weight status of parents as well, involving other stakeholders on community level at the same time.