A' magyar gazdákat érdeklő legfontosabb rétfüvek és takarmánynövények rövid ismertetése
Fájlok
Dátum
1844
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Nyomatott Landerer és Heckenastnál
Absztrakt
Leírás
Kisteleki Nép-kör 1881 (piros ovális pecsét)
Népkönyvár 1848-1948 Kistelek (piros könyvalakú pecsét)
PG (elmosódott kerek barna pecsét)
A könyv szerkezete a takarmánynövények „mesterséges” (termesztett) és a „természetes réteken növő” kategóriákra való felosztásán alapul, az első részben az előbbi, a második részben az utóbbi csoportokba sorolt növények szerepelnek. Egy rövid harmadik rész áttekinti a takarmányként is szóba jöhető gyomnövényeket.
A leírások szakszerűek, lényegretörőek, nem változatosak: mindegyik növényt először botanikailag ismertet a szerző, majd takarmánynövénykénti leírása következik, technikai tanácsokkal. Figyelmet érdemel a korabeli névtan – a magyar és latin megnevezések mellett a használatos magyar és német neveken is szerepel az adott növény. A korabeli magyar elnevezések között sok ma már nem használatos, ez megnehezíti a növény felismerését – a latin név igazíthat el. A botanikai-rendszertani elnevezések érdekes kordokumentumok, ma már többnyire nem használatosak. A könyv függeléke magyar-latin párosításban névmutatóban közli ezeket. Bár a szövegben itt-ott találunk utalást ábrákra, ezek a könyvben nem szerepelnek.
Népkönyvár 1848-1948 Kistelek (piros könyvalakú pecsét)
PG (elmosódott kerek barna pecsét)
A könyv szerkezete a takarmánynövények „mesterséges” (termesztett) és a „természetes réteken növő” kategóriákra való felosztásán alapul, az első részben az előbbi, a második részben az utóbbi csoportokba sorolt növények szerepelnek. Egy rövid harmadik rész áttekinti a takarmányként is szóba jöhető gyomnövényeket.
A leírások szakszerűek, lényegretörőek, nem változatosak: mindegyik növényt először botanikailag ismertet a szerző, majd takarmánynövénykénti leírása következik, technikai tanácsokkal. Figyelmet érdemel a korabeli névtan – a magyar és latin megnevezések mellett a használatos magyar és német neveken is szerepel az adott növény. A korabeli magyar elnevezések között sok ma már nem használatos, ez megnehezíti a növény felismerését – a latin név igazíthat el. A botanikai-rendszertani elnevezések érdekes kordokumentumok, ma már többnyire nem használatosak. A könyv függeléke magyar-latin párosításban névmutatóban közli ezeket. Bár a szövegben itt-ott találunk utalást ábrákra, ezek a könyvben nem szerepelnek.
Kulcsszavak
Takarmánynövények, Termesztés, Magyarország, Takarmányok, 19. század