Evaluation of the Hungarian primary care system

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Summary The recognition of family medicine as an independent specialty started in the nineteen- seventies and it was followed by introducing the education of family medicine and establishing residency programs. Primary care’s (PC) have been developed in different way in the European countries. Some of them have primary care based health care systems, while other prefers the traditional hospital based model. Researchers tryed to find an appropriate comprehensive method for comparison, initiating the QUALICOPC study (2011- 2013). Four questionnaire was developed by the international consortia, focusing to the expectations and preferences of patients, the infrastructure of practices, professional competences and working conditions of PHC providers. Hungary was also among the 34 participating countries, where the study was coordinated by the research team of the University of Debrecen. Patients preferred:easy access to services, wide scope of complains to be able to solve, availability and short waiting time, option for home visit, courteous communication, expected knowledge and good manners of doctors, no barriers to referrals, common decision making about treatment and possible options, not pressured by time during consultations and clear instructions provided here, easy to get prescriptions, updated medical records including available information by the doctor’s hand about living circumstances, social and cultural background of patients. With regards patients’ expectations the emotional and human features of the consultation and the clinical outcomes did matter for most people. Preferences regarding circumstances, expected cleanliness in the GP’s office, adequate information about where and when to go, convenient and punctual appointments, helpful reception staff, a knowledgeable doctor, clear and easy to understand, huge experience in a reduction in symptoms/problems, respecting patients’ wishes to be involved in treatment decisions, were also mentioned. In Hungary and in most of the participating countries the QUALICOPC study proved a high population satisfaction with the primary health care system. Among the evaluated process indicators (access, continuity, comprehensiveness, and coordination), were rated as satisfactory, together with equity among health outcome indicators, while quality and efficiency were deteriorated in the previous years because the influence of other levels of provision (secondary care, hospitals). According to the GP questionnaires available instruments, devices, and professional competences of Hungarian primary care providers are the same as most GPs in other EU member states, although “gate-keeping” is light. Financial incentives to improve quality of service provision could be an important tool. In the past years, specific socio-demographic and work-related correlates of burnout, occupational stress was described among Hungarian doctors. There is yet a large space for improvement in the structure, conditions, and workforce development. Decision makers have to realise, that it seems impossible to maintain the system in recent form.

Absztrakt A családorvoslás önálló szakterületként való elismerése az 1970-es években kezdődött, és ezt követte a háziorvostan képzés és a rezidensprogramok kialakítása. Az alapellátás hagyományos feladatai és kapcsolatai az egyén longitudinális és átfogó ellátása, a családi kapcsolatokban és az előzetes ismeretekben rejlő erőforrások felhasználásával. Az egészségügyi szolgáltatások kutatásának egyik fő kihívása annak bemutatása, hogy az egészségügyi alapellátás mely konfigurációi vezetnek jobb eredményekhez a minőség, a méltányosság és a költségek tekintetében. A QUALICOPC projekt célja az európai alapellátási rendszerek minőségi, méltányossági és költség kritériumok szerinti értékelése. A QUALICOPC megvizsgálja, hogy mit takar egy erős alapellátási rendszer és választ kíván adni arra a kérdésre: Milyen hatással van az alapellátó rendszer ereje a teljes egészségügyi ellátórendszer teljesítményére? Az adatgyűjtés három szintre összpontosult: az egészségügyi ellátórendszerre, a háziorvosi praxisra és a betegekre. Vizsgálataink csak a közelmúlt hazai jellemzőire koncentráltak; a betegek preferenciákra és tapasztalatokra adott válaszait az eltérő nemzeti sajátosságok és az alapellátás változatos felépítésének figyelembevételével kell értékelni. Az eredmények reprezentatív áttekintést adtak a magyar alapellátás jelenlegi helyzetéről a vizsgált témakör keretében. Magyarországon és a legtöbb résztvevő országban a QUALICOPC vizsgálat magas lakossági elégedettséget igazolt az egészségügyi alapellátó rendszerrel kapcsolatban. A folyamatmutatókat (elérhetőség, folytonosság, átfogóság és koordináció) kielégítőnek minősítették, az egészségügyi kimeneti mutatók egyenlőségével együtt, míg a minőség és a hatékonyság romlott az előző években, mert az ellátás más szintjei (szakellátás, kórházak) is romlottak. A háziorvosi kérdőívek szerint a hazai alapellátók műszerei, eszközei és szakmai kompetenciái megegyeznek a többi EU tagállam háziorvosainak többségével, bár a „kapuőr” funkció gyengébb. A szolgáltatás minőségének javítását célzó pénzügyi ösztönzők fontos eszközt jelenthetnek. Az elmúlt években a kiégés, a foglalkozási stressz specifikus társadalmi-demográfiai és munkával összefüggő összefüggéseit magyar orvosokon is leírták. A struktúrában, a feltételekben és a munkaerő-fejlesztésben még komoly fejlesztési lehetőségek rejlenek. A döntéshozóknak meg kell érteniük, hogy jelenlegi formájában a rendszer hosszú távon fenntarthatatlan.

Leírás
Kulcsszavak
hungarian primary health care, gp, health care system, magyar alapellátási rendszer, háziorvos, egészségügyi rendszer
Forrás